Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-14

14. országos ülés május 22. 1869. 143 Bizznk a korlátozásokat, melyeket e tekintet­ben politikai összeköttetésünknél és geographiai fekvésünknél fogva tűrni kénytelenek vagyunk, a mindent érlelő időre, mely Isten segítségével meg fog jelenni, és ne bocsátkozzunk a nemzeti nagy érdek és a nép igazi jólétének árán vitat­kozásokba oly kérdés fölött, mely különben is szerződésszerű levén, általunk kizárólag úgysem döntethetik el: nehogy Európának alkalmat ad­junk magunkra alkalmaztathatni azon szavakat : bella geri. Bocsánatot kérek hogy bátor voltam türel­möket fárasztani : én a válaszfelirati vitáknál, csupáncsak a közjogi viszonyoknak történt meg­fejtésére vonatkozólag kívántam csekély nézete­met előadni, (Helyeslés) még pedig azért, mert ez, mint alap, minden további intézkedésünk tá­masza lesz. Midőn ezeket bátor voltam önök becses figyelmébe ajánlani, azzal végzem beszédemet, hogy a bizottság által javaslatba hozott válasz­feliratot fogadom el részletes vitatkozás alapjául. (Helyeslés a jobb- oldalon.) Csernátony Lajos: T. ház! (Halljuk!) Gyakran mondatik az ellenzéknek a túlsó oldal­ról, hogy kár az időt vesztegetni beszélgetéssel oly dolgok felett, a melyeken igen hamar kel­lene átvágni. Kár bebocsátkozni abba is, ebbe is. Hanem azon furcsa dolog történik azután, hogy a tanácsadók mást tesznek, mint a mit taná­csolnak. Ugy látszik, hogy nekünk most min­dennap egy-egy értekezést de rebus omnibus et de caeteris aliis kell végig hallgatnunk, s ez nem a mi oldalunkról jön, a kiket méltóztatnak lecz­kéztetni, hanem jön azon oldalról, honnan kap­juk a leczkéket. Egyébiránt ezt csak mellékesen bátorkodtam megjegyezni, mert különösen nekem az előttem szólott t. képviselő ur beszéde alkalmat nyújt arra, hogy egyszer a jobb oldal tetszésére is te­hessek valamit. (Halljuk!) Vigasztalásomra szol­gál az, hogy a jobb oldal tetszésére tehetem, hogy egy oly hosszú beszéd után nagyon rövid legyek. (Tetszés.) Kecskemét városának érdemes képviselője óhajtotta volna, hogy csak egy válaszfelirat le­gyen. Szavait akkor mindjárt feljegyeztem ma­gamnak, megteendő rá egy észrevételt, melyet azóta már Vukovics Sebő képviselőtársam meg­tett. Ha ugyanis már annyira sóvárgott egyet­len válaszfelirat után a jobb oldal egyik tagja, miért nem választott a válaszfelirati bizottságba a jobboldali tagokon fölül, ezen oldalról is leg­alább egy tagot? mert annyi bizonyos, hogy oly válaszfelirati javaslatot, melynek készítésébe ne­künk semmi befolyásunk nincsen, mi el nem fo­gadhatunk, vagy legalább jogosan nem követel­hetik tőlünk, hogy elfogadjuk. En megvallom, egyátalában nem értem — egész tisztelettel nyilatkoztatom ki — hogy a jobb oldal egyátalában a bizottsági tagok meg­választásánál hogyan járhat el a szokott mődon. Hiszen, kérem, e házban a többség kezében van a hatalom, következőleg akár micsoda javaslat és bármily kérdésben terjesztetik az elő, ezen javaslat mindig a ház többségének akarata sze­rint fogna módosittatni. Tehát, ha igy áll a do­log, akkor miért nem méltóztatnak a bizottságok és biróságok megalakításánál megtartani azon parlamentális szokást, a mely megtartatik más országokban is, a hol nem szoktak beszélni ar­ról, hogy ők alkotmányosak, (Nagy zaj) hanem ezt érzik. De volt egy más ok is azon érven kiviil, melyet Horváth Döme képviselő ur megjegyzése ellenében felhoztam: oly érv t. i., mely az el­lenzéket egy külön válaszfeliratra és nem csu­pán egyes módositások tételére kényszeritette. Csak azon feliratról szólök, melyet Debreczen városa képviselője adott be s a melyet én is részemről magamévá teszek. E válaszfeliratunk két indokból terjeszte­tett elő. Először is bizonyos, hogy speciális kérdések kizárásával két nagy párt van az országban: azok, a kik elégedettek és azok, a kik elégedet­lenek. (Felkiáltás jobb felől: Mindig ugy volt!) Ki elégedett párt felirati javaslatát a jobb oldal részéről Pulszky készítette. A ki nem elégített párt javaslatát ezen oldal tette a ház asztalára; természetes tehát, hogy, ha a ház bizottságának felirati javaslatában, a mi érzelmünk nincs tol­mácsolva, de sőt ugy van az fogalmazva, hogy el­fogadása által megtagadnék minden elvünket és érzelmeinket ; ez tehát általunk el nem fogadható. (Helyeslés a bal oldalon.) Ez az első indok, miért kellett nekünk feliratot szerkeztenünk. A második indok az, hogy az országnak és azon választóknak, kik megbízásaikkal az ellen­zék tagjait megtisztelték, ezen országgyűlésen megmutathassuk, hogy nem komédiából vallunk elveket; nem azért vallunk elveket, hogy meg­választassunk azok alapján, és hogy ha megvá­lasztattunk, azokat eldobjuk ; hanem valljuk komolyan és nemcsak a megválasztás előtt, ha­nem utána is. (Helyeslés a bal oldalon.) Ez volt a második indok. (Zaj.) Kérem alásan, én beszélek arról, hogy mért terjesztünk elő külön felirati javaslatot ? és igy egyátalában nincs semmi szándékom váddal fellépni senki ellenében, hanem csak igazolni azt, a mit teszünk. (Helyeslés.) Ez volt a második. A harmadik indok az, hogy elmondjuk azt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom