Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-13

13. országos Ülés május 21. 1869. 105 hiszem, igen is helyén van: vagy külön feliratot intézni ő felségéhez , vagy pedig , midőn más ügyekre nézve intézünk amugyis feliratot hozzá, abban emliteni meg, hogy nekünk e részben panaszunk van egyes minister vagy az öszszes ministerium ellen, és e panaszunkat a végett terjesztjük fel ő felségének , hogy lássa , hogy bizalommal nem viseltetünk kormánya iránt. Ha a kormány a képviselő választásoknál nem ment volna sokkal tovább, mint a mennyire szabad parlamenti pártoknak a választásoknál befolyást gyakorolni, akkor nekünk nem jutott volna eszünkbe ezt már most, a válaszfeliratban megemlíteni : hanem nézetem szerint, a mint ezt az általunk benyújtott válaszfeliratban is kitüntetjük, a kormány oly vizszaéléseket követett el, annyira túlságosan gyakorolta hatalmát a választásoknál, hogy azt valóban az alkotmány ellen elkövetett merényletnek lehet nevezni. (Zúgás: Ohó!) Es mert mi ezt olyannak tekintjük, azért látjuk helyén, hogy már ez első alkalommal is, midőn fölszólalunk és ő felsége legmagasabb trónbeszede're egy válaszfehratot intézünk, már most kijelentsük különösen azt, hogy a miniszteiiutűj ez eljárása által alkotmányunkat megsértvén, elvesztette a háznak bizodalmát. {F'ólhiáltdsoh: Szó sincs róla!) A legnagyobb fontosságot helyezi azonban Tisza Kálmán ur, s pedií különösen hangsúlyozva van, hogy az ő politikai álláspontjával határozottan ellenkezőnek tartja azt. nd a mi válaszfeliratunkban Csehországra nézve foglaltatik. Nehezítő körülménynek tartja azt, hogy ez mint belkormányzati ügy említtetik. Ha ez csakugyan mint Magyarországot illető belkormányzati ügy említtetnék fel, akkor megvallom, ez itt helyén nem volna, mert a mi állásunk nem az, hogy mi ugy beszélhessünk Csehországról mint Magyarországot illető belügyről : hanem ha a t. képviselő ur az általunk benyújtott válaszfelirati javaslatot két szakaszszal feljebb figyelemmel olvasta volna, abban egyenesen meg van mondva, midőn a reformokra nézve tétetik benne indítvány, hogy: j,meg vagyunk győződve, hogy Felséged az uralkodása alatti népek érdekei; tehát nem csupán Magyarország, hanem minden uralkodása alatti népek érdekei, és az államháztartás elutasitkatlan követelményei által — ismét nem csupán Magyarországot illető háztartás, hanem a bécsi reichsrathban képviselt országok államháztartása is, mert tudjuk, hogy az sincs a legfényesebb körülmények közt — elutasithatlan követelményei által kifelé a béke politikára, befelé az alkotmányos szabadság kifejlesztésére vannak utalva. Ezzel összefüggésben van, mi az utóbbi szakaszban mondatik, hogy: a bélkormányzatot illetőleg az alkotmányosság fejlesztése, ez tehát az ő felsége uralkodása alatti népek valamennyi országaiban levő .alkotmány fejlesztéséről értetik. Az, ugy hiszem, sem szokatlan, sem rendkívüli dolog, hogy egy parlament egészen idegen nemzetekre vonatkozólag is, akkor, midőn ugy hiszi, ho gy nem oly módon kormányoztatnak, mint az igazság vagy méltányosság megkövetelné, e tekintetben szót emeljen. Tudjuk, hogy az minden ország parlamentjében megtörtént, hogy azok kifejezték sympathiajokat, hogy felszólalás történt távol levő népek érdekeikre nézve is. Pedig mi Csehországhoz képest nem állunk oly egészen idegen lábon. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy én a realuniot ismerem el, távol legyen ez tőlem. Hanem én azt hiszem, annyi minden esetre áll, hogy mi és Csehország, nem is említve a többi lajtántúli tartományokat, mi az 1723. t. czikk értelmében egy fejedelem alatt élünk, tehát az uralkodóegységi kapocs, köztünk minden esetre létezik. Ezen uralkodó egységi kapocsnak egyik fő indoka az volt, hogy így összesen egy uralkodó alatt élve, egymást visszonyosan védelmezhessük minden esbetőleges megtámadás ellen (Felkiáltások: Közös védelem! Derültség) és ezen szempontból fogva fel a dolgot, minket igen természetesen érdekel az : vajon megelégedés, egyetértés és belnyugalom létezik-e ő felsége többi országai és népei között. Ugy is van az motiválja válaszfeliratunkban, hogy ő felsége minden népének egyetértése és belnyugalma Európa békéjének egyik záloga. A mit Tisza képviselő mond, hogy ez a reichsrathnak jogot adna a magyar ügyekbe bele szólani: meg engedem, hogy annak annyi jogot ad beleszólani, mint a mennyi jogot ad nekünk Csehország dolgaiba beleszólani. Különösen hangsúlyozza a t. képviselő ur, hogy ezen kifogást ő politikai álláspontjából teszi. Én nem tudom, hogy az ő politikai álláspontjából épen hogy tehet ez ellen kifogást ? Én azt találom a múlt országgyűlés irományai között, hogy Tisza Kálmán képviselő ur. három más elvbarátjával és képviselő társával együtt külön véleményt adott be a közösügyek elintézésére nézve. (Halljuk!) Ennek egyik pontja okvetlen feltételül teszi azt, hogy ezen törvény Magyarországban életbe nem léphet addig, míg Magyarország alkotmánya egész terjedelmében visszaállítva nem lesz, másodszor mig a valódi teljes alkotmányos élet ő felsége többi országai és tartományaiban is tettleg életbe nem lépett. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ezen nézet többségre is vergődve a házban és a királyi szentesitést is elnyerve, törvénybe ment. Ha már most mi azt mondjuk, hogy elég az, hogy az törvényben van és hogy e föltétel szabassák meg, de vajon megtartatnak-e vagy nem? arra nem tekintünk: ak-