Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-16

182 16. országos üi lés május 25. 1869. Ezen jog birtoklása nélkül nincs biztosítva a nemzet, hogy érdekei félreismerésével folytatandó háborúk által nem sodortathatik lételét, fenállását megrázkódtató hadi esélyek örvényébe, és ha ez megtörténik, akkor a magyar korona országai országgyűlésének nem marad egyéb fen, mint az ő felsége által tetszés szerint mozgósítható hadsereg számára a delegatiók által megajánlandó hadügyi költségeknek, a háború költségeinek miképen leendő fedezése iránti intézkedésnek dicsősége. Az országgyűléstől elvont, általam előbb emiitett jogok helyébe a lefolyt országgyűlés, az 1867. 12. t. ez. 8. szakaszát állitá. Elismerem, hogy nagy fontosságú ezen szakasz rendelete; mert ezen törvény szerint ugy kezelésükre, mint a költségekre nézve, közös ügyeknek csak azon külügyek jelentettek ki, melyek ő felsége összes országait együtt illetik: ezen törvény rendelete szerint a monarchiának diplomatiai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekintetében felmerülhető intézkedések a közös külügyminiszter által, mindkét íel mirnszteriumával egyetértésben, azoknak beleegyezése mellett kezelendők , a nemzetközi szerződéseket pedig mindegyik minisztérium saját törvényhozásával közölni tartozik. A törvénynek ezen rendelete által fen van tartva a magyar minisztériumnak azon joga, hogy a külügyek az ő befolyásával, egyetértésével és beleegyezésével kezeltessenek; fen van tartva a magyar országgyűlésnek azon jog, hogy a nemzetközi szerződések az ő tudtával és értesítésével köttessenek. Innen kettő következik: először, hogy a magyar minisztériumnak szoros kötelessége is élni ezen törvényadta jogával ; másodszor, hogy a magyar minisztérium az iránt, hogy ezen kötelességet miként teljesiti, az országgyűlés irányában felelősséggel tartozik, kérdésre vétethetik, feleletre vonathatik. (Helyeslés.) Egyátalában nem is szándékom mindaddig, mig ezen törvény létezik, a minisztériumot ezen felelősség terhe alól feloldani: de igen helyesen jegyezte meg már jelen tanácskozásaink kezdetén Tisza Kálmán t. barátom, hogy sem az országnak , sem a minisztériumnak ezen törvényadta jogai biztosítva nincsenek. Mert mi fog történni akkor, ha a magyar minisztérium teljesiti kötelességét ugy, mint az ország érdeke kívánja, ha a törvény végrehajtásában, az 1848. 3. t. ez. szavaival élve megteszi mindazt, mit a rendelkezésére törvény által bízott végrehajtási eszközökkel megtehet, és a közös miniszter mind a mellett a magyar minisztérium akarata ellenéré is azt teszi, a mit jónak vél? Ez esetben a magyar kormány felelősségre nem vonható. Felelősségre lenne vonandó a közös külügyminiszter, de ennek felelőssége már nem tartozik a magyar országgyűlés fóruma elé, és a mint ismételve volt már felemlítve, s azért én bővebben magyarázni nem akarom, ezen felelősség legnagyobb részben és legtöbb esetben csak képzeleti és nem érvényesíthető, mert a közös minisztérium feleletre vonatásába azon delegatio, melynek érdekeivel annak eljárása megegyező, nem fog megegyezni. De különben is igen gyarló vigasztalás, hogy felelősségre vonathatik a minisztérium akkor, ha a külügyek szerencsétlen kezelése folytán a veszély, a háború, a romlás és kár az országra már bekövetkezett. Sikeres óvszer e részben a veszélynek az ország érdekeiben indokolatlan háborúknak megelőzésében áll, és ez óvszert csak a hadügyi költségek megszavazásának s a hadsereg kiegészítése iránti rendelkezésnek a magyar országgyűléstől már elvont jogai nyújthatnák. (Helyeslés hal felől.) Tovább megyek azonban. A magyar korona országai egyrészről, másrészről ő felsége többi országai két önálló, független, egymással csupán kölcsönös, vagy a mint a törvény már most szól, közös védelmi kötelezettségben álló államot képeznek. Nem hiszem , hogy ezen államjogi elvet azok közöl is kétségbe vonja valaki, kik a létező közjogi alapot indítványozták és életbe léptették. Kérdés tehát az, hogy az e részben alkotott törvények által ezen államjogi elv miképen érvényesíttetik ? Ha az államjogi kérdéseink megoldása iránt hozott törvényeknek alkotása után még létezik az osztrák császári birodalom oly értelemben, hogy annak a lajtáninneni és lajtántuli országok egyaránt részeit képezik: akkor Magyarország nem önálló , független ország: mert felette az osztrák birodalom áll, akkor Magyarországnak alkotmánya sincsen az 1848. ós 1790. esztendei törvények értelmében visszaállítva, akkor államjogi kérdéseink megoldása nem biztosítása az ország törvényes önállásának és függetlenségének , hanem innentul már törvényesített beolvasztása Magyarországnak az osztrák birodalomba. (Elénk helyeslés balról, zajos ellenzés jobbról.) Ha ellenben — mint a túlsó oldalról több képviselő ur által is állíttatott — államjogi kérdéseink létesült megoldásának, a múlt országgyűlés alatt elfogadott közjogi alapnak valóságos értelme az, hogy ezáltal hazánk önállása és függetlensége , ug}^ a mint törvényeink kívánják, azon kapcsolatban és sértetlenül fentartatik, melyben hazánk ő felségének többi országaihoz áll: akkor e viszonynak, azon viszonynak, hogy ő felsége két önálló állam felett uralkodik, hogy ezeknek mindegyikében külön gyakorolja felségi jogait, hogy ezek mindegyikének nevében ós ré-