Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-16
16. országos ülés május 25. 1869. 185 belreformok kivihetőségének lehetősége is., De más részről bizonyos, t. ház, az is, hogy az államjogi kérdések megoldásának biztossága és szilárdsága nem attól függ. hogy azt esetleg alakult és időnkint változható országgyűlési többségek olyannak nyilatkoztassák, hanem függ saját belső lényegétől, feltételeinek minden irányban jogos, igazságos, megnyugtatd voltától. E nélkül az államjogi kérdéseknek megoldása biztos és szilárd önmagában nem lehet, és igy a belrendezésnek is, bármily szükséges legyen az, biztos és szilárd alapjául nem szolgálhat. De nemcsak hazánk saját érdekében, ő felsége minden országának érdekében is szükséges a múlt országgyűlés által elfogadott közjogi alapnak módosítása: mert hazánk önállásának, állami függetlenségének, nyílt, őszinte, utógondolat nélküli elismerése és érvényesítése életkérdés Magyarországra nézve, és igy életkérdés ő felségének minden országára nézve is. (Ugy van!) Semmi sincs távolabb a mag-var nemzettől, mint hogy el akarjon szakadni a felséges uralkodó háztól, a melyet őseitől öröklött tisztelettel és hődolattaí környez. Nem akar a magyar nemzet elszakadni ő felsége többi országaitői sem, melyekhez az anyagi téren is számtalan, mindenik félnek előnyére váló kötelék csatol bennünket, a melyeknek kölcsönös önállás és függetlenség alapján szilárdítását, fejlesztését közös érdekünk követeli. Teljes meggyőződésem, hogy Magyarország az egy közös fejedelem uralkodása alatt ő felsége többi országaival kölcsönös védelmi kötelezettségben állva, biztosan folytathatja önállő állami életét, melyet, bár mit mondott legyen is egy más törvényhozó testület elnöke, a magyar korona országai magukra hagyatva, ugy legalább szintén képesek lesznek mindig megvédeni (Helyeslés), mint ő felsége többi országai magukra hagyatva, saját önállásukat képesek lennének fentartani. (Atalános élénk helyeslés.) De állami létéről, függetlenségéről, önállóságáról Magyarország, ezt ezer éves története bizonyitja, nem fog lemondani soha, sem anyagi előnyökért, sem a felséges uralkodó ház fényeért, dicsőségéért, sem a világ eseményeire állítólag gyakorolható túlnyomó befolyás alaptalan ábrándjaiért, (Elénk helyeslés bal felől) legkevésbbé pedig az osztrák birodalom eszméjéért, melynek oly értelemben elismerésével, hogy ez reá is kiterjed, Magyarország egyenesen öngyilkosságot követne el. (Helyeslés. Felkiáltások : Még többet !) Igaz , elődeink kevésbbó voltak jártasak a diplomatiai eljárások formaságaiban : megbűnhődtek érette ők, bűnhődünk mi is. Jelen voltam magam is mint hallgató az 1825-ik esztendei országgyűlésen, midőn SzaKBPV. n. NAPLÓ. 18S4 i. bolesmegye akkori követének azon aggodalmára nézve, hogy az osztrák császári czimnek felvétele Magyarország állami önállásának hátrányára lehet, az akkori rendek és főrendek azzal nyugtatták meg magokat: hogy hiszen ott van a törvénykönyvben az 1791. X. tcz., mely biztositja Magyarország önállását eléggé. Azóta azonban hoszszu szenvedések iskolájában a magyar nemzet nagykorúvá lett, ismeri bajainak forrásait. Többféleképen magyarázható szavak, a diplomaták szójátékai által nem fogja magát megnyugtatni engedni, nem fogja magától elvonatni őseinek szerzeményét, melyért már annyi becses vér ontatott. Csak a magyar korona országai egyeteme, önálló állami létének nyilt elismerése, érvényesítése az, a mi megnyugtathatja a magyar nemzetet. Ez, higyék el önök, higyék el ő felsége többi országainak népei, megszüntetend sok meghaladhatatlannak látszó nehézséget, melyekkel most épen azért, mert állami öuállásunkat óvni vagyunk kénytelenek folyvást nyilt és titkos megtámadások ellen, ő felsége többi országaival való érintkezéseinkben minden lépten nyomon találkozunk. És miután tagadni nem lehet, hogy nagyok a terhek, súlyosak az áldozatok, melyek a múlt országgyűlés alatt létesült közjogi alap folytán nehezednek ránk: ha van ár, melyért az ország kibékülhet ez áldozatokkal, a melyért önfeláldozással viselheti e terheket, ez ár — teljes meggyőződésem szerint —• csak az ország állami önállóságának őszinte nyilt elismerése, érvényesítése, biztosítása lehet: (Helyeslés balról) ez az egyedüli szilárd, állandó, biztos alapja államjogi kérdéseink megoldásának ; a kiegyezés szivélyes és igazán valósággá csak ez alapra fektetve lehet. (Helyeslés.) Mindamellett azonban, t. ház, hogy ez igy van , egyátalában nem hízelkedem magamnak azzal , hogy a közjogi alapnak azon módosításai , melyek az ország erdekében kívánatosak, most. a képviselőház azon hangulata mellett, mely tapasztalható, kivihetők legyenek. (Helyeslés.) De azért nem esem egyátalában kétségbe a jövő felett: (Felkiáltások jobb felől: Mi sem!) mert meg vagyok győződve — és az e teremben jelenleg folytatott vitatkozások jogosultságának abban látom egyik főindokát — meg vagyok győződve, hogy megtörténik ez közelebb vagy távolabb jövőben okvetlenül, megtörténend a nélkül, hogy e miatt, a mint említtetett, akár az ország lételét, jólétét, sőt magát azon alapot is, amelyről a további haladás eszközlendő, a vak eset koczkájának kitenni, vagy épen, mint e termen kívül annyiszor említtetett, a forradalom mindig két élű, mindig válságos fegyveréhez kellene nyúlni. Meg fog ez történni az elfogadott közjogi alap föltételei módosításának törvényszerű békés utján is, miként más nemzeteknek közjogi és 24
