Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-337

448 CCCXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 8. 1868.) Ghyczy IgnáCZ : Tudom, hogy a 141-diket I a központi bizottság kihagyandónak véli, de épen azért szólalok fel most, nehogy az elv kimondassák előbb, mielőtt még a 141-dik szakasz tárgyalás alá jön. Tóth Kálmán : Csak azért bátorkodtam a t. háznak módositványomat ajánlani, mert legalább ötvenszer fordlult elő a három év alatt azon eset, hogy vitatkozás támadt a felett: lehet-e még a kérdés miként feltevéséhez szólani, vagy nem? Ismétlem, Pest tette e napokban azon indítványt, hogy az elnök mindig kérdezze meg a házat: akar-e még valaki a kérdéshez szólani ? és csak azután történjék a szavazás. Királyi Pál előadó: Nem alterálja e szakaszt, ha azon módositvány, a melyet Tóth Kálmán képviselőtársunk indítványoz. beletétetik, ámbár maga a szakasz szerkezete ugyanazt fejezi ki, midőn azt mondja, hogy szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése felett tanácskozás lehet, a mi mindenesetre azt jelenti, hogy mielőtt feltétetnék a kérdés, szó lehet róla: jól van-e az feltéve, vagy nem ? {Marad !) Elnök : Elfogadja a t. ház a 140. szakasz szerkezetét V (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 141-dik szakaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság ezen szakaszt kihagyandónak véli. Várady Gábor: T. ház! A központi bizottság ezen szakaszt: ,.A szavazás megkezdése előtt az egyik jegyző a kérdést újra felolvassa," kihagyandónak véli; én azonban ezen szakaszt ugy, a mint áll, e helyütt meghagyandönak vélem. Nem tartom szükségesnek, hogy a hol a feltett kérdés felett vita nem támadt és az elnök a kérdést már feltette, rögtön ismételtessék az a jegyző által; tehát ezen szakaszt nem tartanám szükségesnek, pl. a 138-dik után ; ugy de ezen szakasz a 140-dik után áll, mely azt mondja: „Szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése felett uj tanácskozás lehet és a ház többsége határoz. Felteszi tehát ezen, §. hogy a^feltett kérdés szövege a vita folyamán tán elmosódott a tagok emlékezetében és ezért imilhatlanul szükségesnek tartom e helyütt annak kifejezézét, hogy a jegyző által a kérdés még egyszer ismételtessék. De hogy ezen 141-dik szakaszt ne kívánja valaki a törvény hibásan magyarázása szempontjából a 138. szakasznál is alkalmazni, szükségesnek tartom, hogy a 140. szakasz a 141 szakaszszal egy beolvasztassák. Ezek szerkezete ez lenne: „A ház többsége határoz, ez esetben a szavazás megkezdése előtt az egyik jegyző a kérdést újra felolvassa;" ésigy ezen szakaszt megtartandónak vélem. (Helyesles.) Királyi Pál előadó: Nincs észrevételem t. barátom módositására; de egy dolgot mégis tisztába kell hoznunk, ha nem is a szabályokban, de legalább most a vitatkozásban: mert azon kitétele a 141. szakasznak, hogy a szavazás megkezdése előtt a jegyző a kérdést njra felolvassa, nagyon tág deíinitió. Kérdés támadhat a felett, mit értünk ez alatt: „kérdés." Vajon tisztán azt-e, a mit az elnök szavazásra feltesz, vagy pedig azon tárgyat, mely felett szavazni kell ? Ezen tárgy néha nagyon hoszszu, néha már kétszer felolvastatott, és igy kérdés: szükséges-e még harmadszor is felolvasni? A központi bizottságban épen ezen nehézség merült fel és mivel e szakasznak nem tudott határozott definitiót adni, jónak vélte ezen szakasz kihagyását ajánlani. Tisza Kálmán: Én nagyon tiszta dolognak tartom, hogy mi az a „kérdés?" Ez kétértelmű nem is lehet. Valamire szavazni kell, a mit az elnök szavazásra kitűz. Ennek nem lehet más értelme : és én azt tartom, hogy ennek benne kell maradni a szövegben. Elnök: Nem tudom, belenyugszik-e a t. ház azon indítványba, melyet Várady Gábor képviselő úr tett, mely ha elfogadtatnék, azon esetben a két szakasz egyesittetnék, és eként szólna: „141. szakasz. Szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése felett uj tanácskozás lehet, és a ház többsége határoz. Ezen esetben a szavazás megkezdése előtt egyik jegyző a kérdést újra felolvassa." Ghyczy Kálmán: Én részemről az eddigi gyakorlatból azt tapasztaltam, hogy igen hasznos volt, ha a kérdés a szavazás megkezdése előtt mindig felolvastatott. Én nem látnám részemről annak okát: miért kellene csak azon esetben felolvasni a kérdést, ha iránta előbb vita keletkezett ? mert ennyi tag közt mindig megeshetik, hogy az egyik vagy másik a kérdés valódi tartalmát előbb nem fogta fel jól, és igy arra nézve, hogy kiki a kérdést megérthesse, csak üdvös lehet, ha a kérdés a szavazás előtt felolvastatik. Én az eddigi gyakorlatra, az eddigi házszabályokra hivatkozva, ezen szakasz megtartását annál inkább szükségesnek vélem, mivel feltűnő előttem, hogy a központi bizottság már több izben javasolja azt, hogy egyik vagy másik szakasz hagyassék ki ; de soha sem indokolja, hogy: miért ? és igy nem levén valódi indoka a központi bizottság javaslatának, én részemről ezen szakaszt meghagyatni kívánom. (Helyeslés.) Elnök: E szerint a 140. szakasz még ugy áll, hogy el van fogadva a t. ház határozata által. Most következik a 141. szakasz. Szerencsés leszek feltenni a kérdést: elfogadja-e a t. ház, a szerkezet szerint a 141. szakaszt? Ha netalán nem fogadta-