Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-335

CGCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 6. 1868.) 389 bó'l kimaradt a sorozatból, az illető képviselő lenne szíves azt bejelenteni. (Feblvassa a sorozatot). MissiCS JánOS: T. ház ! Határozati javaslat adatott be a Temesben Krassóban és Erdélyben fönlevő utvámok iránt. Ezen határozati javaslatot nem hallottam ^felolvastatni; kérem tehát azt is bevétetni. Elnök : A t. képviselő úr felvilágositásául annyit van szerencsém válaszolni, hogy a pénz­ügyminiszter költségvetésével együtt ezen kérdés is tárgyaltatott és a többség által elvettetett, (Fel­kiáltás.- Csak Erdélyre nézve!) Simay Gergely : T. ház! Bátor vagyok az elnöki kijelentésre megjegyezni, hogj^ e té­tel a költségvetésnél tárgyaltatott, de maga az 52 képviselő által beadott határozati javaslat tü­zetesen nem tárgy altatott. Nem is volt napirendre kitűzve és igy nem is távgyaltathatott; hanem igenis tárgyaltatott a jelenlegi elnök által önálló­lag előterjesztett indítvány, de nem maga a hatá­rozati javaslat, melyről Missics János úr szólott, a mely még napirendre kitűzve nem volt. sem mai napig nem tárgyaltatott. Bónis Sámuel: Felhívom a t. ház figyel­mét azon körülményre, hogy a most emiitett hatá­tozati javaslat nem érdemleg vettetett el, hanem az mondatott a ház által, hogy a budget tárgya­lásánál helye sincs. Simay Gergely : Ezzel megelégszem. Tisza Kálmán : T. ház ! Nem azért, hogy most tárgyaltassék. mert meg vagyok arról győ­ződve, hogv bármilj fontos legyen valamely tárgy, hogy az most még tárgyalás és megoldás alá vé­tessék . az lehetetlen; hanem azért, hogy ha sorozat készül, abból ki ne maradjon, óhajtanám belevétetni a képviselőház 7-dik osztálya által be­adott t. javaslatot. Ez beadatott akkor, mikor az izraeliták egyenjogositásáról szóló törvény alkot­tatott. Beadatott t. i. egy törvényjavaslat akkor a 7­dik osztály által minden e hazában létező felekezet egyenjogúsításáról. Kivánom tehát, hogy ennek legalább a sorozatban nyoma maradjon. Elnök : Napirenden van a hadbiróságok iránti törvényjavaslat részletes tárgyalása. Jegyző úr fel fogja azt olvasni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényja­vaslat czimét, mely ellen nem történik észrevétel, aztán 1-sö szakaszát, az ereddi miniszteri szöveg szerint. *) Horvát Boldizsár igazságügy ér: T. ház! Miután a minisztérium a központi bizottság szöve­gezését elfogadta, kérném tárgyalás alapjául a közp. bizottság szövegezését elfogadtatni, nem pe­dig a minisztérium által eredetileg beadottat. (He­lyeslés) }) Lá«d az Iromány ok 391. aaámát. • ,. Széll Kálmán előadó . Az I-SŐ szakasz 1) alatti pontjának végéhez a központi bizottság ja­vaslata szerint jönne : „a mennyiben a jelen tör­vényhez csatolt sorozatban foglaltatnak ;" 2) alatti pontjában pedig e szó után : „a helyzet" közbe volna szúrandó: „ vagy a monarchia határán kivül álló." Patay István : T. ház! Én csak egy kife­jezést akarok megváltoztatni. Részemről meglehe­tősen bírom a magyar nyelvet, de azt, hogy: „kü­lönös esküt letettek" nem értem. Ennek megma­gyarázását kérem. Minden katona esküt tesz le. Én kérem ezt a szót „különös" kihagyatni, mert ezt nem értem. (Felkiáltások : Maradjon!) Tessék megmagyarázni: akkor elfogadom ; különben ké­rem a „különös a-t kihagyatni. Halász Boldizsár: Én meg egyátalában az „esküt" kivánom kihagyatni, mert miután a ház­nak tudomása nincs arról a katonai esküről, azt törvénybe igtatni nem lehet. Elégség-esnek tartom, ha az mondatik : „kik tényleges hadi szolgá­latban állanak.''' Az esküt azonban átalában kiha­gyatni kérem a törvényből, mert csak ha tudnók, hogy miből áll azon eskü, akkor igtathatnók be. Tisza Kálmán : T. ház! Magam is azon véleményben vagyok, hogy itten, erre a különös erküre hivatkozni, egyátalában nincs helyén. Elő­ször bajos hivatkozni egy törvényben oly esküre, melyet a törvény nem ismer; ha nvilatkozni aka­runk esküről, azt ismernünk, kell, tudnunk kell. hogy mi van abban. Másodszor nem látom he­lyén itt ezen szót azért sem, mert a törvényjavas­latnak ezen része ugy lenne értelmezhető, mintha kétféle tényleges szolgálatban álló katonai egyé­nek lennének: olyanok, kik letették a különös es­küt és olyanok, kik nem tették le. En pedig nem hiszem, hogy a tényleges katonai szolgálatban az a különbség léteznék, hogy az egyik letette az esküt, a másik nem. En tehát kérem ezt kiha­gyatni. Deák FerenCZ : T. ház ! Ez a „különös" szó, véleményem szerint épen nincs helyén, mert hadi szolgálati eskü annyi, mint hadi szolgálati eskü, az tehát nem lehet különös meg átalános, an­nak egyformának kell lenni. Azért nyilvání­tom, hogy ezt a szót, mint épen nem ide valót és olyat, mely az értelmet könnyen megzavarhatja, hagyjuk el. Az értelem ugyanaz marad, ha kihagy­juk. Elfogadom Patay képviselő ür véleménvét. (Helyeslése) Elnök: Megnyugszik a t, ház benne, hogy ezen szó „különös" kihagyassék ? (Elfogadjuk í) Tehát e szó kimarad és a szakasz a központi bi­zottság szerkezetével fogadtatik el. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 2-dik szakaszt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom