Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-328

CCCXXVIU. ORSZÁGOS zavarokat. Én, mondom, ezen szempontot részemről tökéletesen helyeslem; azonban nem óhajtanám, hogy azáltal, miszerint most már n központi bi­zottság javaslatának szerkezete egészen kimarad, ugy járjunk el, hogy mig egyfelől, szerintem is, helyesen kirnéljük ezen tekintetben azokat, kik a törvénykezés körében eddig fönállott törvénye­inken tul mentek, a kik azokat, kik a törvények rendeleteit eddig megtartották, megfosztjuk attól is, mit számukra a nemzetiségi bizottság és a ház központi bizottsága kilátásba helyezett. Én tehát ezen kettőt igy óhajtanám egyesíteni, hogy a köz­ponti bizottság szerkezetéből a 11-dik és 15-dik szakaszok vétessenek át a szerkezetbe, azután azon helyekre nézve, a hol eltérő gyakorlat volt, eltérő jelesen annyiban a mennyiben az anyanyelv hasz­nálata a fenebbi szakaszokban meghatározottnál szélesebb körre volt kiterjesztve, ezen gyakorlat hagyassák meg az első bíróságokra nézve. E sze­rint a 6. szakasz után, mint 7. és 8. szakasza köz­ponti bizottság érinti 14. és 15. szakasza igtat­tatnék be, ezután pedig következnék az eddigi 7., most már 9-dik szakasz ekképen: „Az első bíróságnál mind az ügykezelés nyelvét . mind a polgári s bűnvádi perekben, akár ügyvéd köz­bejöttével , akár a nélkül folytattatnak a perleke­dések , s a hozandó Ítéletre nézve ott, hol az anyanyelvnek használata a fenebbi szakaszokban meghatározottnál szélesebb körben volt gyakor­latban , addig, mig az első bíróságok végleges rendezése s a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat lesz fentartandó." Bátor vagyok indítványomat a t. ház pártfo­gásába ajánlani, mely magában véve a jelenlegi 7-dik §-nak egész szerkezetét megtartotta csak azon különbséggel, hogy, mint előre bocsátani bá­tor voltam, azon vidékek számára, melyek eddig a törvény tiszteletben tartásánál fogva annyit sem­élveztek anyanyelvöket illetőleg mennyit már egyszer megadni szándékoztunk, azokra nézve ezen engedményt bele igtattam; mig oly helyekre nézve, hol az anyanyelv tágabb körben volt hasz­nálatban, érvényben kívánom hagyatni a 7-dik §. rendelkezését. PaiSS Andor jegyző: (olvassa Tisza Kál­mán módositványát.) Simonyi Lajos b.: T. ház! Én elismerem, hogy t. Deák Ferenoz képviselőtársam beadott törvényjavaslata sokkal jobb, mint az, melyet a központi bizottság tett le a ház asztalára; jobb pe­dig azért, mert a központi bizottság törvényjavas­lata, a perrendtartást illetőleg, különbséget tesz azon perekre nézve, melyeket a perlekedő fél vagy maga, vagy megbízottja által vezet, ós azon perek között, a melyekben az illető perlekedő ügyvédi 181 képviselettel él. Én a kettő közt különbséget nem látok, mert az ügy szintúgy sajátja marad az ille­tőnek azon esetben is, midőn őt ügyvéd képviseli. Egy ellenvetést hozhatnának fel ellene, melyet előre is el nem fogadok: azt, hogy az ügyvéd, állam­hivatalnok, és azért köteles az állam hivalos nyelvét érteni. Az ügyvéd -— meggyőződésem szerint — nem államhivatalnak épen ugy, mint az orvos nem az, vagy más valaki, kitől az illető tanácsot kér : mert ez esetben az ügyvéd az ó't megbízó perlekedő személyét képviseli, s azért a kettő közt különb­séget tenni nem lehet. Jobbnak tartom Deák Fe­rencz képviselő úr javaslatát azért is, mert az ki­vihető, mig ellenben a központi bizottság javaslata ugy a mintszerkesztve van, kivihetetlen; mert igen jól tudjuk azt, hogy léteznek Magyarország több részében oly törvényhatóságok, melyekben a per­lekedést csupán magyar nyelven folytatni nem is volna lehetséges. En tehát óhajtanám, hogy a központi bizottság javaslata akkép módosittassék, hogy azon része, mely azt kivihetetlenné teszi, ítí­egyenlittetvén, egyenlő intézkedések tétessenek minden perekre nézve, akár ügyvéd közbejöttével akár anélkül folytattatnak. Ennélfogva óhajtom, hogy a 7. szakasz megváltoztattassék, éspedig azon módosítás szerint, melyet említek, aztán következ­nék a 15., és azután egy új szakasz, mely a bün­fenyitő ügyeket illeti. A bünfenyitő eljárásban én részemről nem a nemzetiségi érzületet vagy annak kifejezését óhajtanám figyelembe vétetni, hanem egyedül emberiségi szempontból óhajtom azt elin­téztetni, azért, mert sohasem tartom megegyeztet­hetőnek az emberi joggal, hogy valakinek, élete, vagyona, becsülete felett oly nyelven ítéljenek, melyet nem ért, s hogy köteles legyen valaki alá­írni oly jegyzőkönyvet, melynek tartalma előtte ismeretlen. (Megmagyarázzák neki!) Azon közbe­szólásra, hogy ez neki megmagyaráztatik, csak azt válaszolom, hogy egy pár tolmács értelmessé­gétől vagy jóakaratától függjön a vádlott élete és vagyona, én ezt az emberiség jogaival meg­egyezhetőnek nem tartom, és azért külön szakaszt óhajtok a bünfenyitő ügyet illetőleg indítványozni, és azért bátor vagyok azt a t. háznak benyújtani, kérvén annak felolvastatását eszközöltetni. PaiSS Andor jegyző -.(Olvassa Simonyi Lajos b. módositványát:) „Azország minden lakosa, azon esetekben,a melyekben akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben személyesen vagy megbízott által, vagy ügyvédi képviselettel élve, veszi és veheti igénybe a törvény ótalmát és a birói segélyt: a) saját községi bírósága előtt anyanyelvét; b) más községi bíróság előtt, sa­ját községének ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi nyelvét; c) más bíróságok előtt akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más JLÉS. (November 29.1868.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom