Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-329
194 CCCXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 30. 1868.) Ezen törvényjavaslat azt rendeli, hogy a válóperednél mindenekelőtt az alperesi illetékes bírósaga előtt indittassék meg a per, aztán a per hivatalból át'étessék, a flipére^ illetékes bíróságához, mfly viszont itél.ésaz illető félre nézve csupán az illetékes bíróságnak ítélete kötelező. T. ház! Mi lesz cm ek következése? Jegyezzük meg, hogy ezen javaslat polgári törvény alkotását czéíozza; tehát üélni fog mint polgári jogról az egyik félnek bírósága, és azután a másik félnek bírósága, ítélni fog pl. a katholikus fél bírósága és ez el nem választja a házasság t; ítélni fog a másik félnek bírósága és elválasztja a házasságot. Ugyanazon szerződéi tehát, ugyanazon állani nevében kimondatik egy részről jogosnak , más részről nem jogosnak. (Természetes!) Én ezt, t. ház, a legnagyobb inconvenientiának tartom. De már csak az n tekintetből sem tartom ezen törvényjavaslatot öszhangzónak alkotmányunkkal és az eddig hozott,é< még mai napon tárgyalandó, a vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvénynyel , mert ezen törvényjavaslat csakis a keresztyén felekezetek közti válóperekről szól és nem tmliti meg: azt. hogy vajon lehet-e házasság keresztyén és nem-keresztyén közt. Már, t. ház , én azt mondom, ha az izraelita vallás törvényesen bevett vallás, szörnyű következetlenség az, hogy az izrpelitáfenak keresztyénekkel való házassága és törvényes összeköttetése továbbra is gátoltatik. [Helyeslés.) T. ház! A ki ezen gátló akadályt tovább is fen akarná tartani, annak tagadnia kellene azt, a mit a természet és tapasztalás annyiszor bebizonyított, (Halljuk!) hogy hajlandóság , keresztyének és n^m-keresztyéoek közt is csakugyan fejlődik ki, (Derültség) és miután csakugyan kifejlődik, és tapasztaltatik (ugy van!) én a legnagyobb zsarnokságnak és az eddigi és az ezután hozandó törvén3 T ekkel ellenkezésbe jövőnek tartanám, hogy ha az ily hajlandóságból eredett szövetséget tovább is arra kárhoztatnék, hogy az csak törvénytelen maradjon. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. képviselő ház ! Sokan reményiették, sőt hitték, de én nem, hogy a jelenlegi vallási és közoktatási miniszter iír, kinek az 1848. 20. törvényezikk alkotásában nagy befolyása vo!t, az előhaladó kor igényeinek megfelelő,az 1848 magasztos 20 törvényczikknek életet adó törvényjavaslatot fog a jelen ülésszak alaH a ház elé terjeszteni. Azonban a jelenleg tárgyalás alatt levő vegyes házast ági váló-perekről szóló törvényjavaslat tökéletesen kiábrándoztatott mindenkit e reményből. Ugyanis az igen tisztelt vallás és közoktatási miniszter ur 1848-dik évtől ugy látszik, retrográd irányban halad. Igen is, t. ház! nemde valódi visszaesés az, midőn a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a vegyes házassági pereket illetőleg az egyik hitfelekezetüekre kimondja a szentszéki biráskodást, a másik hitfelekezetre nézve a polgári biráskodást állapítja meg: hol van e javaslatban a vallási jogegyenlőség életbe léptetve? Nézetem szerint sehol. Én részemről érteném és fel tudnám fogni ezen törvényjavaslat szellemét azon esetben, ha a házasság a vallási intézmény volna és a társaságot a keresztyénség hozta volna létre. DÓ uraim, a házasság a világ teremtésétől kezdve folytonosan létezik; létezett Krisztus születése előtt, következőleg létezett a keresztyén vallás behozatala előtt. Tehát ezt val'ási intézménynek mondani nem lehet, miután hitem és meggyőződésem szerint a házasságot másnak, mint egy magán természetű szerződésnek tartani nem lehet. Besze JánOS : Szentség ! (Derültség.) Csanády Sándor: Igenis, talán az ön hite szerint; de az én hitem szerint nem az. Egyátalán nem látom át , miért kelljen bizonyos hitfelekezetre nézve szentszéki biráskodást állapítani meg, annyival inkább, uraim, mert tudjuk, hogy ezen szentszéki bíráskodásban résztvevőknek — családi életet nem élvén — fogalmok nem lehet a családi viszonyokról s igy illetéktelen bírák. (Dehogy nincs!) Nem továbbá azon oknál fogva, mei*t ha e törvényjavaslat életet nyer, status in statu alakul. Én tehát, miután a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot a kor igényeivel és a vallási jogegyenlőséggel összeegyeztetni nem tudom , felkérem a t. házat, méltóztassék a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat oda utasítani, hogy a 48-ki törvényeknek életet adó, átalában a házassági perekre nézve a polgári bíróságok behozatalát ajánló törvényjavaslatot terjeszszenmég ez ülésszak alatt a ház elé. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) SzáSz Károly: T. ház ! Azok után is, a miket az igen tisztelt vallás- és közoktatás ügyi miniszter úr imént elmondott, szükségesnek, sőt kötelességemnek is tartom e kérdésbe:! álláspontomat igen röviden jelezni. Én, t. ház! e teremben nrnt törvényhozó szólván a fenforgó kérdéshez, azt látom, és vgy látom, hogy a törvényhozásnak miután a jelen pillanatban a hazában levő felekezetek némelyikének szentszéki bíráskodása a házassági ügyekben még a törvény által legközelebbről is fen tartatott, hiszszük és reméljük mindnyájan csak ideiglenesen és igen rövid időre; addig, mondom, a törvényhozásnak az én csekély felfogásom szerint nem lehet hivatása, sőt merem állítani, nem lehet joga a másik felekezettől, ha e joggal élni akarna, a hasonló szabadságot egyenesen megtagadni. (Helyeslés. Ellenmondások.) Nem ereszkedem elméleti vitatásába annak,vajon a házasság jelenlegi helyzetében, midőn az épen annyira egyházi, a mennyire polgári intéz-
