Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-14

142 14. országos ülés május 22. 1869. alkot, mely csupán csak hadvezetésben, és csak e téren nem áll az ország különös intézkedése alatt. Megtartotta egyébiránt az országnak minden jogát, melyek a hadsereg kiegészítésére és egyéb körülményeire vonatkoznak. Igaz •— mit nem akarok hallgatással mellőzni — igaz, hogy a hadügy közös költségeit nem közvetlenül szabja meg. Nem akarom kicsinyleni ezt; de még sem merem mondani, hogy ennek következtében tökéletesen megvolna fosztva e nemzet azon befolyásától, melyet a hadügyre gyakorolt. Mert az ellenőrködés megmaradt a nemzetnél, és ezen ellenőrködést a nemzet gyakorolhatja ezen parlamentben, valahányszor alkalma nyilik annak gyakorlására. Másik eszköze a közös védelemnek a külügy. A külügy diplomatiai, nemzetközi, szerződési, kereskedelmi, vámügyi tekintetben egy közös miniszter által ez ország nevében is képviseltetik. De ezen külügyminiszter nem tehet semmit az ország- minisztériumának meghallgatása, sőt beleegyezése nélkül, és csak közvetítője annak, mit az ország minisztériuma e tekintetben helyesnek és jónak talál. Az országgyűlésnek pedig alkalma van — valahányszor e tekintetben olyasmi történik, mi az országra nézve káros volna — e minisztériumot, mely az országnak azokért felelőséggel tartozik, kérdőre vonni. Ezen közös ügyek elintézésére közös pénzügy kívántatik. A kiegyezés folytán nekünk nincs közös pénziigyérünk, hanem közös pénzügyünk, minek folytán azt, a mi ezen közös ügy elintézésére szükségesnek tartatik, azt, a mit az illető minisztériumok mindkét részről neki juttatnak, azt az illető czélokra alkalmazza. Különben a pénzügy minden kérdése e házban intéztetik el felelős minisztérium által akkor, midőn az ország költségvetése intéztetik és elhatároztatik. Ezen közösügyek elintézésének módozata az úgynevezett delegatio által történik, melyet az előttem szólott t. képviselő ur leginkább megtámadott. Szerintem a delegationak rósz, helyes vagy helytelen voltára nézve tudnunk kell, vagy figyelmen kivül hagynunk nem szabad, annak természetét. Nézetem szerint a delegatio nem parlament, nem törvényhozó testület; hanem inkább nemzetközi jellemű intézmény, a mennyiben a paritás alapján intéztetnek azon dolgok, a melyek a monarchia két felét érdeklik. Ott vonatik kérdőre a közös magyar-osztrák minisztérium, ott intéztetik el a béke és harcz kérdése (Közbeszólás bal felől: Ép az a baj!) ott intéztetik erre vonatkozólag maga a költségvetés. A mélyen tisztelt előttem szólott képviselő ur azt mondja, hogy a delegatio már azért is veszélyes, mert csak egy szavazat kívántatik ahhoz, hogy az ország ügye a közóhajtással ellenkező irányban intéztessék el. Erre nézve szabad legyen azt viszonoznom, hogy az ellenkező és a viszonosság is áll, — ós valamint a mi ügyeinket — az által talán, ha sikerülne azoknak részünkről csak egyet is elvonni, és más irányba terelni, veszély fenyegeti, a paritás alapján ugyanazon viszonyok és körülmények közt vagyunk, saját érdekünkben ellenkezőleg mi is ugyanazt tehetnők velük. (Felkiáltás bal felől: Kérdés!) Erre nézve tehát, ha jelen viszonyunkat számba veszem, ugy a mint van, azon befolyás, melyet ügyeinkre gyakorlunk — mi tulajdonképen kritériuma az önállásnak — nem kétkedem kifejezni azon nézetemet, hogy függetlenségünk és önállóságunk ezen kiegyezés által cserben nem hagyatott. Mert az országban Magyarország kormánya kormányoz, Magyarország országgyűlésében hozatnak az országot illető törvények, és az által, hogy azon általam emiitett közösügyek a delegatioban intéztetnek el, önállásunk és függetlenségünk, gondolom, meg nem csorbittatik; sőt nézetem szerint még biztosíttatik: mert jogunk van alkotmányos utón a hadügybe és külügybe beleavatkozni. Kezeinkben van az ellenőrzés a költségvetésnél minden tekintetben. Ezek alapján tehát nem fogadhatom el azon nézetet, mely ezen kiegyezkedés következtében az ország önállását elvesztettnek tartja. Eészünkről nem azt teszszük hivatásunkká, hogy csüggedve a még megoldatlan feladatok felett, sokkal messzebb állókat tűzzünk magunk elé, és elhitetni igyekezzünk magunkkal azt, hogy ez idő szerint többet kivinni lehetett, midőn a többet feltételező kevesebbnek is létesítése és fentartása annyi bajjal és veszélylyel jár. Vagy feledik önök, mennyi akadály, mennyi elenkező elemmel kellett megküzdenünk, míg a jelen kedvező helyzet létre hozathatott? Feledik-e önök, hogy folytonosan lesben állanak oly elemek, melyek a kedvező alkalmat megragadni hajlandók, az előrohanásra, és ezen állapotok szétrobbantására, és nem az ország javára % Számba veszik-e, hogy önök mögött, a kiknek szándéka tiszta, de kik talán a keserű emlékek, a túlságos kétkedések befolyása alatt állnak, működik egy messzebb kiható czélzatu és jobban választott eszközökkel és következetesen keresztülvitt tervekkel agitáló oly párt, melynek az ország vesztére irányzott czélzatai felett kétség nem lehet ? (Közbeszólás bal felől: Azt jól tudjuk!) Szerintem csak csüggedetlen kitartás vezethet czélhoz ós a sikert nem csupán az eszközök minősége, hanem azon szellem biztosítja, melyben azok alkalmaztatnak.