Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-330

CCCXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 1. 1868.) 227 Paiss Andor jegyző (olvassa a jegyzőkönyv illető pontját.) Elnök : A jegyzőkönyv ezen pontja hitele­síttetik. A pénzügyi miniszter úr kért szót. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : T. ház ! Van szerencsém benyújtani a törvényja­vaslatot a főszámvevőszék felállításáról, ' továbbá a törvényjavaslatot a Tiszavidéki vaspályatársulat törlesztéséről. Ezen második törvényjavaslatra nézve !Van szerencsém megjegyezni, hogy az 1867. évi XV. törvényczikk 7- szakaszának értelme szerint azon kötelességeket, melyek a vasuttársulatokat illető szerződésszerű biztosítékokból származnak, a biro­dalomnak azon feleviseli, a melynek területén fe­küsznek a vasutak s ennek megfelelőleg azon visz­sza fizetések is . melyek netalán valamely társulat­tól az eddigelé nyert előlegek fejében járnak, ugyanazon országokat illetik. A tiszavidéki vaspályatársulat 1861-töl egész 18-67. évig kamatbiztositás fejében nyert4.566,978 frt 31 krnyi előleget; ezen előlegnek folyó évi november l-ig járó kamatai az engedélyezési ok­mány szerint 4 százalékkal számítva tesznek : 742.202 frt 34 krt, tehát a tiszavidéki vaspályatár­sulatnak összes kötelezettsége az állam irányában, melyet a jövedelmek feleslegeiből tartoznék több év során visszafizetni, tesz: 5.309,180 frt. 65 krt. A társulat részéről tett ajánlatok folytán a törvényhozás jóváhagyásának fentartása mellett egyességet kötöttem, melynél fogva a társulat az államkincstárnak 26,545 darab 200 írtról szóló társulati részvényt fog név szerinti értékben átad­ni és a fenmaradt különbözetet készpénzben fogja kiegyenlíteni. Én ezen egyességet elfogadhatónak és az államkincstárra nézve kedvezőnek vélvén ; van szerencsém az az iránti törvényjavaslatot a tisz­telt háznak beterjeszteni, mely által egyrészt az állam, oly vasútnak jövedelmeiben részesülend, mely már is nevezetes jövedelmet hoz, a vonalak kiépítése folytán a forgalomnak nevekedése bizton várható; más részt pedig azon kötelezettséget vál­lalná magára, hogy a kamatbiztositási összeg sza­porodván, akibocsátott részvények 276,077 forint 35 krral felemeltetnék. A magyar állam eddig többrendbeli kamat­biztositási kötelezettséget vállalt, és az annak foly­tán előlegezett összegek idővel, ha a vaspályák jö­vedelmezővé válandnak, vissza fognak fizettetni; de az idő rövidsége nem engedi, hogy egy külön törvényjavaslat terjesztessék a t. ház elé, melynél fogva ezen kamatbiztositási teher fedezésére bizo­nyos alap képeztetnék; azonban mégis már most óhajtanám ezen törvényjavaslatban kimondatni, mi­szerint a legközelebbi ülésszak alatt a minisztérium törvényjavaslatot terjeszszen elő egy a kamatbizto­sitásokból eredő fizetések fedezésére szolgáló tar­talékalapról , a melynek megalapítására az ezen ­törvényjavaslat értelmében átveendő részvények fognának szolgálni. Az egyesség helybenhagyását és a törvény­javaslat megállapítását már azon szempontból is bátor vagyok a t. háznak elfogadás végett aján­lani, mert ez által a jövő évre tervezett költségve­tésből kihagyandó lesz azon tétel, mely a kamat­biztositási költségek fedezésére előirányozva volt, miután az 5,300,000 forintot tevő Tiszavidéki vas­pálya, részvények, melyeknek árkeleíe valamivel túlhaladja a névbeli értéket, a banknál leendő el­zálogosítás mellett az előirányzatba tett kamatbiz­tositási összegnek fedezésére alapúi szolgálhatnak az államkincstárnak minden egyenes terheltetése nélkül. Midőn a harmadik és utolsó törvényjavaslatot a vasutak és csatornák építésére felvett kölcsön ho­vá fordításáról a tisztelt háznak benyújtani szeren­csém van, jelentést kívánok tenni magáról a vasúti kölcsönről. (Halljaki) Múlt évi július 2-án hozatott azon országos határozat a vasutak építéséről, mely szerint a mi­nisztérium kötelességévé tétetett, hogy gondoskod­jék azon pénzerőnek beszerzéséről, mely a szüksé­ges vasutak kiépítésére az első években megkíván­tatik. Ezen megbízás folytán történtek íizon előle­ges lépések a kölcsönnek létesítésére és megkötte­tett augustus 23-án az egyezmény, mely múlt évi október elején mind a két ház bizottságával közöl­tetett és ezen bizottságok jelentése folytán keletke­zett az 1867. évi XIII. törvényczikk, melyben a minisztérium felhatalmaztatott, hogy vasutak és csatornák építésére valóságos értékben 60.000.000 ezüst forintnyi, vagyis 150 millió franknyi köl­csönt létesítsen 50 évre 4.650,000 ezüst forint vagy­is 11,625,000 franknyi évi járadék fizetés köte­lezése mellett. — Továbbá kimondatott ugyanazon törvényben, hogy az évjáradéknak 50 éven át tel­jesített fizetése után az egész kölcsön törlesztve le­gyen ; és végre, hogy ezen kölcsön azon vasutak és csatornák építésére fordíttassák, melyeknek épí­tése iránt a törvényhozás rendelkezik. Azért bocsátottam ezeket előre, hogy constati­rozzam , minő feladatot szabott a törvényhozás a minisztériumra a kölcsön létesítésénél, és meddig terjed az 1867. XIII. törvényczikk értelmében a minisztériumra ruházott felhatalmazás. Ugy hi­szem, a tisztelt ház velem egyetérteni fog abban, hogy a minisztérium akkor felelt meg az elébe sza­bott feladatnak, ha 1-ször oly kölcsönt létesített, mely 4.650,000 frt évi járadék fizetése mellett 50 év alatt teljesen törlesztetik ; 2-or, ha a kölcsön a törlesztési illetéken kivül 7 s fél százaléknál többe 29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom