Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-330
250 CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (DecembeT 1. 1868.) az illető érdekeltek kihallgatása rendeltetett el. Azután, uraim, most nem egy törvény jóságáról vagy hiányáról van szó, hanem törvény hozásáról; nem arról van szó, hogy mit mond az 1848. I. törvényczikkely ? hanem arról, hogy vajon hogyan lehet most oly törvényt hozni, mely mindnyájunkat megnyugtasson ? (Az bajos dolog!) Uraim, én azon hitben voltam 1848-ban, azon hitben vagyok ma, hogy Erdély uniójára vonatkozólag lehet oly részletes törvényeket hozni, melyek mindnyájunkat megnyugtassanak. Ugyanazért, ha nem kelt volna ki annyira az egész ház ma d. e. azon eszme ellen, hogy hallgattassák ki még egyszer Erdély országgyűlése, ugy azon inditványt pártolnám ; mert meg vagyok győződve, hogy azon utón éretnék el legbiztosabban a ezél. Miután azonban annyira ki kek ellene a képviselőház, pártolom azon inditványt: adassék vissza a minisztériumnak, hogy tekintetbe véve minden életerős tényezőt, és tekintetbe véve minden erdélyi nemzetnek jogos kivánatait, hozzon kimerítőbb törvényjavaslatot a ház elé. Itt kötelesnek érzem magamat egy gyanúsítására egyik t. erdélyi képviselőtársamnak felelni. Midőn ma indokolni akarta egyik képviselő úr ezen törvény minél előbb meghozatalának szükségességét azon érvet is felhozta, hogy Erdélyben már is nagy mozgalmak vannak az unió ellen. Uraim, ha vannak mozgalmak, ezek vagy törvényesek, és a törvény korlátain belől történnek, vagy törvényellenesek, a törvény korlátain kivül és az ország épsége ellen. Akár miképen legyen is, nem ide való a gyanúsítás. Ha törvényellenesek, akkor tudni fogja kötelességét a kormány, és azok ellen, kik az ország épsége ellen törnek, azt bizonyosan teljesíteni fogja. Ugyanazért bátor vagyok előbbi javaslatomat ismételve ajánlani. Wenckheim Béla b. belügyminiszter: A szabad szólás határtalan tisztelője vagyok, sőt a beszédeknek a házszabályok által tilott felolvasása iránt is elnézéssel viseltetem, és így azt tartom, hogy türelemmel tartozunk a kisebbség irányában még azon esetre is, ha türelmünket próbára akarná tenni. Nem szólaltam volna fel a képviselőház végső napjaiban, minthogy most már ideje oly rövidre terjed, órái megszámlálvák. De épen ezen körülmény indít arra, hogy azon kérést intézzem azon t. képviselő urakhoz, kik még föl vannak jegyezve, szoritsák rövidebbre előadásaikat, különben kifogyunk az időből, és azon czélt, hogy a törvényjavaslatból törvény váljék, koczkáztatjuk (Elénk helyeslés.) Annyira kívánja az ország az unió részletes szabályozásának végre valahára teljes létesítését hogy a törvényjavaslat előterjesztésének bővebb indokolását fölöslegesnek tartom. Elrendelte azt és megparancsolja az 1848. évi pozsonyi országgyűlés VII. t.czikkelye, valammt az 1848. évi kolozsvári I. törvényezikk: és ezen törvénynek, azt hiszem, akár tetszik, akár nem, mindnyájunknak hódolnunk kell. (Helyeslés). De különösen követelheti és méltán az unió részletes szabályozását a magyar állam egyik részének, Erdélynek lakossága, mely kétszeresen volt sújtva a hazánkra nehezült azon szomorú viszontagságok által, melyek miatt még jelenleg is ideiglenes állapotban van, a melyből azon törvényes állapotba jutni kivan, melynek Magyarország örvend, és azon jogok élvezetébe lépni, azon terhek viselésében osztozni vágyik, melyeket e hazának többi polgára részére a törvény kiszab. Akarhatjuk-e magunkra vállalni az ezen állapot további föntartásából reánk háramló felelősséget ? Azt hiszem, e halasztást nem igazolhatná sem a kormány, sem a törvényhozás, annál kevósbbé, miután amúgy is, ha a törvényjavaslat törvénynyé emeltetik — a miben kétkedni nem tudok, nem akarok — Erdély ama sajátságos viszonyainál fogva, még hosszú időnek kell letelni, hogy az unió tökéletesen és végleg befejeztessék. Épen e sajátságos viszonyoknál fogva és azon elhanyagoltság miatt, melyben Erdély sinylik, és mely anyagi és szellemi kifejlődésének eddig útjában állott, még hosszú ideig fog tartani, míg az erdélyi viszonyok a magyarországiakhoz annyira assimilálódtak, hogy Erdélynek minden lakosa mindazon jogokat élvezhetendi, melyekkel Magyarország minden rendű lakosa bir és mindazon terhekben fog osztozni, melyeket Magyarország minden polgára egyenlően visel. Mindezeknél fogva, azt hiszem, kétszeres kötelességünk az unió részletes szabályozását s minél előbb keresztül vinni, hogy igy az alkotmányos szabadság jótékonyságában a magyar állam minden polgára egyaránt részesüljön. Kérem tehát a t. képviselő urakat, méltóztassanak minden szót mellőzni, mely nem tartozik szorosan a dologhoz, s méltóztassanak e törvényjavaslatot azon indítvány mellőzésével, melylyel e törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztása czéloztatik, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés). Gál JánOS : Elállók. (Helyeslés.) Melas Vilmos : Elállók. (Helyeslés.) Id. Teleki Domokos gróf: Elállók. (Helyeslés.) HaláSZ Boldizsár : Elállók. (Helyeslés.) Binder Mihály : T. ház !• Az általam igen mélyen tisztelt belügyminiszter úr fölszólítása nem volt hozzám intézve, hanem azokhoz, kik azt kívánják, hogy e törvényjavaslatból törvény legyen; én pedig azt nem kívánom, igy tehát fölszólalás'a
