Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-323

CCCXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 24. 1868.) 19 s a mi az ország egységét jövendőre nagyon is sérti — e hatalmát bármi nemzetiségű congressusra átruháznia nem szabad: szintúgy nem tarthatom eléggé indokoltnak s az állam korszerű fogalmá­val megegyezhetönek a kisebbségi javaslat 4-dik szakaszában foglalt azon követelést, hogy minden nemzetiség megfelelő arányban legyen képviselve az országgyűlés felső házában, a központi ható­ság fótörvényszékeinél, stb. Az] ily intézkedések helyet foglalhattak a középkor államaiban, melyek­nek eredetileg hűbéri javadalmakkal és mindig hűbéri hatalommal biró hivatalai e jellegükből soha végkép ki nem vetkőzve, a politikai befolyás­nak leghatalmasabb tényezőit képezték, s mint ilyenek, a kiváltságos osztályok, később pedig a vallásfelekezetek jogainak legerősebb biztosité­kául szolgáltak; de nem felelhetnek meg az ily­nemű kikötések az ujabb államtan azon követel­ményeinek, mely a hivatalviselést államszolgá­lattá alakitva s annak minden addigi létezett kor­látait megszüntetve, e részben csak a képesség mérvét ismeri el irányadóul, [Helyeslés) és nem fe­lelhet meg különösen a felelős kormányzat elvé­nek, a melyre nézve, ugy hiszem, közöttünk különb­ség nem létezik, de a mely hasonló korlátozást egyátalában meg nem tűr. Nem szükséges, ugy hiszem, hogy tüzetesen szóljak azon eltérésekről, miket az állani nyelvé­nek és az egyes nemzetiségek nyelvének a tör­vénykezés, önkormányzás, közoktatás terén leendő használtatása körül, ugy a kisebbségi, mint a köz­ponti bizottság törvényjavaslata s az attól lényegi­leg el nem térő azon javaslat is, melyet Deák Ferencz tisztelt képviselőtársam benyújtott, feltün­tetnek : mert egy államnyelvnek szükségét a ki­sebbség a íenidézett szakaszban nyíltan elismeri, de elismeri azt is, hogy ez nálunk czélszerüen csak is az ország többségét képező országos ma­gyar nemzet nyelve lehet; és mert más részről bizton hiszem, hogy bármely idegen államnak í'érfia, elkezdve azon Belgiumtól, melyet Mocsonyi képviselő úr fölemiitett, de elmenve még Belgium­tól az Óceánon is át egészen Éjszak-Amerikáig, már azon latitude-et is, melyet a központi bizottság, még inkább azt, melyet Deák képviselő úr módositvá­nya felállít, az egybevágó kormányzás mellőzhet­len kellékeivel megférő vonal legszélső határáig terjesztettnek itélendi. Ugy tudom, t. képviselő­ház, hogy nincsen a nemzetiségi követeléseknek előttünk ismeretes oly része, melyre nézve az ál­falam előadottakban tőlem telhető szabatossággal felállított vezérelvek ha egyebet nem, legalább saját felfogásomat illetőleg a főelvekre nézve kellő eligazodást ne nyújtanának : mert azon részle­tekre nézve, melyek a t. képviselőtársunk, Deák Ferencz által benyújtott törvényjavaslat és a köz­ponti bizottság törvényjavaslata között léteznek, ezúttal kiterjeszkedni czélszerünek nem tartom, és constatálni csak az egyet kívánom, hogy az általam előadott elvek közt és azok közt, melyeket a két törvényjavaslat vall, lényeges különbség nem léte­zik. Vannak a részletekre nézve igen is fontos kü­lönbségek, de csekély nézetem szerint azokon áthaladni csakis a részletes tárgyalásnak fel­adata. Ennélfogva nem marad fen számomra egyéb, mint hogy t. barátomat, az előttem szólott képviselő urat a részben is kövessem, hogy a két törvény­javaslat között — mert szabad legyen Deák képvi­selő urnák javaslatát a gyakorlati eredményekre nézve összefoglalni azon javaslattal, a melyet a központi bizottság beadott — tehát ismétlem, a gyakorlati következményekre nézve saját igény­telen felfogásom szerint néhány rövid vonallal pár­huzamot állítani megkísértsem. (Halljuk! Hall­juk !) Szerintem az egyik— épen a kisebbségnek javaslata — a nagyobb nemzetiségek collectiv jog­egyenlőségét állapítja meg; a másik kettő a már is létező jogegyenlőséget a hon minden polgárai­nak nemzetiségi érdekeire alkalmazza. {Helyeslése) Amannak alapján uralkodni fogok az egyes nem­zetiségek töredékein ott, hol véletlenül absolut vagy relativ többségben leszek; emennek paizsa alatt védve leszek, még egyénileg' is , az egész or­szág területén, és nemzetiségi jogaim magna char­táját érvényesíthetem, mint az angol, vizén és szá­razon. {Zajos helyeslés.) Az egyik szerint lehetnek localisált nemzetiségi tusák a szabad associatió terén, az egyes törvényhatóságok, a községek ter­meiben, de az esetleges tulcsapongások nem ve­szélyeztetik a békés szomszédokat. A másik sze­rint önakaratom ellen is részese leszek az állam­gépezet minden kerekzetében, még a legmagasabb fokozatokban is megörökített nemzetiségi küzdel­meknek, melyek a kölcsönös feszültséget, idegen­kedést folyton szítva, elvégre is felemésztendik azt, a minek becsületes és eszes honpolgár minden partialis törekvését kell, hogy alárendelje: a salus publicát. {Zajos helyeslés.) Megengedem, uraim, hogy talán némi rész­ben felette kedvező, más részben felette súlyos az ítélet, a mit az imént levonni kényszerittettem. De bátor vagyok enigazolásom végett t. ellenfe­leimre hivatkozni a részben, hogy előzményeiben — szintúgy, mint az előttem szóló —• kizárólag objectiv szempontból igyekeztem kiindulni. Nem gyanúsítottam és jelenleg sem gyanúsítom sem az ő szándékát, sem bármely nemzetiség törekvéseit, sőt nyíltan elismerem, hogy ha valamely kérdésben, ugy az előttünk fekvőben felette nehéz szorosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom