Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-334
CCCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. 1868.) 355 megtartsa az ország részére. (Helyeslés.) De mindazon előnyök, melyek e vonal jövőjét oly kedvező gzinben tüntetik fel, az államra nézve esetleg ártalmasakká válhatnának, különösen ott, a hol látjuk, hogy Magyarország összes keleii részének exportja Czeglédtől Pestig egy társaság monopóliuma alatt van, melynek eljárása ellen nem egy ízben volt a közönségnek oka panaszkodni. A kormánynak tehát, véleményem szerint, kötelessége, mihelyt arra kedvező alkalom nyilik, azt megragadni, hogy az ország és az ország fővárosa valahára ezen monopólium nyűge alól felmentessék. Ez pedig a szóban levő vonalnak az előterjesztés szerinti kiépítése által megtörténhetik: mert a pesthatvani vonal már az állam birtokában levén, ha még a szóban álló ág is kiépíttetik, ez az ország közforgalmi, és Pest kereskedelmének emelkedése tekintetében főfontosságu momentumot képez.Ezeknél fogva azt hiszem, hibáztatni kellene a kormányt, ha e kínálkozó kedvező alkalmat elmulasztotta volna. (Helyeslés.) Sinionyilrilö: Én csak néhány szóval akarok pár észrevételt tenni azokra, mik a kormány részéről mondattak. Én kétségbe vonom azt, ha vajon szükséges-e , és közgazdászat! szempontból hasznos-e az, hogy a kormány akárminemü vállalaton nyerészkedjék. Azt elismerem, hogy a kormánynak olyannak kell lenni, hogy az országban hatalom legyen; hanem azt tagadom, hogy a közgazdaság elveivel megfér, hogy a kormány az industria és kereskedelem terén is hatalom legyen. Mert ha a kormány az ipar és kereskedelem terén mint hatalom lép fel, bizony akkor az országban az ipar és kereskedeleni felvirágozni soha sem fog, mivel sok eszköz van a kormány kezében, melylyel minden egyes vállalkozót elnyomhat. Ha a t. államtitkár űr azt akarta bebizonyítani, hogy annyi előnyt szerez az országnak e vonal létesítése által a kormány, mint a mennyit ama vonal azon társulatnak hozott volna: akkor azt is hozzá kellett volna tennie, hogy kamatbiztositás nélkül, vagy legalább oly biztosítással, hogy a kamat meg fog téríttetni, ki fogja építeni azon vonalat is, melyet — mint Ivánka képviselő úr mondotta —- ugyanazon consortium Pestig építeni ajánlkozott. Ha a kormány csak azon csekély részt fogja kiépíteni, mely okvetlenül jutányos és jövedelmező, akkor még nincs azon színvonalon, melyen lett volna a consortium, mely a másik vonalat is ingyen építette volna. A mi Zichy Jenő gr. képviselő úr módosítását illeti, igaza van a pénzügyminiszter urnák, midőn azt mondja, hogy itt e helyen egyenesen a törvénybe ütközik másra fordítani a pénzt, mint vasutak és csatornák építésére. Azonban én megvalI lom, csodálkozom, hogy midőn Magyarország közlekedési eszközei rendezéséről, szabályozásáról van szó, mindeddig sem e házban, sem a kormánynál szóba nem hozatott a Duna-szabályozás. Hiába kecsegteti az ország magát azzal, hogy e vasutakon a losoncz-oderbergi vonalon valaha Angliába csak egyetlen egy szem is fog szállíttatni, kivéve azon eseteket, ha egész Európában szűk termés van, midőn gabonát akármi áron szállítani kell. Nálunk, t. ház, nyers termékeink kivitelére a vasutak segíteni fognak, igen is, de azok bennünket a világpiaczra vinni nem fognak. Kivételes esetekben, a milyen volt a múlt év, s a milyen a jelen, igen is, szállíthatunk vasúton is gabonát és más nyersterményeket; de midőn Európa gabnatermelő országaiban csak átalános rendes termés van, akkor bizony vasutakon nem szállíthatunk. Egyetlen kiviteli út, melyen a világpiaczra juthatunk, csak a Duna. Ennek szabályozása tehát nézetem szerint igen fontos, és ezen tekintetben igen is méltánylom Zichy Jenő gr. képviselő úr módosít ványát: hanem elismerem, hogy e tárgy e helyre nem tartozik. Zichy Jenő gr.: Mint inditványozó jogommal kívánok élni, hogy még pár szót mondhassak. A hatvan-szolnoki pályával egészen ugy vagyok, mint Ivánka képviselőtársam: igen örülök, hogy megépült. Jobban örültem volna, ha garantia nélkül épült volna, azon hozzátevéssel, hogy annak fontosságát elismerem, de lehetőségét is képzelhetem, hogy annak tariffája megállapítására a kormánynak szerződésileg egészen szabad rendelkezése és befolyása lehetett volna. A mi azt illeti, hogy én a Duna-szabályozást bátorkodám szóba hozni, ezt azzal indokolom, hogy ezt ezen pontnál tennem kellett, a jövőben pedig már nem tehettem volna, holott abban lappangva létezik. Mert engedje meg a t. ház, ha az urak azt képzelik, hogy állandó hidat építhetnek a Dunán a nélkül, hogy azt szabályozzák, tévednek, és én még azt mondom, hogy: vajon honnan fogják erre a pénzt venni, ha csak a hidat szavazzák meg, azt én nem tudom. Ennélfogva ajánlom módositványomat. Elnök: Szavazás előtt a központi bizottság által előterjesztett szövegezés és a módosítás fel fog olvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a központi bizottság szerkezetét, aztán Zichy Jenő gr. módosítását) Elnök; A kik a központi bizottság szerkezetét elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A bizottság szerkezete elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa azi. szakasz eredeti e) pontját és Zsedényi Ede módositványát:) „Miután azl867-kí XIII. törvényczikk 6. 45*
