Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-335

376 CCCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deeember 6. 1868.) a külháboru veszélyével való fenyegetés, a polgárokat is katonai bíróságok elé utasítja. T. ház! En azt hiszem, hogy alkotmányos kormányok közt alkotmányos országokban az újkorban ez az első eset, midőn egy népképviselet felszólittatik arra, hogy a polgárok feletti bíráskodást katonai törvényszékekrebízza. (Igaz! a szélső balon.) Azzal akarjuk eat védelmezni, hogy ezek csak belzavarok, csak háború eseteire szólanak kérem a t. házat méltóztassanak visszatekinteni Magyarország történetére, és azt fogják látni, hogy a mohácsi vész óta Magyarország csak az uralkodó házzal is, Magyarország Austriának absorbeáló tedeutiái ellen is együtt véve összesen közel 100 évig állott háborúban, nem egy huzamban ugyan, hanem megszakítva, különféle hosszaságu periódusokban. Ezen szomorú hosszan tartó beiháborúk ideje alatt számtalan eset merült fel, melyek irányadóul szolgálhattak a törvényhozásnak oly törvények alkotására, melyek jövőre ezen esetben alkalmazhatók lennének. De t. ház, mind ezen zavarok daczára Magyarország országgyűlése oly törvénycikket, sohasem hozott, melyben egybetüvel is megengedte volna, hogy a polgárok felett katonai bíróságok Ítéljenek. Az 1791-iki törvényczikk pedig, a mely ugy tekinthető, mint a mely mind ezen zavarokat befejezte, mert az utolsót, az 1848 diki forradalmat kivéve, ezentúl a hazában komolyabb csendháborítás nem volt. E törvényczikk mindazon tapasztalatok után. melyeket egy század nyújtott, ezen vétségeknek megítélésére melyek e szakaszban fölemlitetnek egyenesen a királyi táblát jelölte ki. Ott van elősorolva a nyílt pártütés, a nyílt lázadás, fegyverfogás, sat. mindezek elő vannak sorolva az 1723-diki VII. törvényezikkben, még sem mondja ki a magyar törvéuy, hogy háború esetében a polgárok élete a katonai bíróságoktól függjön, hanem egyenesen a királyi táblát jelöli ki ezen bűntények birájául. Ez, t. ház, nem volna egyéb, mint törvényesített ostromállapot. (Igaz! a szélső balon.) Néhány év előtt egy más országban egy nagy európai statusférfin halálos ágyán feküdt. Már eszméletlen volt, csak a nagy lélek élt még benne. Az ágyát körülállók időről időre hallották felkiáltásait: „Nem, nekem nem kell ostromállapot; ostromállapottal minden ember kormányozhat! Nem nem, nekem nem kell ostromállapot!" Alig szükség mondmom, uraim, hogy ezen statvisférfiu Cavour vob. Önök tudják, hogy Cavour politikája mire vezetett: önök tudják .uraim, hogy Cavour kiindulva a kicsiny, de alkotmányos szabadsággal biró Szardiniából, egyesitette Olaszországot, befejezte azon nagy müvet, melyet száz dok alatt elérni nem volt képes az olasz nemzet. (Hát Napokon!) Önök tudják, uraim, hogy 1848 óta Ausztriád ban és Magyarországban alig volt pillanat, mikor az egész térületnek egyik vagy másik része nem volt ostromállapotban, kivételes állapotban, contu-. maicrozásbau,provizóriumban: szóyal.minden névvel nevezhető ostromállapotban. És, uraim ! azon statusférfiak a kik a fejedelemnek ezen eljárást tanácsolták, a t. ház tudja, hova vitték Ausztriát. A t. ház tudja, hogy Ausztria 1848-ban Európának egyik leghatalmasabb birodalma volt, hogy Ausztriának fináncziái 1847-ben többletet mutattak fel. (iío/.)Hol van most Ausztria? hová jutottunk most V Ausztria elvesztette olaszországi tartományait, nem mondom, hogy sajnálom ezen veszteséget, hanent sajnálom a módot, melylyel azt elvesztette, mert azt hiszem, hogy s >kkal nagyobb előnyére vált volna, ha ezt más módon adja át az olasz nemzetnek, melynek arra sokkal jogosabb igénye volt. (Felkiáltások: A dologra!) Tudja n, t, ház, mivolt következése a prágai békekötésnek. Ismételve azt mondom, nem sajnálom, hogy Ausztria megvált Németországtól, mert ez legalább a mi hazánkra nézve kívánatos volt, mégis szomorúnak tartom, hogy 24 német császárnak utódja a német birodalomból ily módon záratott ki. Ez azon politikának következése, mely ostromállapottal kormányzott. (Helyes'és a szélső bal oldalon.) Csak tegnap mentünk át az államköltségvetés végmegszavazásán, és önök tudják uraim, milyen rémitő pénzösaszeg az, melyet csak mi magunk a mi részünkre vagyunk kénytelenek fizetni azon államadósságok kamatai fedezéséhez, melyekkel ezen silány politika terhelte a birodalmat. Az volt az ostromállapotos politika következése, hogy Ausztria elvesztette Olaszországot, kirekesztetett Németországból és 3 milliárdnyi adóssággal terheltetett. (A dologra!) T. ház! A minisztérium által előterjesztett törvényjavaslat 6. szakaszának harmadik kikezdósében arra szólittatik fel a képviselőház, hogy törvényesítse az ostromállapotot. Midőn tehát én az ostromállapotnak szomorú következéseit taglaltam a t. ház előtt, azt hiszem, jobban a dologhoz nem szólhatok. (Zaj.) Uraim! ez megint egyike azon törvényjavaslatoknak, melyekről meg vagyok győződve, hogy nem egyenesen a magyar kormánytól erednek, hanem a melyek azon viszonynak következései, melyet a múlt évben hozott XII. törvényezikk létesített. Ez ismét egy közösügyi vívmány, uraim ! Ezen törvényjavaslatot a bécsi minisztérium adta a magyar kormánynak, hogy vigye azt keresztül a magyar országgyűlésen, hogy azután, mikor ez Bécsben a, törvényhozás elé kerül, ott azon egy argumentummal több legyen, hogy íme a magyarok is már elfogadták. így volt ez a honvédelmi törvény táro-valááa alkalmával is. E házban eré-