Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-335
CCCXXXV. OBSZÁGÖS ÜLÉS. (December 6. 1868.) 377 lyesen szó emeltetett a bofbtintetés eltörléne mellett, de a többség mégic megszavazta. Deák FerenCZ: Nem szavazta meg. Simonyi Ernö: Ismétlem, hogy ezt megszavazták ; és én nem hiszem, hogyha ezt itt megszavaznák is, a birodalom másik részének törvényhozása azt elfogadhassa. A kik a botbüntetést meg nem szenvedték a katonaságnál s azt eltörölték, nem fogják elfogadni a polgárok feletti ostromállapotot sem; de ha nem fogadtatik is el ezen törvény ott, mi pedig megszavazzuk, nekünk az nyakunkon marad, és mi nyögni fogunk alatta. És mit mond ezen törvényjavaslat? Ezen törvényjavaslat azt mondja, hogy ezen ostromállapotnak meghatározása, a területnek és idjének megszabása addig, míg a törvényhozás erről nem intézkedik, a minisztérium belátásától legyen feltételezve. Bár ki legyen a miniszter, bár mennyi bizodalommal viseltessem is iránta, én a minisztert ennyi hatalommal felruházni soha sem fogom. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ez, uraim! megint egyike azon törvényjavaslatoknak, mely által az 1848-diki törvényhozásnak egyik tagját le akarják vágni. Imént olvastam fel azon törvényezikkeket, melyekben ki van mondva, mily intézkedések tétessenek az igazságszolgáltatás körében a katonák, és ismét a katonák és polgárok között. Ez, ismétlem, ezen 23-ik szakasz lerontására törekvő törvényjavaslat. De nemcsak a 48-diki törvényeknek lerontására törekszik e törvényjavaslat, hanem ellenkezik azzal is, melyet a mnlt évben megszavazott a t. ház. Mert a XII. törvényczikk 14. szakasza azt mondja, hogy a hadsereg egyes tagjainak mindazon polgári viszonyai, jogai és kötelességei felett, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, a magyar törvényhozás, illetőleg a magyar kormányzat fog intézkedni. (Igaz! a bal oldalon.) E törvényjavaslatban pedig még a nem tettleges szolgálatban levő katonák, tehát az otthon levők is, s még azok is, kik a nem rég megszavazott védrendszeri törvény szerint nem állanak aetiv szolgálatban, hanem a tartalékhoz számittatnak, katonai bíróság hatósága alá tartoznak. Arra hivatkoznak, hogy a katonai vétségek meg vannak határozva a katonai codexben. De kérdem, ismerjük-e mi e katonai codexeket? tudja a t. ház, mit szavaz meg, midőn e törvényt megalkotja? Kérdem, nem volna-e az alkotmányos fogalmakkal inkább megférő az, ha a magyar kormány terjesztene elő törvényjavaslatot, mely a katonai vétségek felett itélő kotonai törvényszékeket szabályozza? Mert a hazának minden egyes tagja a hazának polgára, s azért, mert a haza oda szólítja, hogy őrt álljon védelmére, életével és vérével : azért az polgári jogait elveszítse, s KÉPV. II. NAPLÓ. 186%. XI. egy Magyarországtól semmiben nem függő, az országgyűlés felelőssége alatt nem álló önkéntes törvényszék által Ítéltessék el? Ez, azt hiszem, hogy azon jutalom helyett, a melyet ezen emberek megérdemelnek, azért hogy éjjel nappal fegyverben állanak s életüket, vérüket áldozzák, ha szükség, nem a legméltányosabb kárpótlás. De nemcsak azon törvény nyel van ez ellenkezésben, melyet a t. ház megszavazott a múlt évben, hanem ellenkezik még azzal is, a mely itten tegnap ő felsége szentesítésével kihirdettetett. Ellenkezésben van az ezen törvény 54. szakaszával, a mint azt Ivánka Imre képviselő úr is kiemelte. Én uj találmánynak tekintem azt, hogy az országgyűlés behozta az úgynevezett en bloc törvényhozást, hogy en bloc megszavaztatik a budget, en bloc megszavaztatik a törvénykezési rendszer ; azt is újításnak látom, hogy oly villanysebességgel haladjon keresztül az országgyűlés törvényjavaslatokon, melyek legnagyobb fontossággal bírnak ; hanem az, hogy ezen országgyűlés által meghozott törvényeket, hogy a csak tegnap szentesitett törvényeket ma változtassuk, ma már módosítani akarjuk : az minden képzelhető legislatiói sebességet fölül halad, a mit én életemben láttam. (Zaj jobbról, helyeslés bal felöl.) Mindazon okoknál fogva, t. ház, én nem pártolhatom, s a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el azon törvényjavaslatot, mely a kormány részéről itt az igazságügyminiszter úr által előterjesztetett. Nem fogom hoszszasan indokolni azon törvényjavaslatot, melyet nekem volt szerencsém előterjeszteni. Ezen törvényjavaslat t. i. nem egyéb, mint az l84 ? / s . XXIII-dik törvényczikk 2-dik szakaszának a királyi városokról az egész országra való kiterjesztése. Szóról szóra idézi az első szakaszt. „A valóságos hadiszolgálatban álló katonák a szorosan vett személyes s bűnvádi kereset kre s szolgálati vétségekre nézve katonai bíróságok elé tartoznak." A második szakasz aztmondja : mindenmás esetben az 1848 : XXIII. törvényczikk rendelése az öszszes magyarországi törvényhatóságokra kiterjesztetik. Én azt hiszem, ha a miniszter úr nem elégli meg azon törvényeket, a melyeket az imént volt szerencsém idézni, t. i. az 1741-től 1 74%-ig hozott törvényekkel, s az 1848-ban hozott törvényt, a mely e tárgyban a királyi városokra nézve rendelkezik, akkor azt hiszem, hogy azon törvényjavaslat, melyet szerencsém volt felolvasni, tökéletesen megfelel mindazon kelléknek . a melyek szükségesek arra. hogy a katonáklés polgárok közötti súrlódások megszüntettesstnek , tökéletesen meghatározza a polgári és katonai bíróságok hatáskörét. Erre vonatkozólag elmondottam az imént 48
