Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1.1868.) 261 dély minden lakosa nemzetiségi, nyelvi s vallási különbség nélkül egyenjogunak nyilváníttatott, s Erdélynek minden ezzel ellenkező törvénye eltöröltetett : az erdélyi addig létezett külön politikai nemzetiségek szerinti területi elnevezéssel kapcsolatban volt előjogok és kiváltságok, a mennyiben valamely nemzetiséget mások kizárásával illettek volna, megszüntetnek; és az egyesült Magyarország és Erdély összes houpolgárainak egyenjogúsága polgári és politikai tekintetben ujabban is biztosíttatik." Engedje meg a t. ház. hogy indítványomat kevés szóval indokoljam. Mondatik, t. képviselő ház, az erdélyi addig létezett külön politikai nemzetiségek területi elnevezése. Igenis, Erdélynek külön politikai nemzetiségek szerint voltak területi elnevezései. Politikai nemzetiségek, szoros értelemben, egy modern államban nem is létezhetnek, az oly valami politikai szörny volna, nemzetiségi téren, a mint például valóságos politikai szörny volt a vallási téren a német birodalomban a status katholikorum. Külön politikai nemzetiségek említtetnek. Politikai nemzetiségeknek, mert genetikus nemzetiségek nem voltak tulajdonképen törvény által megállapítva. Politikai nemzetiségűnek mondatván például a magyar földön ugyan azon jogokkal bírók szinte, kik hasonló politikai osztályúak voltak, mint a románok, mint a szász földön és szintén a székely földön, p. o. Szebenben, Maros-Vásárhelyen a románok is birtak politikai jogokkal, csak az elnevezés van a potiori: mert e területnek nagyobb részét m.agyarok bírták, mint jelenleg is. Én az előttem levő adókimutatásból látom, hogy a magyarok kezében levő birtok sokkai nagyobb adót fizet, mint a románok kezében levő összes birtok ; mások kizárásával tehát tulajdonképen politikai nemzetiség és terület, nem is lehetséges. Az egyesült Magyarország és Erdély őszes honpolgárainak egyenjogúsága biztosítottnak tekintetik már e törvényben: mert hiszen itt együtt látjuk Magyarországnak és Erdélynek képviselőit, és igen nagyon feltűnő' előttem, hogy azok az urak, kik mint az egyesült Magyarországnak és Erdélynek képviselői ez országgyűlésen ülnek, képesek az unió befejezett tényét kétségbe vonni. T. képviselőház! Nem akarom tovább untatni, hanem kérem, hogy módositványomat, mely nélkül az 1-ső szakasz a többi kimutatott szakaszokkal ellentétben állna, méltóztassanak elfogadni. Elnök: Kérem a képviselőket, kik az 1-ső szakasz szerkezetét elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Az 1-ső szakasz el van fogadva. PaiSS Andor jegyző (olvassa a 2-ik szakaszt.) Elnök: Elfogadja a haz? (Elfogadjuk!) PaiSS Andor jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt.) HOSSZÚ JÓZSef: T. ház! Emlékeztetem a t. házat, hogy november 15-én törvényjavaslatot terjesztettem a ház elé, melynek indokolása részemről mai napra jutott. Megvallom, miután már a t. ház elhatározta, hogy e tárgyban a jövő országgyűlés elébe terjeszszen a minisztérium egy törvényjavaslatot, azért nem is akarom untatni a házat; de egyet akarok mondani t. ház, miszerint e törvénynek elfogadása által 20 esztendei reményem és törekvésem füstbe ment. Elnök: Kérem a képviselőket, kik a 3-ik szakaszt elfogadni méltóztatnak, felállani. (Megtörténik.) PaiSS Andor jegyző (olvassa a 4~7-ik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. 01* vassá a 8-ik szakaszt). Gál János: A 8-ik szakaszt illetőleg bátor vagyok legelőbb megjegyezni, hogy az 5-ik sorban „Július 27-ke" helyett „Július 26-ka" teendő. Továbbá bátor vagyok megjegyezni azt, hogy ezen 1867-iki július 26-kán közzétett miniszteri rendeletnek, mely a jelen törvényjavaslat 8-ik szakaszában a törvényhatóságok rendezéséről alkotandó törvény létrejövételéig érvényben maradandónak határoztatnék, két nevezetes pontja van. Az egyik a 12-ik pont, mely következőleg szól: „a szükséges közigazgatási rendeletek és szabályok kibocsátására addig is, míg a törvényhozás rendelkezhetnék, a m. kir. minisztérium levén felhatalmazva a jelenleg fenálló (t. i. 1867 július 26-án fenállott) közigazgatási és eljárási szabályok, a közigazgatás zavartalan folyamának biztosítása tekintetéből, a bizottságok által meg nem változtathatnak és hatályon kívül nem tétethetnek: minél fogva a királyi minisztérium további rendelkezései bevárandók.

0 A szőnyegen levő törvényjavaslat 8-ik szakasza szerint, mind az, a mi ezen július 26-án közzétett rendeletben foglaltatik, a törvényhatóságok rendezéséig fentartatik. A rendelet 12-ik szakasz tiszta szavai szerint pedig a közigazgatási tekintetben azon eljárás és közigazgatási szabályok hagyatnak meg, melyek akkor érvényben voltak; ezek pedig az osztrák közigazgatási és eljárási szabályok. Vélekedésem az, hogy a t. képviselőház ne méltóztassék elhatározni, hogy az osztrák közigazgatási szabályok, Erdély közigazgatási hivatalnokai számára, továbbra is fentartassanak, mert nekünk törvényeink és törvényes kormányunk van, és a közigazgatásra nézve kormányunk rendeleteit és a törvényt magát, melyen, nem kétlem, kormányunk rendeletei is alapulni fognak, kell, hogy vezérelvökül tartsák a közigazgatási hivatalnokok. Továbbá pótintézke-