Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-334
354 CCCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. Í6ő8.) lyam szabályozására, mint azt a t. képviselő úr indítványában kívánta, lehet használni. Ezen szempontból is a módositványt nem fogadhatom el. Ivánka Imre ;, Ha e vonal érdekében nem történt volna felszólalás, bizonyára nem fárasztanám a t. ház figyelmét mostani előadásommal. Mindenekelőtt örömömet fejezem ki a felett, hogy a kormány ezen vasutvonalat azon vasutak közé sorozta, melyek egyátalában kiépítendők; mellőzve azt, hogy ez az államkölcsönből építtetik, vagy bárki más által: mert én e vasutat a magyarországi vasutak egyik legfontosabbikának, és hozzá teszem, a legjövedelmezőbbek egyikének tartom. Csak egyre nézve. t. ház, nem hallgathatom el csodálkozásomat: hogy azon nagy búvárkodás közepett, melyben a közlekedési minisztérium el volt merülve, midőn a különböző vasutvonalakról terveket készített, kikerülte figyelmét az, hogy a szolnok-hatvani vmal kiépítése mennyire czélszerü -és mennyire jövedelmező, (Derültség.) és hogy e vonalat nem sorozta az első sorban kiépítendő vasutak közé. hanem csak akkor keltette fel figyelmét, és csak akkor győződött meg e vonal kiépítésének czélszerüségéről, midőn egy magántársulat annak tervét elkészítvén, kamatbiztositás nélkül ajánlkozott e vonal kiépítésére. (Derültség.) Ismétlem, kiváló örömömre szolgál e vasút kiépítése : örülök annak, különösen katonai szempontból. De azon kis boszuság, mely minden vállalkozó emberben meg van, ha valamely vállalatától elesik, elmondatja azt velem ; hogy boszant, midőn látom, hogy akkor, midőn e vasút a vállalkozók részéről 22 mértföldnyi hosszúságban kiépíttetett volna az állam minden terheltetése nélkül — mert ama társulat a vasutat Pestre is ajánlkozott kamatbiztositás nélkül behozni — neki megy az állam, és az ingyen kiépíttetni ajánlott vasút helyébe 8 százalékos pénzzel építi azt. Azt hiszem, t. ház, az állam nem azért kötötte a vasúti kölcsönt, hogy azzal spekuláljon, hanem azért, hogy oly vonalakat építhessen, melyekre megfelelő vállalkozók egyátalán nem találkoznak. és nem olyanokat, melyeknek kiépitését ingyen készek elvállalni. Hallottam oly ellenvetéseket, hogy azon esetre, ha ezen vasút idegen kézbe megy át, el fogja kerülni a kereskedelem Pestet, s hogy továbbá az állam nem fogja a tariffát szabályozhatni. Ez állítást, t. ház. oda vetni igenis lehet, de komolyan venni nem. Hivatkozom a t. államtitkár úrra : vajon azon árúk, melyeknek megvásárlása Pesten történt ugyan, de a melyek az alföldön, Szegeden vagy a Bánátban rakatnak fel, hogy Stettinbe vagy Hamburgba menjenek, ma: megállnak-e Pesten? Korántsem ; hanem a városliget megett levő összekötő vasútvonalon tovább mennek, és Pestre nézve tökéletesen közönbös, ha ez elkerülés akár ez egy félmértfölddel, akár öttel megy Pesttől távolabb. A mi azon okoskodást illeti, hogy azon esetben, ha vállalkozók építik a vasutat, ezek a tariffát felrugtathatták volna, mig az állam azt leszállittathatja, mi által a szállítás olcsóbbá válik, ez pedig a termelő előnyére van, a mennyiben annyival drágábban veheti meg a kereskedő a terményeket, a mennyivel olcsóbban szállít, s a többi: erre azt felelem, hogy hisz az államnak mindig jogában áll a tariffa-szabályzatokba betekinteni és intézkedni arra nézve is, hogy a tarifa szükség szerint és megfelelőleg csökkentessék. Ezen ellenvetés tehát önmagában meg van czáfolva. Hallottam még azon ellenvetést is, hogy a vállalkozó társulat az engedély kinyerésével jó üzletet csinálván, a szóban levő vasutat más társulat részére nyereséggel átengedte volna. Mire való t. ház a társulattal kötött szerződés'? Hiszen ebben az állam kikötheti magának az elővételi jogot. Ezen joga az államnak egyébiránt mindenütt és mindenben a dolog természeténél fogva úgyis meg van, és ezt bizonyára a szerződésbe bele is tette volna. De mindezeket mellőzve, csak még egy körülményre vagyok bátor a t. ház figyelmét felhíni. A vállalkozó társulat felajánlotta volt azt, hogy az uj vasutat bármely pontról, a hol a kormány kívánni fogja, egyenesen, még pedig kamatbiztositás nélkül, fogja Pestre vezetni. Kérdem már most: mivel kárpótolja a kormány Pestmegyének azon részét, melyen e vasút végig ment volna, a nélkül, hogy az az államnak egy garasába kerül, azon veszteségért, hogy most vasutat nem kap? tán le fognak szállíttat ama vidék adói? mert hiszen ö is a többi vasutak kamatbiztositásához szintén járul, akkor, midőn megfosztatik azon jótéteménytől, hogy ingyen kapott volna jó közlekedési utat! Ezek észrevételeim, melyeket el nem hallgathattam. Egyébiránt ismétlem: nagyon örvendek e vasút felépülésén, örvendek, hogy az állam maga építi épen e vonalat: mert azt az államra nézve hasznosnak tartóin, és örülök annak is, hogy az állam ezzel jó üzletet csinált. Hollán Ernő államtitkár; A t. előttem szólott képviselő úr egyenesen hozzám intézett egy kérdést, melyre bátor vagyok azt válaszolni, hogy a jó tanács soha sem jő későn. A tisztelt képviselő úr a feletti örömét fejezte ki, hogy a közmunka-minisztérium, mely eredetileg e vonal vasúthálózati tervezetéből kifeledte azt, a vállalkozók által adott útmutatás következtében abba felvette. Mindazon. fontos körülmények, melyeket a t. képviselő űr e vonal előnyösségére nézve kiemelt, elég indokul szolgáltak a kormányra nézve, hogy e vonalt ne magánvállalkozóknak adja át, hanem egyenesen