Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-335

--'. g 82 CCCXXXV. ORSZÁGOS 1 A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak két lényege van. Első lényege az, miszerint a katonai hatalom ráteheti kezét a haza mindazon polgáraira, a kik katonai kötelezettség alatt állnak. Már pedig uraim, a katonai és honvédelmi törvények meg­szavazása után katonai kötelezetség alatt áll a haza polgárainak nagyobb része, sőt a törvény egyik szakaszában az is mondatik, hogy a haza polgárai közöl még azok is, kik a katonai köte­lezettség alól már kiléptek, ha katonáskodásuk korszaka alatt követtek el valami bűntényt, annak megbüntetésére katonai bíróság által eszközlendő. Másik lényege az, hogy a kormány felhatal­maztatok arra, hogy e hazának egy részét, vagy ha neki ugy tetszik, az egész hazát az osztrák katonai hatalom önkénye alá vetheti. Hogy a jelenlegi kor­mány is mily erősen ragaszkodik az alkotmány­hoz, azt hiszem, bebizonyitotta a legközelebbi időben történt azon eljárása által, miszerint a haza egyes polgárait lövette. (Felkiáltások: Kit?) délegy­házán többeket. Ha a jelenlegi kormány, vagy a mi könnyen megtörténhetik, ha ez leszorittatik helyéről s helyébe ennél is osztrákabb kormány fog kineveztetni — mi alig eszközölhető, a törvény által felhatalmaztatik arra, hogy belzavargások ürügye alatt az osztrák katonai hatalom törvény­hatóságát proklamálja, alig lesz polgára e hazának, ki a legnagyobb kellemetlenségeknek ne lenne alá­vetve, kinek személye biztositva lenne az ellen, hogy a következő piíanatban, a katonai hatalom bíráskodásának áldozatul ne essék. Én tehát, t. ház, e törvényjavaslatot a haza és szabadság ellen intézett merénylőnek tartván, felkérem a házat: hogy most, midőn már különben is — hála a magyarok istenének !—az országgyűlés napjai megszámitvák, ne igyekezzék eddigi műkö­dését a jelenlegi törvény elfogadása által tetőzni be. (Zaj.) Hiszen, uraim, ugy is feladta már az ország önállását és függetlenségét. (Nagy zaj. Rend­re!) Idegen kezekbe tette le a nemzet pénze és vére feletti rendelkezés jogát. Elnök: Minden képviselőnek teljes jogában van oly politikai nézettel birni, milyennel épen természete és felfogása szerint birhat; kérem azon­ban a képviselő' urat, legyen szives másoknak oly gyanúsítások által, hogy az ország alkotmányát és önállóságát feladták, kedélyét ingerültségbe nem hozni. (Helyeslés) Csanády Sándor: Én, t. ház, senkit sem gyanúsítok, senkit meg nem nevezek; én a ma­gam politikai véleményét n.ondóm el a nélkül, hogy valakit sérteni kívánnék. Berzenczey László : A jelen tanácskozás mutatja, t. ház, hogy e tárgy nem oly könnyű, j hogy róla az idő rövidsége miatt tanácskozni ne ; 1LÉS. (December 6. 1868.) kellene : azért, ha elfogadja a ház azon indít­ványt, hogy e tárgy ne most tárgyaltassék, akkor elállók ; ha pedig nem, akkor nem tartom maga­mat jogositva véleményemet elhallgatni. Én e helyen nem vagyok a minisztériummal egy értelemben, hogy ezentúl mi fogunk törvényt hozni. Én azt hiszem, mint Deák képviselő úr mon­dotta, hogy a mint az ostromállapot is kimerítve elő lenne terjesztve, beszélhetünk akkor az ostrom­állapotról, hogy ez nem áll, mert nem lehet oly dologról beszélni, a mi nincs körvonalozva. És nincs is nevetni való azon kitételen, hogy borzasztó az ostromállapot : mert azt megmutatta történe­tünk többször, s azt hiszem, ha valaki azon, hogy ez borzasztó, nevet, vétkezik. (Dologra!) Ha a tör­vény alapul előterjesztetik, elfogadom azt; de mi­előtt körvonalozva lenne, átalában bele menni ve­szélyesnek tartom ; s erre nézve bátorkodom egy példát felhozni, mert életünkben a személy és pol­gár elválasztása kényes dolog, mert ha engem sze­mélyesen felakasztanak, a még ugy polgári jogok is itt maradnak. (Derültség). Egy példát hozok fe a Székelyföldről. Nekünk volt törvényünk, hogy csak személyes ügyekben dönthet a határőrvidéki katonai hatóság. Mi lett belőle? Az, hogy elválasz­totta a katonaságot egészen a polgároktól, mert a személyes ügyekben a katonai elöljáróságnak min­dig hatalmas befolyása volt, mert ez tétetett a pol­gári helyébe. Az én véleményem röviden az, hogy a kato­nai dispositió tekintetében a parlament nem fog törvényeket hozni vagy ha hoz is, azt az ostromálla pot behozó császári katonaság nem fogja szemre venni. Ezt én megtanultam és ismerem a katonai dis­ciplina szükségességét, láttam, hogy maga a new­yorki parlament megengedte a matrózok korbácso­lását az állam hadi hajóin. Csodálkozom, de megtör­tént. Láttam még szabadabb államban is, mint itt; hanem azt, hogy a katonai bíróságot bevigyen családokba, azt, hogy a szabadságra ment katona­ság ösvényt nyisson a katonai hatalomnak a csa­ládokba , ösvényt nyisson egyátalában : nem he­lyeslem. Én nem mondom, hogy milyen legyen ezen katonai bíráskodás , hanem csak azt mondom, én magamat nem tartom képesnek, nem tartom jogosítottnak arra , hogy ezen dologhoz hosz­szasabban szóljak; hanem igen röviden csak azt jegyzem meg, hogy Deák Ferencz indítványát elfogadom azon tekintetből, hogy a minisztérium a legelső alkalommal terjeszszen elő kimerítő tör­vényjavaslatot, és a mint Deák Ferencz maga mondta, miszerint rá bizták 48-ban — emlékszem rá, mert volt szerencsém jelen lehetni — hogy az ostromállapotról törvényt terjeszszen elő, ő, mint a 43-ki kormányszék egyik tagja, nem tartotta ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom