Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-328
CCCXXVIU. ORSZÁGOS zavarokat. Én, mondom, ezen szempontot részemről tökéletesen helyeslem; azonban nem óhajtanám, hogy azáltal, miszerint most már n központi bizottság javaslatának szerkezete egészen kimarad, ugy járjunk el, hogy mig egyfelől, szerintem is, helyesen kirnéljük ezen tekintetben azokat, kik a törvénykezés körében eddig fönállott törvényeinken tul mentek, a kik azokat, kik a törvények rendeleteit eddig megtartották, megfosztjuk attól is, mit számukra a nemzetiségi bizottság és a ház központi bizottsága kilátásba helyezett. Én tehát ezen kettőt igy óhajtanám egyesíteni, hogy a központi bizottság szerkezetéből a 11-dik és 15-dik szakaszok vétessenek át a szerkezetbe, azután azon helyekre nézve, a hol eltérő gyakorlat volt, eltérő jelesen annyiban a mennyiben az anyanyelv használata a fenebbi szakaszokban meghatározottnál szélesebb körre volt kiterjesztve, ezen gyakorlat hagyassák meg az első bíróságokra nézve. E szerint a 6. szakasz után, mint 7. és 8. szakasza központi bizottság érinti 14. és 15. szakasza igtattatnék be, ezután pedig következnék az eddigi 7., most már 9-dik szakasz ekképen: „Az első bíróságnál mind az ügykezelés nyelvét . mind a polgári s bűnvádi perekben, akár ügyvéd közbejöttével , akár a nélkül folytattatnak a perlekedések , s a hozandó Ítéletre nézve ott, hol az anyanyelvnek használata a fenebbi szakaszokban meghatározottnál szélesebb körben volt gyakorlatban , addig, mig az első bíróságok végleges rendezése s a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat lesz fentartandó." Bátor vagyok indítványomat a t. ház pártfogásába ajánlani, mely magában véve a jelenlegi 7-dik §-nak egész szerkezetét megtartotta csak azon különbséggel, hogy, mint előre bocsátani bátor voltam, azon vidékek számára, melyek eddig a törvény tiszteletben tartásánál fogva annyit semélveztek anyanyelvöket illetőleg mennyit már egyszer megadni szándékoztunk, azokra nézve ezen engedményt bele igtattam; mig oly helyekre nézve, hol az anyanyelv tágabb körben volt használatban, érvényben kívánom hagyatni a 7-dik §. rendelkezését. PaiSS Andor jegyző: (olvassa Tisza Kálmán módositványát.) Simonyi Lajos b.: T. ház! Én elismerem, hogy t. Deák Ferenoz képviselőtársam beadott törvényjavaslata sokkal jobb, mint az, melyet a központi bizottság tett le a ház asztalára; jobb pedig azért, mert a központi bizottság törvényjavaslata, a perrendtartást illetőleg, különbséget tesz azon perekre nézve, melyeket a perlekedő fél vagy maga, vagy megbízottja által vezet, ós azon perek között, a melyekben az illető perlekedő ügyvédi 181 képviselettel él. Én a kettő közt különbséget nem látok, mert az ügy szintúgy sajátja marad az illetőnek azon esetben is, midőn őt ügyvéd képviseli. Egy ellenvetést hozhatnának fel ellene, melyet előre is el nem fogadok: azt, hogy az ügyvéd, államhivatalnok, és azért köteles az állam hivalos nyelvét érteni. Az ügyvéd -— meggyőződésem szerint — nem államhivatalnak épen ugy, mint az orvos nem az, vagy más valaki, kitől az illető tanácsot kér : mert ez esetben az ügyvéd az ó't megbízó perlekedő személyét képviseli, s azért a kettő közt különbséget tenni nem lehet. Jobbnak tartom Deák Ferencz képviselő úr javaslatát azért is, mert az kivihető, mig ellenben a központi bizottság javaslata ugy a mintszerkesztve van, kivihetetlen; mert igen jól tudjuk azt, hogy léteznek Magyarország több részében oly törvényhatóságok, melyekben a perlekedést csupán magyar nyelven folytatni nem is volna lehetséges. En tehát óhajtanám, hogy a központi bizottság javaslata akkép módosittassék, hogy azon része, mely azt kivihetetlenné teszi, ítíegyenlittetvén, egyenlő intézkedések tétessenek minden perekre nézve, akár ügyvéd közbejöttével akár anélkül folytattatnak. Ennélfogva óhajtom, hogy a 7. szakasz megváltoztattassék, éspedig azon módosítás szerint, melyet említek, aztán következnék a 15., és azután egy új szakasz, mely a bünfenyitő ügyeket illeti. A bünfenyitő eljárásban én részemről nem a nemzetiségi érzületet vagy annak kifejezését óhajtanám figyelembe vétetni, hanem egyedül emberiségi szempontból óhajtom azt elintéztetni, azért, mert sohasem tartom megegyeztethetőnek az emberi joggal, hogy valakinek, élete, vagyona, becsülete felett oly nyelven ítéljenek, melyet nem ért, s hogy köteles legyen valaki aláírni oly jegyzőkönyvet, melynek tartalma előtte ismeretlen. (Megmagyarázzák neki!) Azon közbeszólásra, hogy ez neki megmagyaráztatik, csak azt válaszolom, hogy egy pár tolmács értelmességétől vagy jóakaratától függjön a vádlott élete és vagyona, én ezt az emberiség jogaival megegyezhetőnek nem tartom, és azért külön szakaszt óhajtok a bünfenyitő ügyet illetőleg indítványozni, és azért bátor vagyok azt a t. háznak benyújtani, kérvén annak felolvastatását eszközöltetni. PaiSS Andor jegyző -.(Olvassa Simonyi Lajos b. módositványát:) „Azország minden lakosa, azon esetekben,a melyekben akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben személyesen vagy megbízott által, vagy ügyvédi képviselettel élve, veszi és veheti igénybe a törvény ótalmát és a birói segélyt: a) saját községi bírósága előtt anyanyelvét; b) más községi bíróság előtt, saját községének ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi nyelvét; c) más bíróságok előtt akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más JLÉS. (November 29.1868.)
