Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

432 CCCXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) ujabb stádium lép ismét életbe, melybe hogy abiró | magát beletanulja, kell legalább fél év , és csak ak­kor jöhet Erdélyben az igazságszolgáltatás a rendes kerékvágásba. Mindezek tehát épen az igazság­szolgáltatás érdekében a központi bizottság véle­ménye mellett harczolnak. Gál János t. képviselőtársunk legfőbb érvül az egyformaságot hozta fel. Alig néhány napja tár­gyaltatott Erdélynek Magyarországgal egyesülése részletes szabályozása, tárgyaltatott pedig épen az e gyformaságért,t. i. hogy a törvényhozás a két hazá­nak egyformán választott képviselőiből állhasson. Egy képviselőtársunk azon elvet hozta fel, hogy ter­jesztessék ki Erdélyre a pozsonyi 1848. V. válasz­tási törvényczikk. Azon alkalommal a képviselő úr azt mondta: miért cseréljünk fel egy roszat egy hiányossal ? Ha tehát a t. képviselő úr akkor el­fogadta azon érvet; micsoda következetességgel cseréljünk fel most egy jobbat, vagy egy megle­hetősen jót egy rosszabbért? Én azt hiszem, hogy fel nem cserélhető. Ugyanazért kérem a t. házat, méltóztassék a központi bizottság véleményét elfogadni. (Helyes­lés jobbról.) Pap Mór: T. ház! Azok után, a mik itt el­mondattak, nem szólaltam volna fel, ha igen t. ál­lamtitkár úr nem mondotta volna, hogy ezen tör­vényjavaslat ellenkezik a két nappal ezelőtt hozott unió törvénynyel. Bocsánatot kérek, az unió-tör­vény Xll-ik szakasza azt mondja, hogy Magyar­országon az anyagi törvényeknek behozatala any­nyira szükséges, tehát törvényhozás utján fog eszközöltetni. A mit mi most kérünk ezen törvény­javaslatban, épen nem ellenkezik az unio-törvény­nyel, sőt annak egyenesen kifolyása. Azt tetszett kérdeni, hogy az osztrák polgári törvénykönyv helyébe mit hoznánk be Erdélyben? Elismerem, hogy codificált büntető törvénykönyve Magyarországnak nincs, de Magyarországnak van e tekintetben a legrégibb időtől gyakorlata,, és ezen gyakorlatot s az itteni szokásokat be lehet hozni Erdélyben, a mint csakugyan történt is, hogy egy­két törvényhatóságban 1861-ben behozatott. Egyébiránt én abban megnyugszom, mit t. államtitkár úr mondott, hogy az igazságügyi mi­niszter minden törekvését oda fogja irányozni, hogy Erdélyben is behozassanak a magyarországi anyagi törvények; hanem azon kitétele,hogy „lassankint," igen tág fogalom, mely alatt igen hosszú időt is lehet érteni. Boheczel t. képviselő úr azt mondja, hogy azért óhajtandó az osztrák polgári törvénykönyv megtartása, mivel Erdélyben oly birák vannak, kik az ujabb korban tanultak. Igaz, vannak olyan birák, kik az ujabb korban végezték a jogtudo­| mányokat, hanem ezekkel szemben vannak szám­talan olyanok is, kik a régit jobban tudják, mint az osztrák törvényeket. (Szavazzunk!) Antalfy Károly: Elállók. Elnök: Senki felirva nem levén a tágyalás be van fejezve, s következik a szavazás. Nézetem szerint a szavazási kérdés először azon törvényja­vaslat, melyet több erdélyi képviselő az osztrák törvényeknek Erdélyben leendő megszüntetésére nézve beadott. Az esetben, ha ez el nem fogadtat­nék, kerül szavazás alá azon határozati javaslat, melyet a központi bizottság terjesztett elő. Nem tudom óhajtja-e a t. ház, hogy szavazás előtt mind­két javaslat felolvastassák ? (Közbeszólás: Csak a bizottság javaslata a kérdés!) Bocsánatot kérek, a szabályok szerint mindig az első indítványra kell feltenni a szavazási kérdést, és ha az el nem fo­gadtatnék, jön a második, a harmadik stb. (He­lyeslés.) Tehát kérem azon képviselőket, kik azon tör­vényjavaslatot, melyet gr. Teleki Domokos és több erdélyi képviselő az osztrák törvényeknek Erdély­ben megszüntetéséről a ház asztalára letettek, és jelenleg tárgyalás alatt volt, elfogadni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.] Méltóztas­sanak állva maradni mindaddig, míg a jegyző urak megszámlálják. (Megtörténik.) Most, kérem, méltóz­tassanak azok felállani, kik el nem fogadják, (Meg­történik.) A többség, ugy látom, a mellett van, hogy ne fogadtassák el. Most méltóztassanak azok, kik a központi bi­zottság határozati javaslatát elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: T, ház ! 0 felsége Magyarország és Erdély egyesíté­séről, a nemzetségi egyenjogúságról, a függő adós­ságok ellenőrzéséről, a közös nyugdijakról, a ve­gyes házassági válóperekről, és a magyar keleti vasút és annak szárnyvonalai kiépítéséről szóló törvényczikkeket szentesíteni méltóztatván : van szerencsém ezeket azon kéréssel átnyújtani, mél­tóztassék kihirdetésöket elrendelni. (Éljenzés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa szen­tesitett törvényczikkeket)) Elnök: E szentesitett törvényczikkek a kép­viselőházban kihirdettetvén, kihirdetés végett a méltóságos főrendekhez át fognak küldetni. Hogy ez mielőbb megtörténhessék, méltóztassanak a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját hitele­síteni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvének a szentesitett fórvényczikkek kihirde­tésére vonatkozó pontját.) J ) Lásd az Irományok 448—453-ik számait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom