Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

354 CCCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. Í6ő8.) lyam szabályozására, mint azt a t. képviselő úr indítványában kívánta, lehet használni. Ezen szem­pontból is a módositványt nem fogadhatom el. Ivánka Imre ;, Ha e vonal érdekében nem történt volna felszólalás, bizonyára nem fáraszta­nám a t. ház figyelmét mostani előadásommal. Mindenekelőtt örömömet fejezem ki a felett, hogy a kormány ezen vasutvonalat azon vasutak közé sorozta, melyek egyátalában kiépítendők; mellőzve azt, hogy ez az államkölcsönből építtetik, vagy bárki más által: mert én e vasutat a magyar­országi vasutak egyik legfontosabbikának, és hoz­zá teszem, a legjövedelmezőbbek egyikének tartom. Csak egyre nézve. t. ház, nem hallgathatom el csodálkozásomat: hogy azon nagy búvárkodás közepett, melyben a közlekedési minisztérium el volt merülve, midőn a különböző vasutvonalakról terveket készített, kikerülte figyelmét az, hogy a szolnok-hatvani vmal kiépítése mennyire czélszerü -és mennyire jövedelmező, (Derültség.) és hogy e vonalat nem sorozta az első sorban kiépítendő vasutak közé. hanem csak akkor keltette fel figyel­mét, és csak akkor győződött meg e vonal kiépí­tésének czélszerüségéről, midőn egy magántársu­lat annak tervét elkészítvén, kamatbiztositás nél­kül ajánlkozott e vonal kiépítésére. (Derültség.) Ismétlem, kiváló örömömre szolgál e vasút kiépí­tése : örülök annak, különösen katonai szempont­ból. De azon kis boszuság, mely minden vállal­kozó emberben meg van, ha valamely vállalatától elesik, elmondatja azt velem ; hogy boszant, midőn látom, hogy akkor, midőn e vasút a vállalkozók részéről 22 mértföldnyi hosszúságban kiépíttetett volna az állam minden terheltetése nélkül — mert ama társulat a vasutat Pestre is ajánlkozott kamat­biztositás nélkül behozni — neki megy az állam, és az ingyen kiépíttetni ajánlott vasút helyébe 8 százalékos pénzzel építi azt. Azt hiszem, t. ház, az állam nem azért kötötte a vasúti kölcsönt, hogy azzal spekuláljon, hanem azért, hogy oly vonalakat építhessen, melyekre megfelelő vállalkozók egyátalán nem találkoznak. és nem olyanokat, melyeknek kiépitését ingyen készek elvállalni. Hallottam oly ellenvetéseket, hogy azon esetre, ha ezen vasút idegen kézbe megy át, el fogja kerülni a kereskedelem Pestet, s hogy továbbá az állam nem fogja a tariffát szabályozhatni. Ez állítást, t. ház. oda vetni igenis lehet, de komolyan venni nem. Hivatkozom a t. államtitkár úrra : vajon azon árúk, melyeknek megvásárlása Pesten történt ugyan, de a melyek az alföldön, Szegeden vagy a Bánátban rakatnak fel, hogy Stettinbe vagy Ham­burgba menjenek, ma: megállnak-e Pesten? Ko­rántsem ; hanem a városliget megett levő összekötő vasútvonalon tovább mennek, és Pestre nézve tö­kéletesen közönbös, ha ez elkerülés akár ez egy félmértfölddel, akár öttel megy Pesttől távolabb. A mi azon okoskodást illeti, hogy azon eset­ben, ha vállalkozók építik a vasutat, ezek a tarif­fát felrugtathatták volna, mig az állam azt leszál­littathatja, mi által a szállítás olcsóbbá válik, ez pedig a termelő előnyére van, a mennyiben annyi­val drágábban veheti meg a kereskedő a termé­nyeket, a mennyivel olcsóbban szállít, s a többi: erre azt felelem, hogy hisz az államnak mindig jogában áll a tariffa-szabályzatokba betekinteni és intézkedni arra nézve is, hogy a tarifa szükség szerint és megfelelőleg csökkentessék. Ezen ellen­vetés tehát önmagában meg van czáfolva. Hallottam még azon ellenvetést is, hogy a vállalkozó társulat az engedély kinyerésével jó üzletet csinálván, a szóban levő vasutat más társu­lat részére nyereséggel átengedte volna. Mire való t. ház a társulattal kötött szerződés'? Hiszen ebben az állam kikötheti magának az elővételi jogot. Ezen joga az államnak egyébiránt mindenütt és minden­ben a dolog természeténél fogva úgyis meg van, és ezt bizonyára a szerződésbe bele is tette volna. De mindezeket mellőzve, csak még egy kö­rülményre vagyok bátor a t. ház figyelmét felhíni. A vállalkozó társulat felajánlotta volt azt, hogy az uj vasutat bármely pontról, a hol a kormány kívánni fogja, egyenesen, még pedig ka­matbiztositás nélkül, fogja Pestre vezetni. Kérdem már most: mivel kárpótolja a kormány Pestmegyé­nek azon részét, melyen e vasút végig ment volna, a nélkül, hogy az az államnak egy garasába ke­rül, azon veszteségért, hogy most vasutat nem kap? tán le fognak szállíttat ama vidék adói? mert hiszen ö is a többi vasutak kamatbiztositásá­hoz szintén járul, akkor, midőn megfosztatik azon jótéteménytől, hogy ingyen kapott volna jó köz­lekedési utat! Ezek észrevételeim, melyeket el nem hallgat­hattam. Egyébiránt ismétlem: nagyon örvendek e vasút felépülésén, örvendek, hogy az állam maga építi épen e vonalat: mert azt az államra nézve hasznosnak tartóin, és örülök annak is, hogy az állam ezzel jó üzletet csinált. Hollán Ernő államtitkár; A t. előttem szólott képviselő úr egyenesen hozzám intézett egy kérdést, melyre bátor vagyok azt válaszolni, hogy a jó tanács soha sem jő későn. A tisztelt képviselő úr a feletti örömét fejezte ki, hogy a közmunka-mi­nisztérium, mely eredetileg e vonal vasúthálózati tervezetéből kifeledte azt, a vállalkozók által adott útmutatás következtében abba felvette. Mindazon. fontos körülmények, melyeket a t. képviselő űr e vonal előnyösségére nézve kiemelt, elég indokul szolgáltak a kormányra nézve, hogy e vonalt ne magánvállalkozóknak adja át, hanem egyenesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom