Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

262 CCCXXX. OKSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) désekrevan szükség, e tekintetben a minisztériumnak már megadatott az indemniti még 1867-ben. Következőleg pótrendeleteket a minisztérium igenis kibocsáthat. Bátorkodom figyelmeztetni a t. házat, hogy azon roppant tömkeleg tekintetében, melyet Reichsgesetzblattnak neveznek, máig sem akadt ember, ki képes lett volna magát azzal biztatni, hogy mindazon közigazgatási s eljárási szabályokat tudná, melyek közigazgatás tekintetében 1849-től 1867-ig kiadattak. Ha tehát ily ideiglenes intézkedésre 1867-ben szükség is volt, annak szüksége tovább fön nem forog. En még azt se kivánom, hogy rögtön megszüntettessenek azon osstrákköz igazgatási szabályok, hanem valamint a t. ház 1869. május 1-ét határozta az erdélyi gubernium megszüntetésére, ép ugy akkor azzal együtt szűnjenek meg az osztrák közigazgatási és eljárási szabályok az erdélyi közigazgatási hivatalnokok számára vezérfonalul szolgálni. Azon osztrák szabályok megtartásának még azon szerencsétlen prnktikus eredménye is meg van Erdélyben, hogy miután azokat mindeddig tökéletesen senki sem tudta és tudja, akármily előfordulható esetben egy-egy osztrák prókátor száz meg száz s a paragraphusokból vett recursussal felbiztatja a tudatlanokat, és alaptalanul költeti s alkalmatlankodik. Módosításom tehát e tekintetben a következő: „A törvény 8-ik szakasza után tétessenek a következők : ( Olvassa:) „Azonban az 1867. július 26-án közzétett rendelet 12-ik pontjának hatálya, mely szerint az akkor fenállott osztrák közigazgatási s eljárási szabályok ideiglen megtartatnak, 1869. május első napjával megszűnik, és a minisztérium felhatalmaztatik, hogy a közigazgatást illetőleg, a törvényhozás további intézkedéséig, a hazai törvények és alkotmányos elvek alapján pótrendeleteket bocsásson ki." Zeyk Károly: Gál Jánost, képviselőtársam azon megjegyzésére, hogy 27 helyett 26 volna teendő, bátor vagyok felhozni, hogy itt előttem fekszik a rendeletekről szóló könyv. a minisztérium rendeleteinek könyve, és ebben június 27-ke van. A mi a 12-dik pontot illeti, abban a minisztérium fel van hatalmazva, hogy azon szabályokat megváltoztathassa,és csak a minisztérium által történendő megváltoztatásig hagyatnak meg a régi szabályok. Én azt hiszem, ezzel tökéletesen be lehet érni, s ennélfogva pártolom a szerkezetet. [Helyeslés) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy ezen szakasz még egyszer felolvastassék? {Nem!) Kérem tehát azon képviselőket, kik a 8. szakaszt elfogadják, méltóztassanak feláílani. {Megtörténik.) Elfogadtatott. PaiSS Andor jegyző (olvassa a 9-dik szakaszt) Kapp Gusztáv: T, ház! A 9-dik szakaszban találok egy számos törvény és százados gyakorlat által szentesitett oly jognak sérelmére és teljes eltörlésére, mely jogát nemzetem mindig egyik legdrágább kincsének tekintette és ma is annak tekinti. Képviselői kötelességemnek tartom felszólalni, és a t. képviselőház igazságszeretetére és jogérzelmére hivatkozva, a sértett jog védelmére szót emelni. (Halljuk \) A szász nemzet századok óta élvezte azon jogot, hogy a szász comest önmaga választotta. Ezen jogáról soha le nem mondott és ezen joga számos hazai törvény által szentesitve még máig is fenáll. Ezen jog érvényességét az igen t. minisztérium is elismerte, midőn előterjesztett javaslatában, nem ezen jognak tökéletes eltörlését ajánlotta, hanem a 15. szakaszban csak azt monda : „A király földi törvényhatóságok és az egyetem rendezése iránti törvényhozásig az ispánt fcomes), a magyar királyi miniszteri ellenjegyzés mellett, ő felsége nevezi ki s menti fel hivatalától/' Ez ideiglenes intézkedés volt, de még el nem törölte egy tollvonással ezen választási jogot, mint azt a központi bizottmány szerkezete teszi. Magyarország minden európai állam között legfényesebben bebizonyította, hogy országgyűlése leghűbben ragaszkodik a történeti joghoz, s hogy azt minden támadás ellen sértetlen fentartani is kivánja, valahányszor a magyar törvényhozás kimondta és a törvények alapján bebizonyította : hogy a jogot csak önkényesen a jogosultnak beleegyezése nélkül eltörölni nem lehet. T. ház ! Az én véleményem szerint a résznek joga ép annyira jog, mint az egészé, és a törvényes jogot, bár kié legyen az a jog, nem lehet csak amúgy egy tollvonással egyszerre eltörölni. Ha netalán az államnak valóságos szüksége lenne e jog feladására, mi egyébiránt nem áll, szólittassanak fel az illetők, hogy mondjanak le e jogról; de jogaikat elvenni tőlök, jogosan nem lehet. Hogy pedig a szász comesnek szabados és független választása, századokon át gyakorolt és számos hazai törvényünk által is szentesitett joga volt a szász nemzetnek, sőt még máig is, mint ilyen, fenáll, bátor leszek a t. háznak "néhány adattal szolgálni. Mindenekelőtt előre bocsátom, hogy a szász comesi hivatal és a királyi birói vagy megj'ei ispáni hivatal közt nagy különbség létezik; sőt a comesi hivatal egészi n elüt ezektől. A szász comes mint ilyen, főnöke a 11 szász helyhatóságnak, melyek mindegyike saját önálló hivatalával bir, s melyek eddig a főkormányszékkel, majd már ezen törvényjavaslat folytán, a magas minisztériummal állnak közvetlen érintkezésben. A kinek csak legkevésbbé van fogalma a szász nemzet intézményeiről nem zavarhatja össze a szász comes hivatalát a székelyek főkirálybiráival és a megyék főispánaival. Bátor vagyok még a t. házat figyelmez-