Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-335

390 CCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 6. 1863.) BóniS Sámuel: T. ház! Vélekedésem Eszerint ezen 2-dik szakaszt egészen ki kellene hagyni, mivel ezen 2-dik szakasz az 1-ső szakasznak 1-ső sorával tökéletesen ellentétben van. Az 1-ső szakasznak t. i. ezen szavai: „először emiitik, a kik tényleges katonai szolgálatban vannak." Ezen szakasznak vége is mindenütt azokról szól, kik tényleges katonai szolgálatban vannak , ezen 2-ik szakasz pedig visszavisz azokra is, habár tényleges katonai szolgálatban nem lennének. Ebből az a confusió fog eredni, hogy mindazok, kik hosszabb szabadsággal odahaza vannak, el fognak vonatni tökéletesen a polgári bíráskodás alól, és ez egyébre nem fog alkalmat szolgáltatni, hanem arra, a mit ki akarunk kerülni, hogy a birói illeték felett örökös controyersia legyen a polgári és a katonai hatóság közt. Én azért ezen szakaszt, mint a mely tökéletesen felesleges, mert más esetet nem is említ, kihagyatni kivánom. Ivánka Imre: Valóban azt hiszen, hogy e házban senki sem lehet, a ki engem azzal vádolhatna, hogy bármi tekintetben az átalános véderő vagy a védkötelezettség életbeléptetését hátráltatni kívánnám, sőt azok közé sorozom magamat, a kik ezt minden időben a leghatályosabban sürgették; de épen azért, mert azt kivánom, hogy ez oly intézmény legyen, melyet a nemzet teljes lélekből felkarol, épen azért szükségét látom annak, hogy e törvény egészen világos és félremagyarázhatlan legyen. Nem osztom azon véleményt, melyet ma reggel hallottam kifejezni, hogy t. i. a most előttünk fekvő törvényjavaslat baladás épen nem lenne. Igen is, ezen törvényben, az én felfogásom szerint, van haladás, azon haladás, hogy elkülöníti a polgári hatóságok hatáskörét a, katonai hatóságok hatáskörétől. De habár haladást is látok benne, nem látom még elérve a czéit, melyre törekedni kell. Az én felfogásom szerint a katonának akkor, a midőn zászló alatt áll, azon szoros fegyelem alatt kell lennie, melyet fegyverre! ellátott tömörített erőnél fen kell tartani. A subordinatióra nézve igaz, szükséges , hogy szigorú törvények létezzenek, de azon perezben, midőn a katona a tettleges szolgálatot elhagyja és polgári körébe visszalép, ezen szigorú fegyelemre többé nincs szükség, s nem lehet azt követelni, hogy most, midőn az egész nemzetnek minden hadképes fia 20-ik évétől 32-ik évéig fegyverben áll, akkor is, midőn tűzhelyénél tartózkodik, nem ugyan a káplárpálcza alatt, hanem mégis sok tekintetben a szigorú katonai bíróság alatt álljon. Ha a t. ház elfogadja Bónis Sámuel képviselőtársam indítványát, azt legczélszerübbnek tartanám; ha el nem fogadná a t, ház, az esetre bátor vagyok módositványomat ezennel beadni. Bernáth Zsigmond : A perczekkel gazdálkodnunk kell; én tehát ugy hiszem, mielőtt a módositvány felolvastatnék, talán szavazni lehetne Bónis Sámuel indítványára. Ha ez el nem fogadtatik , akkor kerül elő a másik módositvány. (Nem lehet!) Mihályi Péter jegyző (olvassa Ivánka Imre módositvániját): „2. szakasz. A jelen törvény 1-ső szakaszának 1. pontjában elősorolt katonai egyének azon naptól kezdve, a melyre tényleges szolgálat teljesítésére behivatnak: a katonai bíróság hatósága alatt állanak azon napig, a melyre az abból való kilépés elrendeltetik. (Védtörvény 54, szakasz.)" Horvát Boldizsár igazságügy miniszter: Igen méltánylom azon indokokat,melyekből Ivánka Imre t. baráiom módositványa származott; de magát a módositványt nem fogadhatom el. Halász Boldizsár: Benne van a törvényben, Horvát Boldizsár ígazságügyminlsKtcr: Mitidenek előtt ki kell emelnem a különbséget a törvény első és második szakasza közt, mert, ugy látszik, erre nézve van félreértés. A törvény első szakasza kimondja, hogy a-közönséges bűntényekre nézve a katonai személyek addig, mig activ szolgálatban állanak, a hadbíróság illetékessége alá tartoznak. Ez átalános törvény. A 2. szakasz nem a közönséges bűntényekről szól, hanem szól a speciális katonai bűntényekről és vétségekről (Melyek azok?) Épen azért intézzük az eszméket, s ugy hiszem, az egyetértés köztünk létra fog joni A 2. szakasz szól a speciális katonai bűntényekről s vétségekről, melyek közt olyanok is foglaltatnak, taeiyek a közönséges büntető törvény szerint nem esnek büntetés alá. Habár katonáink egy része évenkint szabadságra bocsáttatik is, habár ekkor activ szolgálatban nem áll, ugy hiszem, nem álFérdekünkben , hogy a katonai fegyelem! akkor lazuljon, midőn az elbocsátott katona családi tűzhel) éhez tér vissza. Á katonai bünténj-ek és vétségek juridikua ! értelemben csak 11 számból állanak. Lesz szerencsém a t. ház előtt felolvasni. (Olvassa:) „A fegyelem áthágása, lázadás, felkelés, ellenszegülés a katonai őrség ellen, szökés, összeesküvés a szökésre, az őrségi szolgálatra vonatkozó szabályok áthágása, gyávaság, a fegyelem s rend megzavarása, a katonai szolgálati szabályok mellőzése, öncsonkítás, s a katonai becsületet sértő cselekvény." Bizonyos az, t. ház, hogy ezen úgynevezett katonai-bűntények és vétségek közt foglaltatnak olyanok, melyeket a szabadságra bocsátott katona el sem követhet Ilyen a fegyelem, a rend megzavarása, ilyen a gyávaság, melyről csak akkor lehet sző, ha ellenség előtt áll; de vannak közöltük olyanok is, melyeket a katona, midőn szabadságra van bocsátva, ezen időben is elkövethet; az or-