Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-328
1S2 CCCXXVm. ORSZÁGOS ULES. (November 29. 1868.) törvényhatóságnak bíróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, a melyhez az illető biróság tartozik. „8. szakasz (régi 15. szakasz, központi bizottság szerint 9. szakasz.) Bí'mfenyitő ügyekben a vizsgálatok mindennemű tárgyalásokkal, és az ezekről vezetett jegyzőkönyvekkel együtt a vádlott nyelvén folynak, és az ítéletek, valamint minden egyéb határozat is, a vádlott nyelvén hozandók, ba tz az illető hatóság ügyviteli nyelvének egyike; különben azon nyelven, a melyet ezekből a vádlott, saját kijelentése szerint, legjobban ért. Azon esetben, a hol különböző nemzetiségű több vádlott van, saját nyelvükön lesznek kihallgatandók. és az itélet közlendő. A mennyiben azonban a vádlott az illető hatóság ügyviteli nyelvének egyikét sem értené, az ország hivatalos nyelve, tolmács alkalmazásával, használandó. „Ugyanezen intézkedések állanak a tanúvallomást illetőleg is." Deák Ferencz: T. ház! Az általam benyuj tott törvényjavaslat szövege és a Tisza Kálmán úr által beadott módositváuy közt az a lényeges különbség, hogy én a perlekedésre nézve minden különbség nélkül, akár ügyvéd közbejöttével, akár a nélkül folytattatnak a perek, addig is, mig az első bíróságok végleges rendezése és a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz,az eddigi gyakorlatot kívántam fentartatni. Tisza Kálmán képviselő úr ezen kettőt megkülönbözteti, és azon perekre, vagyis perbeli eljárásokra nézve, melyek ügyvéd közbejötte nélkül folytattatnak, a központi bizottság 14 —15. szakaszait akarja megállapitíatni. Ezen szakaszoknak hatásköre épen oly messzire terjed, a mit én részemről i em ellenzék; mert én azt óhajtottam és elsőbben is kimondtam, a midőn benyújtottam a törvényjavaslatot, hogy én szeretném, ha a perlekedés mindenkinek menengedtetnék a maga nyelvén, azon nyelven, a mely a jegyzőkönyvek egyikéé. Csak azért nem vettem fel ezen pontot inditványomba, mert én sikert akarok; ismervén pedig a hangulatot, előre tudtam, hogy ez nem fog elfogadtatni, azért kívántam én addig is az eddigi gyakorlatot meghagyni; mert hiszem, hogy a midőn az első bíróságok rendezve lesznek és a szóbeliség be lesz hozva, ez magától fog következni. Ezen 15. és 16. szakasz épen azon értelemben van a központi bizottság által szerkesztve, hogy t. i. mindenkinek a maga nyelvén történik a kiadás, stb. Ez ellen nekem semmi kifogásom nincs; a mi azonban a 7-ik szakaszt illeti, hogy t. i.: ,,a törvénykezést illetőleg azon perekre nézve, a melyek ügyvéd közbejöttével folytattatnak," erre nézve már igenis ragaszkodnám a magam javaslatához, mely inkább csak stylusra nézve különbözik. És ha azon két szakasz, mely az ügyvéd közbejöttével folytatandó perekre vonatkozik, elfogadtatnék, akkor a 7-ik szakaszba ezt kellene betenni változtatásul a törvénykezést illetőleg az első bíróságoknál: „azon perekre nézve, melyek ügyvéd közbejöttével foíytattatnak az eddigi gyakorlat hagyatik meg." Ha tehát kívánja a t. ház a 14. és 15. szakaszokat a törvényjavaslatba beletenni, én nem ellenzem, hanem a 7-ik szakaszt ezen módosítással óhajtanám megtartatni. (Marad!) Bernáth Zsigmond: T. ház! Midőn a központi bizottság törvényjavaslata kiosztatott, én is kellő figyelmet fordítottam reá és előre is mindjárt azon vélekedésben erősödtem meg, hogy a 14-ik szakasznak, mint feleslegesnek, tökéletesen ki, kell maradni. Én nem képzelhetek oly embert, a ki, ha igazságát keresni kénytelenittetik, azon módokat és azon eszközöket ne használná fel, melyek mellett legsikeresebben gondolja megnyerhetni igazságát. Magamat hozom fel, ha méltóztatnak kegyesen megengedni, például. Épen ezen törvényhozás ideje altt v.dék szerencsés megnyerni a hétszemélyes táblán egy kisded pert, melynek végrehajtását azonban Bécsben kellett tszközölnöm. Az én perem magyarul folyt, de én gondoltam, hogy Bécsben a magyar perrel nem sokra megyek, lefordíttattam tehát németre, és ugy eszközöltem a végrehajtást. így fog tenni minden ember, a ki meggondolja, hogy neki az ő igazságának megnyerésére mily módokat és eszközöket kell felhasználni. Én tehát a 14-ik szakaszt, ha csakugyan az lett volna is elfogadva alapul, kihagyandónak vélem. Egyébbiránt, minthogy mindazon módok közöl, melyekkel már fenálló intézvények megváltoztatása czéloztatik, az szokott legmegnyugtatóbb lenni, a mely jelenleg is gyakorlatban van. Azért én, a Deák Ferencz képviselőtársam által előterjesztett törvényjavaslatában foglalt 7-ik szakaszt megtartandónak vélem. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: Én ezt véghetetlen nagy fontosságú dolognak tartom, és épen azért ismételve kérem a t. házat, méltóztassanak módositványomat, ha oly fogalmazással is, mint Deák Ferencz képviselőtársam előadta, elfogadni: mert hiszen azon fogalmazás s a közt. melyet én beadtam, utoljára is különbség nincs, mert egyik ugyanazt tartalmazza, talán csak eorrectebb fogalmazással, mint a másik, és én kész vagyok azt elfogadni. De itt nem egyébről van szó, mint arról, hogy miután az egész t. ház, ugy látom, azon nézetben van, melyben én is vagyok, hogy miként az a Deák Ferencz t. képviselőtársam által előterjesztett törvényjavaslat 7-dik szakaszában kimondatik és miként azon fogalmazásban is, melyet én beadtam, némileg benfoglaltatik, hol a gyakorlat eltért az eddig létező törvénytől, sőt tovább ment annál, mit a>
