Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-14
14. országos ülés május 22. 1869. 143 Bizznk a korlátozásokat, melyeket e tekintetben politikai összeköttetésünknél és geographiai fekvésünknél fogva tűrni kénytelenek vagyunk, a mindent érlelő időre, mely Isten segítségével meg fog jelenni, és ne bocsátkozzunk a nemzeti nagy érdek és a nép igazi jólétének árán vitatkozásokba oly kérdés fölött, mely különben is szerződésszerű levén, általunk kizárólag úgysem döntethetik el: nehogy Európának alkalmat adjunk magunkra alkalmaztathatni azon szavakat : bella geri. Bocsánatot kérek hogy bátor voltam türelmöket fárasztani : én a válaszfelirati vitáknál, csupáncsak a közjogi viszonyoknak történt megfejtésére vonatkozólag kívántam csekély nézetemet előadni, (Helyeslés) még pedig azért, mert ez, mint alap, minden további intézkedésünk támasza lesz. Midőn ezeket bátor voltam önök becses figyelmébe ajánlani, azzal végzem beszédemet, hogy a bizottság által javaslatba hozott válaszfeliratot fogadom el részletes vitatkozás alapjául. (Helyeslés a jobb- oldalon.) Csernátony Lajos: T. ház! (Halljuk!) Gyakran mondatik az ellenzéknek a túlsó oldalról, hogy kár az időt vesztegetni beszélgetéssel oly dolgok felett, a melyeken igen hamar kellene átvágni. Kár bebocsátkozni abba is, ebbe is. Hanem azon furcsa dolog történik azután, hogy a tanácsadók mást tesznek, mint a mit tanácsolnak. Ugy látszik, hogy nekünk most mindennap egy-egy értekezést de rebus omnibus et de caeteris aliis kell végig hallgatnunk, s ez nem a mi oldalunkról jön, a kiket méltóztatnak leczkéztetni, hanem jön azon oldalról, honnan kapjuk a leczkéket. Egyébiránt ezt csak mellékesen bátorkodtam megjegyezni, mert különösen nekem az előttem szólott t. képviselő ur beszéde alkalmat nyújt arra, hogy egyszer a jobb oldal tetszésére is tehessek valamit. (Halljuk!) Vigasztalásomra szolgál az, hogy a jobb oldal tetszésére tehetem, hogy egy oly hosszú beszéd után nagyon rövid legyek. (Tetszés.) Kecskemét városának érdemes képviselője óhajtotta volna, hogy csak egy válaszfelirat legyen. Szavait akkor mindjárt feljegyeztem magamnak, megteendő rá egy észrevételt, melyet azóta már Vukovics Sebő képviselőtársam megtett. Ha ugyanis már annyira sóvárgott egyetlen válaszfelirat után a jobb oldal egyik tagja, miért nem választott a válaszfelirati bizottságba a jobboldali tagokon fölül, ezen oldalról is legalább egy tagot? mert annyi bizonyos, hogy oly válaszfelirati javaslatot, melynek készítésébe nekünk semmi befolyásunk nincsen, mi el nem fogadhatunk, vagy legalább jogosan nem követelhetik tőlünk, hogy elfogadjuk. En megvallom, egyátalában nem értem — egész tisztelettel nyilatkoztatom ki — hogy a jobb oldal egyátalában a bizottsági tagok megválasztásánál hogyan járhat el a szokott mődon. Hiszen, kérem, e házban a többség kezében van a hatalom, következőleg akár micsoda javaslat és bármily kérdésben terjesztetik az elő, ezen javaslat mindig a ház többségének akarata szerint fogna módosittatni. Tehát, ha igy áll a dolog, akkor miért nem méltóztatnak a bizottságok és biróságok megalakításánál megtartani azon parlamentális szokást, a mely megtartatik más országokban is, a hol nem szoktak beszélni arról, hogy ők alkotmányosak, (Nagy zaj) hanem ezt érzik. De volt egy más ok is azon érven kiviil, melyet Horváth Döme képviselő ur megjegyzése ellenében felhoztam: oly érv t. i., mely az ellenzéket egy külön válaszfeliratra és nem csupán egyes módositások tételére kényszeritette. Csak azon feliratról szólök, melyet Debreczen városa képviselője adott be s a melyet én is részemről magamévá teszek. E válaszfeliratunk két indokból terjesztetett elő. Először is bizonyos, hogy speciális kérdések kizárásával két nagy párt van az országban: azok, a kik elégedettek és azok, a kik elégedetlenek. (Felkiáltás jobb felől: Mindig ugy volt!) Ki elégedett párt felirati javaslatát a jobb oldal részéről Pulszky készítette. A ki nem elégített párt javaslatát ezen oldal tette a ház asztalára; természetes tehát, hogy, ha a ház bizottságának felirati javaslatában, a mi érzelmünk nincs tolmácsolva, de sőt ugy van az fogalmazva, hogy elfogadása által megtagadnék minden elvünket és érzelmeinket ; ez tehát általunk el nem fogadható. (Helyeslés a bal oldalon.) Ez az első indok, miért kellett nekünk feliratot szerkeztenünk. A második indok az, hogy az országnak és azon választóknak, kik megbízásaikkal az ellenzék tagjait megtisztelték, ezen országgyűlésen megmutathassuk, hogy nem komédiából vallunk elveket; nem azért vallunk elveket, hogy megválasztassunk azok alapján, és hogy ha megválasztattunk, azokat eldobjuk ; hanem valljuk komolyan és nemcsak a megválasztás előtt, hanem utána is. (Helyeslés a bal oldalon.) Ez volt a második indok. (Zaj.) Kérem alásan, én beszélek arról, hogy mért terjesztünk elő külön felirati javaslatot ? és igy egyátalában nincs semmi szándékom váddal fellépni senki ellenében, hanem csak igazolni azt, a mit teszünk. (Helyeslés.) Ez volt a második. A harmadik indok az, hogy elmondjuk azt,
