Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-16
16. országos Ütés május 25. 1869. 183 széről érintkezik a világ hatalmasságaival, kifejeztetni és érvényesíttetni kell az államélet minden mozzanatában, ugy a nemzetközi szerződésekben, mint nem csak saját kormányunknak, hanem ő felsége többi országai minisztériumának s tőrvényhozásának minden ide vágó nyilatkozatában, rendeletében és fellépésében. Miként van tehát, hogy mind a mellett, hogy az 1867. 12. t. ez. megalkottatott, az osztrák birodalmi eszme azon értelemben, hogy az Magyarországra is kiterjed, folyvást fentartatik? Miképen történhetett meg, hogy midőn Magyarország országgyűlése az 1867. évi dec. 27. kelt, s dec. 28-án már e helyen kihirdetett legfelső királyi leiratban arról értesíttetett, hogy a törvények értelmében a közös, mondom a közös minisztérium kineveztetett, és ez értesítés folytán a múlt évi delegatiót még az nap, dec. 28-án, meg is választotta: akkor, négy nappal előbb, dec. 24-én kelt, de a bécsi hivatalos lapban is csak dec. 27-én kihirdetett, a magyar hírlapokban pedig még később, dec. 29-én, 31-én közzé tett legfelső kéziratban a közös minisztérium egyenesen és határozottan birodalmi minisztériumnak neveztetett ki? Miképen történhetett, hogy a közös minisztérium e czimének használata, és igy gyakorlat általi elismertetése a deíegatiókban komolyan megkísértetett? Miképen van az, hogy a közös pénz- és hadügyminiszterek kiadott rendelvényeikben folyvást e czimmel élnek jelenleg is? Miért tartatik fen, mit jelent a külügy miniszteri birodalmi kanczellári czim? Mi indoka van annak, hogy az 1867. 12. t, ez. 8-ik §. világos rendeletének ellenére a nemzetközi szerződések, a vám és kereskedelmi szerződésben külön emiitett kereskedelmieket kivéve, az országgyűléssel a minisztérium által nem közöltetnek, mind a mellett, hogy azon törvény megalkotása óta több ily nemzetközi egyezmény köttetett ? Mit jelent az, hogy azon legfelső kéziratban is, mely a czim-kérdésre nézve múlt évi novemb. 14-én adatott ki, az ő felsége uralkodása alatt állő minden ország összegének megnevezésére ezen czim „Osztrák-magyar monarchia," és ez: „Osztrák-magyar birodalom," felváltva rendeltetik használtatni? a mi jelentheti azt, hogy birodalom aequule monarchia, de jelenheti azt is, hogy monarchia aequule birodalom; jelentheti azt, hogy Magyarország és Ausztria egy fejedelem, egv monarcha alatt álnak; de jelentheti azt is, hogy Magyarország és Ausztria egy birodalmat képeznek. És a czim kérdésnek ily módon lett megállapítása után, midőn még nincs ugy mint kellene a világ előtt határozottan constatálva a jogilag valóban létező azon törvényes viszony, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok képezik az osztrák császári birodalmat, melynek kivüle és mellette a magyar korona birodalma áll: miképen értendő, és miképen fog a világ által értelmeztetni azon arany pénzek körirata, melyek veretése iránt legközelebb törvényjavaslat terjesztetett a birodalmi tanács elé, melyek e törvényjavaslat szentesítése után sok millió darabban fognak a világban szét özönleni, s melyek a képlapon e köriratott „Franciscus Josephus I. imperátor et rex," a hátlapjaikon pedig e köriratot „Impérium Austriacum" viselendvén, az osztrák birodalomnak e szó eddigi divatos értelmében valő további fönállását ugyanannyi tanú és bizonyítékként világszerte hirdetendik. Gorove István közgazdasági miniszter : Lesz magyar arany is! Ghyczy Kálmán: Tisztelettel hallgatok azon császári trónbeszéd felől, melyet ő felsége legközelebb Bécsben tartani méltóztatott; nem hagyhatom azonban megjegyzés nélkül, hogy az is hangsúlyozza az öszbirodalmi eszmét, s nem ad kifejezést Magyarország állami önállásának, sőt inkább ellenkező értelemben magyarázható, főleg ha tekintetbe vétetik, hogy azon testület előtt tartatott, melynek egyik házában csak nem rég nyiltan kimondatott, hogy az osztrák császári czim Magyarországra is kiterjed, és mondatott az is, — a mit mi egyébiránt alázatosan megköszönünk — hogy az osztrák császári czimhez Magyarország is jogot tart. (Derültség.) Meglehet, csalódom, t. ház, de ugyanazon Janusfőhőz hasonló politika ez, mely az osztrák császári czimnek 1804-dik esztendőben történt felvétele után az osztrák kormány által azon czélból követtetett, hogy az osztrák császárság collectiv nevezete alá Magyarország is befoglaltatván, elfeledtessék a világ által és ekképen elfeledve hallgatagon kitöröltessék az európai államok sorából. Akkor is Magyarországgal és a magyar nemzettel szemben Magyarország önálló független országnak elismertetett. Tartózkodás nélkül elfogadtattak, megujittattak, esküvel is erősittetek az 1790-diki és más ehhez hasonló törvény czikkekj a közös fejedélem csupán mint magyar király, csupán Magyarország törvényeinek szempontjából érintkezett az országgyűléssel! Ezzel azonban ellenkezőleg az európai államélet nemzetközi viszonyaiba ugy vezettetett be a monarchia, mint egy birodalom, melynek Magyarország is egyik alárendelt részét képezi, így nyilatkoztak Magyarország határán kivül az osztrák kormány minden közegei minden közleményeikben , rendeleteikben, fellépéseikben, ez
