Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

CCCXXXVI. OESZÁGOS ÜLÉS. (December 7.1868.) 431 gen levő törvényjavaslatra nézve a napokban már elfogadott unió törvény 12-dik szakasza intézkedett, nem tartom szükségesnek, hogy hosszabban szóljak ezen tárgyhoz, nem vélvén azt, hogy a ház ugyanazon határozatot, melyet ezelőtt egy pár nappal hozott, most ismét megváltoztassa. Csakis az előttem szólott t. képviselő úr előadására akarok pár észrevételt tenni. Természetesnek találom, hogy Erdély minél előbb szabadulni kívánna az osztrák törvénytől, mint magunk is tettük, mihelyt a legelső alkalom kínálkozott, azonnal kiküszöböltük. Csakhogy igen lényeges különbség van köztünk és az erdélyi viszonyok között. Akkor, midőn aa országbirói értekezlet következtében Magyarország az osztrák törvényeket hatályon kivül tette, ugyanakkor visszaállította a régi magyar törvényeket. Erdély azonban nem azt akarja, nem azon törvényeket akarja visszaállítani, melyek ott érvényben voltak, minekelőtte az osztrák törvények behozattak, hanem akarja a magyar törvényeket, vagyis egészen uj törvényeket bevinni. És igen természetesnek találnám azt azon esetre, ha Magyarországon rendezett codifieált törvények volnának; hanem kérem a t. képviselő urat, ha most az osztrák büntető törvénykönyv megszüntettetik, Magyarországnak lévén criminalis praxisa, mit fog azok helyébe állítani ? Egyébbiránt oly mélyen semmi a polgári életbe be nem hat, mint pl. az örökösödési törvények, mint átalában a polgári törvények: ezeket csak azon feltevésben lehetne visszaállítani, mint az előttem szólott t. képviselő úr mondotta, hogy évtizedek kellenek arra, hogy egy polgári törvénykönyv életbe léptettessék. De én ezen véleményben nem vagyok, és azt hiszem, hogy a jövő ülésszak alatt minden esetre életbe fog lépni a polgári törvénykezés, és lesz codifieált büntető törvénykönyvünk ; és igy sokkal czélszerübbnek vélném, hogy akkor, midőn már Magyarországon kész törvények lesznek, léptettessenek azok életbe Erdélyben is, mintsem , hogy ott 3 év alatt kétszer léptessünk életbe uj törvényeket. A külön véleményre nézve azt jegyzem meg, hogy ha a külön vélemény elfogadtatnék, akkor Magyarországon rneghiusittatnék a polgári törvények életbe léptetése, pedig az igazságszolgáltatás érdekében kívánatos, hogy nálunk, ugy mint Erdélyben, életbeléptettessék az uj polgári perrendtartás. Ha csak akkor lép életbe, mikor egyúttal az osztrák törvények megszüntetésével helyökre a magyar törvények léptettetnek életbe Erdélyben, akkor azt hiszem, kellene várnunk valószínűleg legalább is egy évig, de még akkor sem lehetnénk ebben bizonyosak, mert átmeneti intézkedések kidolgozása oly helyén, hol megszűnt törvények helyett soha hatásban nem volt uj törvényeket viszünk be, ez minden esetre hosszabb időt igényel; pedig azt gondolom, sem nekünk, sem Erdélynek nincs érdekében, hogy a polgári törvények életbeléptetése elodáztassék. Sajnálom , hogy az igazságügyminiszter úr nincs már jelen, hogy biztosíthatná a t. képviselő urakat, hogy az unió törvény XII-ik szakasza értelmében intézkedni fog, hogy a kellő változáso k kiterjesztessenek Erdélyre is. Ismétlem, hogy e z meg fog történni mindenesetre: ésenné Ifogva a központi bizottság véleményét páftolom. Bohatieln Sándor: Az igazságszolgáltatás érdekében kötelességemnek tartom röviden felszólalni. Nem vagyok szerelmes az osztrák törvényekbe , szeretem a régi hazai törvényeket; de mindamellett kötelességemnek tartom nyilatkozni a központi bizottság véleménye mellett, és a 9-dik osztály külön véleménye ellen, még pedig az igazságszolgáltatás érdekében: mert 1861-tőlfogva mostanig, tehát rövid 7 év alatt Erdélyben háromszor szünetelt az igazságszolgáltatás: megszűnt 1861. áprilistól, midőn rendeztettek a megyék ; 1862-ben márcziusban megszűntek, pedig azért, mert fenálltak HZ osztrák törvények, de nem volt biró, ki azok szerint képes lett volna ítélni; szünetelt 1863-ban csaknem félévig, míg az újonnan beállított birák egy kis gyakorlatot szerezni képesek voltak. Ezen utón folyt az igazságszolgáltatás 1867-ig, midőn a megyék újra rendeztettek, Ekkor a megyékben a törvényszékek akként töltettek be, hogy a lehetőségig szakemberek választattak; több megyében pedig választattak oly emberek , a kik nem tudták a törvényt, és mig azok begyakorolták magokat, szünetelt az igazságszolgáltatás. Most kilátásba van téve, hogy legfeljebb egy év alatt elkésziü a büntető- és a polgári törvénykönyv; nem akarnám tehát, hogy addig ismét szüneteljen Erdélyben az igazságszolgáltatás, és ez időre hozzanak be oly valamit, a mit nem tudunk. Ha ki fognak küszöböltetni az osztrák törvények, miket mostani bíráink tudnak, és bevétetik az országbirói értekezletet, hogy ezen ország birói értekezletet biráink megtanulják, kell hogy tudják tökéletesen az osztrák törvényeket, kell hogy tudják Magyarország anyagi törvényeit, melyek sokban különböznék az erdélyiektől; különböznek pedig mindazon törvényekre nézve, miket a magyar törvényhozás 1525-től 1848-ig hozott, és végül még kell, hogy megtanulják magát az országbirói értekezletet. Mire mindezeket megtanulják, akkorra alkalmasint megtörténik a codiíicatió és egy