Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-323
CCCXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 24. 1868.) 9 fogadva, tehát a szerkezeti menetet meg sem lehet változtatni. E jogomat akartain tehát megmenteni, hogy a szerkezet oekonomiájához hozzá szólhassak. Én jónak látom, ha a t. ház bele akar az átalános tárgyalásba bocsátkozni; nekem az ellen nincsen kifogásom, miután tudom, hogy vannak a ház tagjai közt olyanok, kik átalában nem akarják sem az egyiket, sem a másikat elfogadni: azok előadják érveiket, a másik rész előadja czáfolatát, és ez nem zárja ki azt, hogy aztán utóbb, mikor ki lesz nyomatva, az én indítványom is tárgy altassák a másikkal együtt (Átalános helyeslés.) Elnök: A t. ház véleménye az, hogy az átalános tárgyalás megkezdessék, s ez alatt Deák Ferencz törvényjavaslata ki fog nyomatni 5 ). Tehát az átalános tárgyalás megkezdődik. Bernáth Zsigmond: T. ház! Veterán barátom, Pest belváros érdemes követe oly nyomós okokat hozott itt elő, melyek engem meggyőztek arról, hogyha elhirtelenkednénk egy törvényt, ez az volna, ha mi itt elfogadnánk átalában vagy pedig niódositványkép egy uj törvényjavaslatot. Én hivatkozom ezúttal egyedül a házszabályokra. A házszabályok 32-dik szakasza azt mondja, hogyha valamely indítvány olyan, hogy törvény alkotását czélozza, akkor kinyomatását el kell rendelni ; sőt többet mond : azt mondja, hogy mindenesetre osztályokban kell tárgyalni. Én tehát ragaszkodom e szakaszhoz, s kérem a kinyomatást és az osztályokhoz utasítást. Elnök: Ugy veszem észre, hogy a t. ház az átalános tárgyalást kívánja megkezdeni, s egyszersmind a kinyomatást elrendelni. Kurcz György: T. ház ! (Nagy zaj.) Bocsánatot kérek, hogy e tárgyban fölszólalhassak. (Be van fejezve!) Csak azt akarom mondani . .. (Zaj.) Nem ahhoz akarok szólni, kinyomassék-e vagy ne ? mert ugy veszem észre, a kinyomatás ugy is elrendeltetett. Tehát nem ehhez akarok szólni; csak kérdeni akarom, vajon az átalános tárgyalásba belebocsátkozott-e már a ház vagy nem? (FÖllciáltások: Belebocsátkozunk ! Megkezdjük .') Elnök {leszáll s helyét Gajzágő Salamon foglalja el.) Mocsonyi Sándor : Engedje meg a t. ház, hogy miután bátor valék elleninditványt benyújtani, ezt a központi bizottság szövege ellenében indokoljam. Sajnálom, hogy nem lehetek épen oly rövid, nézetem előadásában, mint előttem szólott igen érdemes képviselője Pest belvárosának, és azért a ház becses figyelmét kikérem magamnak. Mielőtt ezt tenném, nem lehet elhallgatnom azon őszinte kívánságomat, hogy a mily örvende] ) Láad az Irományok 392-ik számát. KÍPV. H. NAPLÓ 186 s / 8- XI. tesen kezdtük meg e napot, Isten segélyével ép ugy közmegelégedésre és örvendetesen végezzük be e tárgy tárgyalását. (Halljuk!) Megvallom, t. ház, midőn elleninditványomat indokolni akarom, ezt nem némi aggodalom nélkül teszem, minthogy az osztálybeli tanácskozások után már előre kell tudnom, hogy e fellépésemmel ellentétbe jövök oly annyira jeles és tapasztalt államférfiakkal ; nem lehet aggodalom nélkül ezt tennem, ha tekintetbe veszem azon arány talanságot, mely a feladat nehézsége és gyenge tehetségeim között létezik. (Halljuk!) De íontos a kérdés, komoly és nagy horderejű, és előre nem láthatók a következmények. E fontossággal egyenlő a nagy felelősség is, mely egész súlyával nehezedik ma minden egyes képviselőre, s e felelősség eleven öntudata az, mely kötelességemmé tette , egy elleninditványt benyújtani. Lehetnek, t. ház — nem akarom mondani, e házban, hanem az országban — a kik egyenesen és kereken tagadják, hogy nemzetiségi kérdés létezik, és hogy a nemzetiségi eszme országunk határait is átlépte volna. Megvallom, ezek ellenében érvekkel fellépni nem tartom szükségesnek, mert lehetetlen volna, hogy én érvekkel győzek ott, hol a tények nem voltak képesek ezt tenni, s azért indokolásomat azokhoz intézem, kik elismerik a nemzetiségi kérdés létét, s kiknek épen azért szándékuk is van e kérdést megoldani. E kérdés megoldásánál, ugy mint minden más kérdésnél — miután a parlament alakilag csalhatatlan és teljhatalmú — két mód lehetséges, tudniillik : a parlament vagy a jog alapján szándékozik azt megoldani, vagy pedig a jogalaptői eltérve, csupán csak — nem akarom mondani az önkény, hanem— a szabad akarat alapján, atöbbségi határozat folytán akarja megoldani e kérdést. (Fölkiáltás : Csak nem fogja kisebbségi határozat alapján meqoldani !) Ez utóbbi esetet nem szabad feltennem a képviselőháztól és nem is teszem fel, mert ez esetben minden discussió lehetetlen volna, mert az önkény oly határtalan, mint az ember képzeíődési tehetsége, és azért ellene érvekkel küzdeni nem lehet; azért azt hiszem, hogy a t. ház az ország politikai és területi egységének határain belül a nemzetiségi kérdést a jog alapján akarja megoldani. Ha igy áll a dolog, akkor nézetem szerint e kérdés megoldása három alapfeltételtől függMiután a jog mindig kifolyása az igények lényegének, melyek végett a jog létezik , azért első feltétel, nézetem szerint, e kérdés megoldásánál az , hogy tisztában legyünk az iránt, melyek a nemzetiségi eszme lényegéből kifolyó jogosult igények. 2
