Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-331

278 CCCXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 2. 1868.) lás alapjául elfogadja-e a ház vagy nem ? A kik 1 elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A közös nyugdijakról szóló törvényjavaslatot áta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául. . . . (Közbe kiáltások: Méltóztassék az ellenpróbát is meg­tenni !) Méltóztassanak azok, kik a törvényjavasla­tot el nem fogadják, felállani. (Megtörténik.) A tör­vényjavaslatot a ház átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Ráday László jegyző (olvassa a törvényja­vaslat 1-sö szakaszát). Csengery Imre előadó: Az 1-sö" szakasz iránt nincs semmi észrevétel. Elnök: Elfogadja a t. ház az 1-ső szakaszt? (Elfogadjuk !) Annál fogva marad az 1-ső szakasz, Káday László jegyző (olvassa a 2-dik sza­kaszt). Csengery Imre előadó A második sza­kaszt módosittandónak véli a központi bizottság. (Olvassa a jelentést. 1 ). A központi bízottság, tehát a 2-dik szakasz tiz első sorának meghagyásával, és a többi résznek megváltoztatásával, ezen szakasz­nak következő ujabb szerkezetét hozza javaslatba. (Olvassa): „Az előbbi szakaszban emiitett központi közegeken kivül voltak az 1867. év előtt, más központi közegek is, melyeknek működése Ma­gyarországra is kiterjedett. Ily központi közegek voltak: a miniszteri tanács, az államtanács, a cs. kir. bel- és igazságügyi, rendőri, pénzügyi és kereske­delmi minisztériumok, a legfelső számvevőszék és a kanczelláriák. Ezen központi közegek Magyaror­szágra törvényesek nem levén, nyugdijaik sem terhelhetik jogilag a magyar korona országait. Politikai és méltányossági tekintetekből mindaz­által felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a fen­tebb elősorolt központi közegek személyzetének nyugdijai, a közelebbi 1869-dik évre is azon mód szerint fizettessenek, a mely szerint a jelen év folytán fizettetik. Jövőre nézve pedig oda utasit­tatik a minisztérium, hogy ezen nyugdijakról részletes összeírást és kimutatást készitvén, mind azt, mind a nyugdijak mi módon leendő födözé­sére vonatkozó javaslatát terjeszsze az országgyű­lés elé." Tisza Kálmán : T. ház ! Én sem az eredeti szerkezetet, sem a központi bizottság által módo­sítottat el nem fogadom. Én ez egész 2-ik szakaszt egyszerűen kihagyatni kivánom. (Helyeslés bal­felöl.) Felhozatott itt egy oly érv, melyet érinteni csak azért akarok, hogy figyelmeztessem a t. há­zat , miszerint ily érvekkel élés nehezen válnék hasznára az alkotmányos rendnek; nem válnék, 1 ) Lásd az Irományok 403-dik számát. mert e kettő közöl egy történhetnék, ha ily érvek­kel szoknánk élni: vagy az, hogy a törvényhozás mindenkor meghajolna ily érv alatt, és akkor a, törvényhozás szabadságát döntené meg, vagy az, hogy nem hajóin i meg, ez pedig annyi volna,[mint az alkotmányos fejedelem iránt tartozó hódolat, tisztelet és kegyelet ellen véteni. En tehát ezen ér­vet, mint érvet nem is tekinthetem; nem is gondo­lom, hogy azt e házban komolyan fel lehetne hozni. (Helyeslés bal felöl.) Én, részemről, nem tudom, mivel lehessen in­dokolni azt, hogy azoknak, a kikről csakugyan áll az, hogy nagyobb részben és minden esetre, mint itt említtetnek , teljes átalánosságban csakis a haza ellen tett szolgálataikkal szerezhettek érde­meket, mondom, nem látom át, hogy azoknak nyugdijait, jelen pénzügyi szegénységünk mellett r megszavazzuk. (Zajos helyeslés bal felöl.) Ha talán ugy tekintetik az némelyek által, vagy talán nem is egyébb az, mint a kiegyenklités kifolyása, mint a fátyol borítás eredménye, akkor én részemről azt tartom, hogy ha ez a kiegyenlítés kifolyása, azon esetben az lett volna helyes és ezé]szerű, hogy akkor, midőn a kiegyenlítés köt­tetett, ismerhettük volna annak feltételeit, hogy legalább tudhatnók már egyszer, hogy vájjon mi­kor fogjuk már a kiegyenlítés folytán hozandó anyagi áldozatunkat bevégezni ? (Helyeslés bal felöl.) Már sokszor voltunk oly helyzetben, például az államadósságok megszavazásakor, és most majd egy esztendeje, hogy azt kellé hinnem, hogy rend­ben vagyunk, s már most nem kell többet fizet­nünk a kiegyezkedés árában, és ime most újra jön egy törvényjavaslat, mely ezen ujabb terheket ró­ja ránk , ismét azon czimen, hogy ez a kiegyezés egyik ára. (Helyeslés balfelöl.) Ha a fátyolboritó eszméből indulunk ki, én részemről nem tartozom azokhoz , kik soha és semmi szin alatt megbocsá­tani ne tudnának, sőt ellenkezőleg azt tartom, hogy a nemeseknek még kötelessége is önsorsuk jobbra fordultával, a nagylelkűség: csakhogy akkor azt szerettem volna és szeretném, hogy a fátyol bo­rítás mindkét részről történjék, hogy akkor ne csak azokról akarjunk gondoskodni, kik a törvény által érintetnek, hanem gondoskodni akarjunk azok­ról is, kik a törvény által nem érintetnek, a kik azon nehéz időben, melyre most fátyolt akarunk vetni, a hazát szolgálták. (Helyeslés balfelöl.) Miután pe­dig ez nincs a törvényjavaslatban , miután azt hi­szem, ideje már valahára határt vetni az áldozatok­nak : én ezen második szakaszt egyszerűen kiha­gyatni kérem. (Helyeslés bal felöl.) Nyáry Pál: T. ház! Megvallom, hogy mi­után a minisztérium a háztói nyert fölhatalmazás­nál fogva ezen uraknak, mert azt hiszem, hogy ezek mind urak, (Derültség) a kikről itt szó van,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom