Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

260 CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) (Igaz!) Bennünket, Erdélyt és Magyarországot, egyesit a rokon-származás és rokonvér; egyesit a közös érdek és közös czél ; egyesit a közös barát és közös ellenség; egyesit a közös múlt és közös jövendő. Ezek ellen, és így Isten és a természet rendelései ellen , embernek küzdése hasztalan. (Élénk helyeslés.) Ajánlom a törvényjavaslatot a t. ház hazafiúi részvétébe. (Hosszan tartó helyeslés, éljenzés.) Elnök: Senki sem levén szólásra felirva, kö­vetkezik a szavazás. A t. ház előtt van a központi bizottság által előterjesztett törvényjavaslat; a Ma­cellariu és képviselőtársai által aláirt határozati javaslat. mely nyomtatásban szét levén osztva, a képviselő urak előtt ismeretes. Rannicher képvi­selő úr inditványa, mely Írásban adatott be, és szavazás előtt még egyszer felolvastatik. PaiSS Andor jegyZÖ(ofoassa; Rannicher Ja­kab indítványát): „Méltóztassék a t. ház a nagyon érdemes minisztériumot felkérni. hogy minden e tárgyhoz tartozó hivatalos irat és okmány szám­ba vételével kimerítő, az egész unió-ügyet végleg befejező törvényjavaslatot terjeszszen a legköze­lebbi közös hongyülés elé.' Elnök : Mielőtt a törvényjavaslatot szavazás alá terjeszteném, van szerencsém a ház figyelmébe hozni azon két határozati javaslatot/melyeket a köz­ponti bizottság a háznak elfogadás végett ajánlott. Azon esetben, ha a t, ház a központi bizottság által előterjesztett törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tanácskozás alapjául elfogadja, a határo­zati iavaslatok egyenkint felolvastatván, a ház -izekre nézve is intézkedni fog. (Helyeslés) Ennek következtében kérem azon képviselő urakat, kik a központi bizottság által előterjesztett törvényja­vaslatot, mely Magyarország és Erdély egyesité­gének részleteit szabályozza, átalánosságban elfo­gadják . méltóztassanak felállam. (Megtörténik) A ház a törvényjavaslatot a részletes tanácskozás alapjául elfogadja. Most következnek a határozati javaslatok. PaíSS Andor jegyző (olvassa): „Méltóztas­sék a képviselőház határozatilag felhivni a minisz­tériumot , hogy a legközelebbi országgyűlésre a választási törvény kijavítása czéljából korszerű, és az egész országra kiterjedő törvényjavaslatot mu­tasson be. li (Elfogadjuk!) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk !) E szerint az első határozati javaslatra nézve a ház határozatilag kimondja, hogy felhívja a mi­nisztériumot, hogy a legközelebbi országgyűlésre a választási törvény kijavitása czéljából korszerű, és a magyarországival egyenlően kiterjesztett tör­vényjavaslatot terjeszszen be. Most fel fog olvas­tatni a központi bizottság által javaslatba hozott második határozat. PaíSS Andor jegyző (olvassa) : ,A polgári per­rendtartásnak rövid idő alatt törvény erejére leendő emelkedésére biztos kilátás levén, a minisztérium szólittassék fel, hogy már korábban nyert felhatal­mazása folytán az 1848-dik évi pozsonyiXVIII-dik törvényczikknek Erdélyben is eszközlendó' hatály­baléptetése iránt minél előbb intézkedjék." Elnök: Elfogadja a t. ház e határozati ja­vaslatot ? (Elfogadjii,k!) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Néhány hónapja interpellatió következtében bátor voltain a háznak kijelenteni, hogy mihelyt annak ideje bekövetkezik, hogy a királyi tábla rendezte­tik Erdélyben, az esküdtszéki intézményt, mint Magyarországon van , ugy Erdélyben is be akarom, hozni. Szándékom az óta nem változott, és nem is fog változni. Ujolag van szerencsém kijelenteni, hogy szavamnak ura, fogok maradni. (Éljenzés.) Elnök : E szerint a ház határozatilag ki­mondja, hogy a minisztérium felszólittatik , hogy korábban nyert felhatalmazása folytán az 1848. évi pozsonyi 18. törvénj^czikknek Erdélyben is eszközlendó' hatályba léptetése iránt minél előbb intézkedjék. Következik a részletes tárgyalás. PaiSS Andor jegyző (olvassa a torvényja­vaslat czimét és első szakaszát) Bobory Károly: T. ház ! Kötelességemnek tartom figyelmeztetni a t. házat azon ellenmondás­ra, mely ezen törvényjavaslat 1-ső szakaszának némely szava és a későbbi szakaszok közt van. Ha ezen 1-ső szakaszt a 9., 10. és 12-dik szakasz­szal összehasonlítjuk, ugy találjuk, hogy mig itt a 6-dik sorban ez mondatik: „Az addig létezett po­litikai nemzetek szerintem területi felosztások, el­nevezések, stb. megszüntettetnek , „addig másfelől ellenmondásképen a 9-dik szakasz a székely szé­kek főkirálybirói és a szász ispán miniszteri ellen­jegyzés melletti kinevezéséről szól; a 10. szakasz ezt mondja: ,,A királyföldi székek, vidékek és vá­rosok belkormányzati jogainak biztosítása, stb. stb. tekintetéből megbizatik a minisztérium, hogy az illetők kihallgatásával az országgyűlés elé oly törvényjavaslatot terjeszszen." A 11-dik szakasz ezt mondja: „a szász nemzeti egyetem az 1791 dik évi erdélyi XIIL törvényezikkel egyező hatáskör­ben ő felsége legfelsőbb, s a magyar felelős minisz­térium utján gyakorlandó felügyeleti jogának fen­tartása mellett továbbra is meghagyatik" stb. így tehát magokban a szavakban van az ellentét, mely­re nézve bátor vagyok a t. háznak ezen szakasz szavainak lehető megtartásával a következő módo­sitványt ajánlani: A törvényjavaslat 1. szakaszát ilykép indít­ványozom módosítani (olvassa): ,,Miután már az 1848. évi kolozsvári 1-ső törvényczikk által Er-

Next

/
Oldalképek
Tartalom