Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-336
CCCXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. függetlenségi szempontot lehet alkalmazni- Már -érintette az átalapi t. Deák Ferencz képviselő úr iazt, hogy a megyei tisztviselőkre a kötelesség teljesítése szempontját lehet és kell is alkalmazni; de a függetlenségét nem. En ezen nézetet átszármaztatom a kormány kinevezésetői függő bírósági hivatalnokokra is, és azt mondom, hogy a bi rakat nem azért kívánom innen kizáratni, mert nem lehetnek függetlenek, hanem azt mondom, hogy az emberi indulat természeténél fogva birói függetlenségükből vesztenek az által, ha pártküzdelmekben vesznek részt Angliában a mint valaki bíróvá neveztetik ki, megszűnik a képviselőház tagja lenni. (Felkiáltás jobbról: Hát a lord kancellári) A lord cancellár miniszter. (Felkiáltás: De bíró!) Történt hivatkozás azokra is, kik városok választcftttai. Én megvallom, pártolom azt, hogy ezek is kirekesztessenek e házból; mert kétségkívül valami oly felséges testületet , mely minden emberi gyarlóságtól ment legyen, képzelni sem lehet, annyival kevésbé lehet hinni, hogy képesek legyünk annak létesítésére; de hogy törekednünk kell arra, hogy lehetőleg megtegyünk mindent, hogy minden gyarlóság lehetőleg kizárassék, ezt kötelességünknek tartom. Én tehát, bocsánatot kérve hosszas felszólalásomért, a részletes vita tárgyául Nyáry Pál képviselő úr módositványát fogadom el. (Helyeslés bal/elöl) Várady János: T. ház! (Eláll! Szavazzunk!) Én szívesen elállók a szótól, azonban röviden fogok szólni. Én azon nézetben vagyok, t. ház, hogy azok, kik az indítványt és módositványt tették, leginkább azon nézetből indultak ki, hogy eszközöket találjanak arra nézve, hogy a kormány a törvényhozó-testületre befolyást ne gyakoroljon. Én azt tudom, Magyarországnak törvényhozása két részből áll, t. i. a képviselőházból és felsőházból. Nézetem szerint gyökeres átváltoztatást tenni e házon akkor, midőn a törvényhozás másik háza rendezve nincs, mondhatom, idő előtti.Meg vagyok győződve , hogy a képviselőház, melynek törvényeink értelmében initiativája van , kell, hogy a legtöbb önállósággal és függetlenséggel bírjon; de azt hiszem, ez en kérdés leginkább csak akkor lesz megoldható, mikor az egész törvényhozótestület törvényhozásilag fog rendeztetni. Nézetem szerint oly kormányról, mely, mint a mostani, alkotmányos, és a többség kifolyása, fel lehet tenni, hogy csak oly közegekkel fog rendelkezni .és a törvényhozásra oly befolyást gyakorolni, hogy az a többségtől, melynek kifolyása, ellenkező irányú ne legyen. Nagyon szomorú következésünek és lehetetlennek tartanám akkor,midőn a .parlamentáris eljárást és a törvényt erősiteni kell, (üecember 1. 1868) 4M egyoldalú intézkedést tenni a nélkül, hogy 7 az a felsőháznál is életbe lépne. Már pedig, t. ház, itt néhány kormányképviselő van köztünk; de méltózites&anak a felsőházat megnézni. {Felkiáltások: Msm tartozik ide!) Annak még az elnöke sem olyan, akinek kinevezése az elvnek megfelelne. En szükségesnek tartom az incompatibilitási törvényt, de azt jelenleg megoldhatónak nem vélem. Ismételve kijelentem, hogy az ineompatibilitás kérdését körvonalozni szükséges , de a jelen körülmények között még idő előttinek tartom. (Felkiáltások : Szavazzunk! Zaj.) SzOntágh Pál (nógrádi): T. ház! Méltóztassanak néhány perczet előadásom megfigyelésére szentetni, ha egyebet nem, tekintetbe véve azt, hogy igen ritkán szoktam alkalmatlankodni. Most is csak azért alkalmatlankodom, miszerint kimondjam nézetemet, hogy én is ugy vagyok meggyőződve, mint mindkét oldal szónokainak többsége, hogy t. i. ezen tárgy igen fontos. Nézetem szerint is fontos e tárgy, de egyszersmind érett is; és itt el nem hallgathatom csodálkozásomat, hogy Pulszky t. barátommal egy véleményen nem vagyunk (Derültség a baloldalon.) 0 neki igen sok kell, mi ezen törvényjavaslatban, nincs; némi dolgok pedig nem kellenek, mik a t. barátom Nyáry Pál által előterjesztett törvényjavaslatban vannak. Nem kell p. o. olyas, mi talán nekem sem kell, t. i. a tanárok kihagyása. Ismét vaunak benne olyanok, a hol e megszükitést még olyanokra is kiterjeszti ( mint pld. a megyei birák. Itt is találkozom Pulszky barátommal; és azért csodálkozom, hogy eztn két argumentumban találkozván, miért veti ő el a részletes tárgyalás alapjául Nyáry Pál javaslatát és miért fogadom én el? (Halljuk!) Érre mélyen t. közoktatási min'szter ur nyilatkozatában adatott válasz, a ki azt mondotta, hogy sokkal íontosabb, sokkal több adót igénylő a tárgy, mintsem azt ily rövididő alatt meg lehetne oldani. Válaszoltatott e kérdésre már több részről; és én ismét csak csodálkozásomat jelentem, ki a fö» lőtt, hogy mig bizonyos dolgokban oly gyorsan oly sebesen történt határozat épen azok ellenzése daczára, a kik most ezen törvényjavasL-1 mellett kardoskodnak, mondom, oly sebesen, oly gyorsan megéretteknek tekintettek bizonyos dolgok, hogy majdnem azt kellett hinnem, hogy ezen nemzet talán saját életének perezeit megszámláltaknak hiszi: akkor oly tárgy felett, mely a literaturában, a Journalokban, politikai meetingek és megyei gyűlések vitáiban már anrsyira uieg van érlelve, hogy arról mindenki legalább is oly erős meggyőződést szerezhetett msgának, mint minő erős meggyőződést szerzett az általam megpendített ügyekben. E tekintetből nem vagyuk hajlandó
