Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-334
CCCXXXIV. ORSZÁGOSÜLES. (December 5. 3 868.) 353 lenne szerkesztve : ,,Az éjszaki vasútvonal Hatvantól Jászberényen át Szolnokig vezetendő szárnyvonalának elkészítése.'' Zichy Jenő gr.: Köztudomású dolog, hogy hazai pénzintézeteink egyik legtekintélyesebbje épen a 12 és V 2 mértföld hosszú vonal kiépítésére vállalkozott és az országtól arra sem állambiztositékot. sem subventiót nem igényelt; tette ezt azon felette fontos és kedvező hozzátételleLniiszerint kész e vonalnak 11 kormány által kijelölendő bármely pontjától be Pestre egy szárnyvonalat építeni és így a testvér fővárosokat e közlekedési vonallal direct összeköttetésbe helyezni. Én nem ismerem az indokokat, melyek a kormányt vezették, a midőn ezen ajánlatot elvetendó'nek találta; de kérni fogom a pénzügyminiszter urat, az iránt nekünk fölvilágosítást adni. Én tehát e vonalat magánvállalkozó utján kívánom kiépíttetni és ezért a dj pontot kihagyni óhajtom és e szerint egy módositványt volnék bátor a t. házhoz beadni. Szerintem a kölcsön elfogadásánál azon elv vezette a t. házat, miszerint oly vonalak építtessenek rajta, melyek az országos erők hozzájárulása nélkül nehezen volnának létesíthetők, és a melyek akár nemzetgazdasági,akár stratégiai,akár kereskedelmi szempontból lettek volna szükségesek. Én e kölcsönt nem tekintem oly üzlettőkének, mely által azt 5%-ra felvéve, azt7°/ 0-ra lehetne kiadni és így jógeschaft-et lehessen csinálni. De még ha ez lett volna is egyrészt az indok, én mégis azt óhajtanám, hogy e kölcsönön egy uj és tökéletes valamit, egész közlekedési vonalt alkossunk, ilyen pl. a nagyváradfiumei vonal, melynek kiépítése szükséges volt és a ház meg is szavazta, és az Eszéktől Fiúméig fog az ország költségén kiépíttetni. De azt, hogy ezen vonal valami egész és tökéletes legyen, ezen rnódositványommal reménylenéni elérni. Erre nézve a következő módositványt vagyok bátor tenni : „A d) pout kihagyatván, helyébe tétessék: ,.a Duna rendszeres szabályozása és a nagyvárad-fiumei vonalon Erdődnél egy állandó vonóhid vasúti áthidalására fordítandó." Ezen hidat azzal indokolom, hogy igy e vonalon a közlekedés szakadatlan leheíend, Tapasztaltuk, hogy Pesten mi történt, hogy a Duna szabályozatlansága miatt összekötő vasút és híd nem létezhetvén, hónapokig vesztegeltek a Duna egyik partján oly áruk, melyek egy nap alatt lettek volna tova szállitandók. Lónyay Menyhért pénzügy ér: „Méltóztassanak megengedni, hogy a t. képviselő iirnak egyenesen hozzám intézett kérdésére válaszoljak. (Halljuk !J Legelőször is azt kérdezte a t. képviselő űr, minő indokok vezérelték a minisztériumot arra, hogy ezen törvényjavaslatba ezen vonalat is felvegye ? én viszont kérdést intézek a t. képviselő KÉPV. H. HÁPLÓ. 186%. XI. úrhoz, s azt kérdem: minő indokokból alakult azon társulat, mely e vonalra nézve az államtól semmi nemű segélyt, semminemű biztosítékot nem kért ? Bizonyára azért, mert meg volt arról győződve, hogy a mint ezen vonal kiépül, az egész forgalom, a mely jelenben már létezik, és az oderbergi vasút megnyíltával még nagyobb leend, ezen a társulat által kiépittetni kért vonalra fog átmenni. Ez még nem lett volna elegendő indok a kormányra nézve arra, hogy maga vegye kezébe a dolgot; de az egyik indok, mely a kormányt arra vezette az, hogy, ellenkezőleg a t. képviselő lír nézetével, megfontolandónak és irányadónak tekintette azon szempontot, hogy miután a törvényhozástól függ egyes vonalaknak mi módon építése iránt határozni, azon vonalok, melyek mindjárt első kezdetben nevezetes jövedelmet hoznak, azért, mert a forgalomnak főerei: a felvett kölcsönből létesíttessenek. Tette ezt a kormány nemcsak azon szempontból, hogy a felvett kölcsön kamatai az által, hogy a kölcsönből a legjövedelmezőbb pályák építtetnek, fedeztessenek: nem csak azért, hogy az ily biztos jövedelmű pályák jövedelem-feleslegeit, melyek az építési költségek kamatainak fedezése után fenmaradnak, ne egyes vállalkozók, de az állam húzza ; hanem tette azon szempontból: mert az ország kiviteli kereskedésének legnagyobb előnyére válik az, hogy a fővonalokon az áruszállitási szabályzat megállapítása a kormány rendelkezésétől füg^g, holott ha e vonal vállalkozók által építtetik, az ország ezen előnytől elüttetik. (Helyeslés.) Van még egy nevezetes indok, melyet kötelességemnek tartok ehelyütt felemliteni. Ugyanis, ha e vonal irányzatát méltóztatnak tekintetbe venni, látni fogják, hogy az az ország nyers termelésének főhelyét, t. i. a tiszai vidéket és a tiszai vaspályát hozza kapcsolatba az oderbergi vonallal, Pest kikerülésével. Már pedig az országnak érdekében fekszik, hogy ezen vonal építésénél az áru szállítási szabályzatnak az állam részéről leendő megállapítása mellett Pest, a főváros, a főkereske-delmi hely forgalmi érdekei biztosíttassanak. És én azt hiszem, hogy Pestnek e részben érdekei nem közönyösek, hanem figyelembe veendők. Helyesen cselekedett tehát nézetem szerint a kormány, midőn ezen vasút kiépítésére nézve, miután az jövedelmező, miután sok más szempont szól mellette az állam részéről eszközlendő kiépítését hozta javaslatba, A tett módositványt annyival kevésbé fogadhatom el,miutáu a t. képviselő úr abban oly költsn geket kíván tétetni a kölcsönből, melyek a törvény rendeletével egyenesen ellenkeznek. A törvényben ugyanis világosan ki van jelentve, hogy a kölcsönt csak vasutak s csatornák építésére, nem pedig fo45
