Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

228 CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) nem kerül, és 3-or, ha azon czélokra fordíttatott és fordittatik, melyekre a törvény rendelte. A mi az első feladatot illeti, erre nézve van szerencsém bemutatni a törlesztési tervet, azon törlesztési tervet, mely egyébiránt minden kötvénynek túllapjáa látható, mely szerint az 1868-dik év július 1-én kezdődő első félévi járadék tesz kamatokban 5.320,350 frankot, tőke törlesztésben 492 ezer frankot, a törlesztési összegek akisorsolt kötvények kamatjával szaporodván, végre az utolsó törlesztési időszak esik 1918-dik évi január elsejére, araidó'na kamatokra már csak 140,850 frank a tőketörlesztésre pedig 5.634,000 frank esik; minden évben pedig az egész törlesztési időszak alatt a törvény 1-ső szakaszának megfelelőleg az éVjáradék 11.625.000 frankot, vagyis 4.650,000 ezüst forintot tesz. A kölcsön törlesztési terve tehát megfelel a törvény rendeletének. A mi illeti a második helyen emiitett feltételt, mi egyébiránt minden kölcsönnél a legfontosabb, t. i. mennyibe került az , azaz a felvett pénzérték után mennyi kamatot kellend fizetni: erre nézve a kölcsön megkötése alkalmával, ugy később már a pénzügyi bizottság előtt is ugy nyilatkoztam, miszerint az összes kölcsönt olykép reménylem fo]yóvá tehetni, hogy az 7 s fél százaléknál többe ne kerüljön. Mielőtt az elért és kilátásba helyezhető eredményeket elősorolhatnám, meg kell némelyeket említenem. Kevés dolog van ingadozóbb, mint a pénzpiacz igénye. Bizonyos pénzügyi műtét, mely ma kivihető, holnap már kivihetetlen leend, és viszont. — Ezen kölcsönkötés aránylag kedvező, vagyis olyan időpontban történt, midőn az osztrák állam ismert hiteléhez mérve.a még kevésbbé ismert önálló magyar állani számára a pénzpiaczon biztos kilátás nyílt, eléggé kedvező kölcsönt köthetni. — A kölcsön-szerződés értelme szerint jogában állott a kölcsöntkötőnek az összes kölcsönt aláirás végett kibocsátani, s ezen feltételt annyival inkább tartam elfogadhatónak, mivel az akkori viszonyok közt azt hivém, hogy az állam nagyobb mértékben s azonnal igénybe fogja venni a kölcsön nevezetes részét; másrészt a politikai viszonyok is akkor oda mutattak, hogy tartam" lehetett az európai béke megzavarásától, minek bekövetkezése a kölcsönnek létesítését kérdésessé teszi vala. Az akkori viszonyok tehát igazolják, hogy czélszerü volt az összes kölcsön kibocsátását lehetővé tenni. A múlt év utolsó napjaiban azonban mindinkább meggyőződtem arról, hogy a vasúti vállalatok nagyrészt kamatbiztositás mellett fognak kiadatni, s igy az egész kölcsönösszegre azonnal szükség nem leend; miután továbbá a politikai láthatár is tisztulni kezdett, s az európai pénzpiaczokon oly nagy pénzbőség kezdett beállani, hogy a rövid időre elhelyezett tőkék kamatlába nevezetesen leszállott; miután végre a minisztérium felhatalmazása az időt illetőleg átalánosságban volt kimondva, s igy legjobb belátására volt bizva : ennél fogva megfontolva azon nevezetes kamatveszteséget, mely a rövid időre elhelyezett és a kölcsön kamata közt mutatkozott és még most is talán nagyobb mértékben fenállott különbözetből származott volna, az ország érdekét véltem az által előmozdíthatni, ha megkísértem annak kieszközlését, hogy csak a kölcsön fele bocsáttassák ki, másik fele pedig az állam rendelkezésére maradjon. Ez irányban tett kísérleteim miatt a kölcsönnek kibocsátása egy ideig halasztást szenvedett; miután azonban a kölcsön iránt szerződött, fél ragaszkodott azon jogához , hogy az egész kölcsönt január hóban kibocsáthassa, s az aláirásra kitűzött napok közeledtek: a magyar pénzügyminisztert képviselő biztos Parisban máskép nem teljesíthetvén kívánságomat, az aláirás napjain aláirás utján tartotta meg az állam számára a kölcsön egy nevezetes részét, elébb szerződésileg biztosítván arról az államot, hogy az ekkép aláirt kötvények után a kibocsátást eszközlő „Société Grénérale* párisi intézet a számára biztositott jutalék fele részéről lemond. Ily módon sikerült elérnem azon czélt, hogy e kölcsön felének időközi, intercalaris kamatait egy évre megnyerjem; mi is, tekintetbe véve azon körülményt, hogy az arany és ezüst devisekbeni elhelyezés a folyó tőkék bősége mellett alig hoz 1—IVa °/o kamatot, ha az egész kölcsön befizettetik, közel 2 millió forintnyi különbözetet eredményez ; továbbá megvallom, arra is számítottam. hogy ha sikerülend kimutatni azt, miszerint az uj gazdálkodást kezdő magyar állam p.zon kevés állam közé tartozand, mely államháztartásában a sulyegyent megtartani képes lévén, improductiv kölcsönöket nem vesz fel, a mint eddig 2 évi létele alatt nem is vett fel, s igy kedvezőbb hitelre érdemes : a kölcsön másik felét pedig majd kedvezőbb eredménynyel ellehet helyezni. E tekintetben legyen szabad egy megjegyzést tennem.Simonyi Ernő képviselő úr az utóbbi tárgyalásnál fölszólalván, midó'n az erdélyi vasút kamatbiztositása ellen tett megjegyzést, azt monda, hogy most átalában véghetetlen nagy pénzbőség uralkodik. Annyiban igaza van, hogy a bankok mind telvék el nem helyezett tőkékkel: de ha a viszonvok teljesen consolidáltak, az átalános bizalom folytán a tőkék rendesen hasznos beruházásokat keresnek és találnak; azonban a tőkéknek a bankokba nagyobb mértékben való befolyásából nem lehet következtetni, hogy a tőkepénzesek az egyes államok vagy vállalatoknak nyújt andó hitelmüveletekbe bocsátkoz