Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-335
CCCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 6. 1868,) 381 (Olvassa:) „Küiháboru és bellázadás eseteiben, •a ha a küiháboru kiütése már kétségtelen, a jelen szakaszban elsorolt büntettek miatt a polgári személyek is katonai bíróságok alatt állnak. Olyan béka varoknál, melyek még nyilt lázadássá nem fajultak, ha a zavarok olyan mérvűek, hogy ostromállapotot tesznek szükségessé, a polgári személyek fölötti bíráskodást is az ostromállapot! törvény fogja megállapítani. Ugyan azért megkagyatik a minisztériumnak, hogy a legközelebbi országyülósre az ostromállapotot illetőleg részletes •és kimerítő törvényjavaslatot terjeszszen elő, mely jövendőben állandó szabályul szolgáland. Olyan belzavarok eseteiben pedig, melyek ostromállapot nélkül is rendes és törvényes eszközökkel lecsillapíthatok, senkit rendes bírósága alól elvonni nem lehet. Addig, mig az ostromállapotról szóló részletes törvény a legközelebbi országgyűlésen végleg el nem határoztatik. a minisztérium az ostromállapotot, a kezdet idejének, a követendő eljárásnak, a területnek, melyre az ostromállapot, kiterjed, a bűneseteknek, melyek az ostromállapot szabályai alá esnek, részletes és pontos meghatározása mellett ha az országgyűlés együtt van, annak hozzájárulásával, ha pedig az országgyűlés együ.t nincs saját felelőssége alatt kihirdetni, de ez esetben azt indokolva, a legközelebbi országgyűlés kezdetén haladék nélkül bejelenteni köteles." Ha a 2-ik szakasznál a katonai büntettek határozottan kijelöltetnek; ha az elévülés azon bűntettekért, melyeket valaki akkor, midőn fegyvert viselt, követett el, rövid időre határozottan kimondatik: ha a 6-ik szakasz az általam felolvasott szerkezet értelmében átalakittatik: e törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a jobb oldalon.) Csanády Sándor: T. ház! (Zaj. Halljuk l Hosszantartó mozgás,) Az elnök kötelessége a csendet helyre állítani, és mig csend nem lesz. addig nem fogok szólani. Elnök: Kérem a képviselőket, legyenek szívesek a szónokot kihallgatni. (Halljuk!) Csanády Sándor : Engem nem annyira maga a kormány által előterjesztett jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, mert hiszen uraim. ily szellemű irányú törvényjavaslatokkal a legközelebb lefolyt 3 év alatt gyakran volt szerencsém találkozni, mint inkább a jogügyi bizottság azon nyilatkozata ejtett megdöbbenésbe . mely szerint nemcsak üdvözölni kívánja, de örömmel üdvözli is a kormány ezen javaslatát. Borzasztó . . . (BT!) Mondom ismételve, borzasztó . . . (Ur! Zaj.) Harmadszor is mondom. (Br! Mozgás) Most következik negyedszer. (Br!) Valóban, t. ház, nem fér össze e ház méltóságával, hogy ily obégatásokat lehet itt hallani, és az elnök az illetőket még sem utasítja rendre. Elnök: T. ház! Nagy sajnálattal vagyok kénytelen kijelenteni, hogy némi részben a t. képviselő úr jogosan korhol engem azért, hogy nem akarom a szabályokat használatba venni; de ha a tanácskozásokat folytatni akarjuk, legyenek szívesek kihallgatni aszónokot, különben a folytonos zaj miatt kénytelen volnék a t. házat arra kérni, hogy függeszsze fel ülését. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Borzasztó mélység választhatja el ma már ezen sokat szenvedett haza polgárait egymástól, ha lehetséges, miszerint egy részről örömmel üdvözlik azon tényt, mely tény létrejöttéért gyászba kellene borulni és aggodalomba esni a haza sorsa felett a nemzetnek. Jól tudom én. miszerint százados jogaink közé tartozik az is. hogy az osztrák katonaság a katonai biráskodás ürügye alatt iszonyú dulásokat vitt véghez 'időnkint e házban. Jól tudom azt is, miszerint mindig találkoztak emberek, kik ezen katonai dulásokat azzal igyekeztek menteni, hogy nem létezik oly törvény, mely a katonai és polgári biróságok hatáskörét szabályozza. Azonban uraim, én erre csak azt mondom, hogy nincs oly gonosz dolog, melynek elősegítésére emberek ne találkoznának. A katonai és polgári bíróságok közötti kellemetlen súrlódásokat a katonai hatalomnak bíró sági formában átöltöztetett kicsapongásait lehetetlenné tenni, alkotmányos formák közt — nézetem szerint — csak egyetlen egy mód van: és ez a mód az, hogy ha a jelen országgyűlés kimondja, miszerint a katonai bíróság hatásköre tisztán és egyedül csak az activ szolgálatban levő katonák fegyelmi büntetésére terjesztetik ki. A katonai biróságok kezébe bitor hatalmat adni annyit tesz, mint megölni a szabadságot, annyit tesz, mint megsemmisiteni a polgári és egyéni szabadságot, anynyit tesz. mint felforgatni a társadalom alapkövét, legfőbb alapelveit. Iszonyú betetőzése ez azon épületnek, mely az ország önállóságának szétszórt köveiből akkép emeltetett, hogy ezen épület fentartására a szegén}* nép kénytelen beszolgáltatni, összes keresményét, s kiszolgáltatni száz-ezerekre menő gyermekeiben erkölcsi és anyagi erejének javát. Az mondatik a törvényjavaslatban, hogyha a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat elfogadtatik, a jövőre nézve meg fognak szűnni mind e kellemetlen súrlódások a polgári és katonai biróságok közt. Én ezt nem hiszem; hanem igen is azon meggyőződésben vagyok, hogy, ha a törvényjavaslat elfogadtatik, e nemzet az osztrák katonai hatalom bitorlása alá bocsáttatik s annak szolgáltatik át. (Hü!)
