Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-13

102 13. országos Ülés május 21. 1869. nyires kerületében megválasztott képviselők igazo­lásáról.) Elnöki A jelentést a t. ház tudomásul veszi s Mélász Vilmost és Buttyán Lászlót a végleg igazolt képviselők sorába igtatja, Még egy igen rövid jelentése van a gazda­sági bizottságnak. Szükséges azt felolvasni, hogy kinyomassék és napirendre tűzessék. Aczél Péter előadó (olvassa a gaz­dasági bizottság jelentését a május havi költség­előirányzatról?) Elnök : Ki fog nyomatni 1 ) és ha a tiszt, háznak ugy tetszik, hétfőre napirendre tűzetik. (Helyeslés.) Az előbb igazolt képviselő urakat szükséges az osztályokba sorozni. Következik az Y. és VI. osztály Mélász Vilmos az V., Buttyán László a VI osztályba soroztatik. Végre következik a napirenden levő tárgy: a válaszfelirati javaslat tárgyalásának folytatása. Simonyi Ernő: T. képviselőház! Mi­előtt magához e válaszfelirati javaslathoz szólnék, méltóztassanak megengedni t. képviselők, hogy néhány megjegyzést tegyek azokra nézve, melyek ezen tárgyra vonatkozólag a tegnap előttem szó­lottak által mondattak. Ezt szükségesnek látom, azért, hogy egyelőre is igazoljam azon állást, melyet magam és az általam benyújtott válasz­felirati javaslatot aláirt elvbarátaim ezen felirati javaslatban elfoglaltunk. Pulszky Ferencz képviselő ur, ki a ház több­sége által kiküldött bizottság javaslatát terjesz­tette elő, a maga szempontjából tekintve a dol­got, kereste azon pontokat , melyekben mind a négy benyújtott válaszfelirati javaslat megegyez. Ellenben Debreezen város igen érdemes képviselője Tisza Kálmán ur kereste azon pontokat, melyek­ben az övé a többitől eltér. Ugy hiszem, a maga álláspontjából e részben mindenik következetesen cselekedett. Pulszky képviselő ur támaszkodva azon többségre, mely azon bizottságot, melynek ő előadója volt, választá, némi bizalommal viseltetett az iránt, hogy tán az ő ákaía benyújtott válasz­felirati javaslat fog elfogadtatni és igyekezett megmutatni, hogy hisz ez több tekintetben az egész ház helyeslésével találkozik, tehát ajánlja a háznak, hogy azt elfogadja. Debreezen városa érdemes képviselőjének ellenben más állása volt e tekintetben; ő nem biztathatta magát az elfogadásra nézve ily ke­csegtető kilátásokkal és azon állásnál fogva, me­lyet a házban elfoglalt, ő kénytelen jobbra és balra is opponálni. (Derültség.) Eszerint neki fel­adata volt, a benyújtott válaszfelirati javaslatok ') Lásd az Irományok 12. számát, mindenikében kikeresni annyi hibát, mennyit csak képes volt feltalálni és a conclusio természetesen az, hogy: „miután mind valamennyi hibás, az enyém pedig tökéletes, a t. ház fogadja el az enyémet." (Derültség.) így történt az is, hogy Tisza Kálmán kép­viselő ur bírálata alá vette azon válaszfelirati ja­vaslatot is, melyet magam és elvbarátaim beter­jesztettünk a t. háznak ; ós én megvallom, hogy nagy megelégedést találok abban, hogy többet két hibánál benne nem talál. Két hibát azonban talál és ezeket köteles­ségemnek tartom helyreigazítani. Kötelességem­nek tartom igazolni azon álláspontot, melyet mi elfoglaltunk, ezen kérdésekre nézve. A válasz-felirati javaslatban azt mondja a t. képviselő ur, először is és ezt nem mint hibát mondja, hanem csupán mint tényt constatálja — hogy azon válaszfelirati javaslat, melyet mi beter­jesztettünk, sok részben megegyez az ő javasla­tával. Ez tökéletesen áll, áll különösen a reform­kérdéseket illetőleg. Midőn mi a válaszfelirati javaslat szerkesztésével voltunk elfoglalva, mi figyelembe vettük Tisza Kálmán képviselő úrral egv párton levő a ház egyik kitűnő tagjának azon beszédét, melyet választói előtt mondott, és melyben a reformokra nézve nézeteit előterjesz­tette, és azt találtuk, hogy azok sok tekintetben megegyeznek a mi nézeteinkkel, s így azokat nagy részben mi is elfogadtuk; minél fogva ter­mészetes, hogy a reform-kérdésekre nézve a vá­laszfelirati javaslatok nagy részben megegyeznek. De ezentúl azt mondja Tisza Kálmán kép­viselő ur, hogy van abban az általunk benyújtót válaszfelirati javaslatban más igen is hosszura terjedő értekezés, mely, szerinte, a válaszfeliratba nem való. Hogy valami hosszasabb vagy rövi­debb modorban fejeztetik-e ki? az attól függ, kinek van szerencsésebb stylusa, ki tud kevés szőval többet vagy kevesebbet kifejezni; de ezt lényeges hibának mondani nem lehet. De van továbbá benne olyan, mi a régi országgyűlések sérelmi feliratába lehetett volna foglalandó ; és annak illustratiójára azt mondja a f. képviselő ur, hogy: a népképviselet alapján álló képviselőházhoz nem méltó a kormány által elkövetett hibák vagy törvénysértések ellen pa­naszt emelni a fejedelemnél, hogy van ennek más útja t. i. a kormányt felelősségre vonni. En ré­szemről ugy ismerem a parlamenti eljárást és a parlamenti kormányformát, de még a nálunk és más európai államokban létező törvényeket is, hogy a minisztereket ő felsége nevezi ki, és ő felsége bocsátja el, vagy az általuk beadott lemondást elfogadja. Ha mi tehát bizalmat­lanságot akarunk szavazni valamelyik minis­ternek, vagy az összes ministeriumnak: én azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom