Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-327

CGCXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 28. 1868.) 149 álláspontom- jelzésére akarok szorítkozni és egyszerűen kijelentem, hogy én a ki.-ebbségi javaslatban látom azon elvet lefektetve, a melynek alapján e kérdés megoldása lehetséges. T. ház! miután a kisebbségi javaslat oly sok oldalról megtámadtatik, szabad legyen nekem is egy pár szóval járulni annak felvilágosítására, hogy mi foglaltatik abban. Uraim, ezen kisebbségi javaslatban fő elv először az, hogy a nemzeti jogegyenlőség mondassék ki, másodszor a többség elvének alkalmazása. Az igen t. cultusminiszter úr megfordította e kérdést, azt mondván, hogy a kisebbségi javaslat három elvet tartalmaz, t. i. a kikerekitést, avagy nyelv-uralmat és a hivatalok aránylagosságát, Már bocsánatot kérek, én ezt nem ugy találom. Az eg3

7

ik elv a jogegyenlőség, a másik a többségi elvnek alkalmazása. Valamint az országban a magyar nyelv állami, törvényhozási és közvetítő nyelv a többségi elv alapján és nyomán: ugy a kisebbségi törvényjavaslat szerint a törvényhatóságokban , . az absolut többség nyelve a hivatalos nyelv és ennek minél igazságosabb keresztülvitelére szükségesnek tartatott a kikerekités; de ez ép ugy, mint egyéb intézkedések, csak az elvek mikénti alkalmazására vonatkozik, és ha ez alkalmatosnak nem találtatnék, jgen könnyű azt mással felcserélni, csak ismertessék el az elv. Ha veszszük a 48 iki törvényhozást, mely a politikai egységet még akkor is sértve látta, ha valaki a törvényhatóságok gyűléseiben más nyelven szólalt íel mint magyar nyelven, most pedig ebben sérelmet nem talál senki, de az mondatik, hogy ha valamely törvényhatóság más ügykezelési nyelvvel bir mint a magyarral, ugy ez által a politikai egység megsértetik, és mégis mind 1861-btn az akkoron kiküldött nemzetiségi bizottság, mind a jelenlegi i bizottság alválasztmánya munkálataikban ebben j sérelmet nem látnak, Szükséges tehát elvből kiindulni: különben minden csak az egyén felfogásától függ; már pedig e főfontosságu kérdés, melynek szerencsés és közmegelégedést szülő megoldása nélkül a kiegyezkedés befejezve nincsen, megérdemli, hogy változatlan elv alapján oldassék meg. Igen sajnálom, hogy találkoztak e házban oly képviselő társak is, kik lagalább becsületes ember szemében a legnagyobb bűnnel, hazafiatlansággal terhelték és vádolták nem-mag}

T

ar ajkú képviselőtársaikat, csak azért, mert nem fogadhatják el a többségi javaslatot. En undorral fordulok el az ilyen vádaktól. Uraim, kora, ifjúságomtól fogalkoztatott ezen kérdés és anuak mi módon való megoldása, sokat gondolkoztam felőle: de soha nem voltam képes e kérdés megoldását másképen felfogni, mint közös hazai szempontból. Ha valaki meggyőz engem arról, hogy az általam kelt indítvány támogatása által a haza java nem mozdittatik elő, visszalépek; de ne gyanúsítson senki, hiszen ezen alapon lehetne gyanúsítani azokat Is, kik más módon való megoldást indítvanyoztik: ilyenek az 1861 diki bizottságban részt vett képviselő urak, kik közöl jelenleg néhányan miniszteri padon ülnek; ilyenek az 1867-diki bizottság tagjai, mert azok is más módot javasoltak a megoldásra, t. 1. megengedték és elismerték azon jogát a törvényhatóságoknak, hogy nyelvűket szabadon válaszszák. De megigértem, hogy nem leszek hosszas, bár óhajtottam volna, hogy terjedelmesebben nyilatkozzam; de miután ezen két pont kiemelése által álláspontomét jeleztem, ennélfogva kijelentem, hogy miután a kisebbségi törvényjavaslat azon elvet, mely egyedül alkalmazható igazságos és jogos megoldásul, tartalmazza, én a két javaslat közöl azt pártolom. Rudoyánszky Flórián: T. ház! {Eláll!) Bocsánatot kérek, én is azon édes anya szülöttje vagyok. A kik hajdan a szólásszabadság mellett fölléptek, sokat tapasztaltak, de még többet szenvedtek. Ennélfogva én a t. háznak csak egy pár pereznyi béketürését kikérvén, röviden nyilatkozom. T. ház! Az egész nagyfontosságú tárgy ki levén merítve, egyedül, mint Barsmegye tótajku kerületének képviselője, büszkén kijelentem, hogy az előttem szólott Madocsányi, Justh, Plachy és Kvassay képviselőtársaim nyilatkozatához ragaszkodván, pártolom a Deák Ferencz által módosított központi javaslatot. {Elénk helyeslés.) Lang GuSZtáv: T. ház! (Szavazzunk! Eláll!) Igen rövid leszek: csak azt kell kinyilatkoztatnom, hogy én, mint erdélyi képviselő, az előttünk fekvő törvényjavaslatoknak egyikét sem fogadhatom el a részletes tárgyalás alapjául. A jelen törvényjavaslatot előleg nem lehet kiterjeszteni mindaddio-. mi<y az unió kérdése megoldva nincs, illetőleg míg a módositások, melyek által Erdély Magyarországgal egyesül, megállapítva nincsenek. Az unió kérdésének megoldása fogja megmutatni azt, hogy mit kell Erdélynek régi alkotmányos jogaiból íentartani, mit eltörölni; és mily arányban szükséges Erdélyre nézve egy nemzetiségi kérdést előterjeszteni. Minél fogva, mint erdélyi képviselő, az előttünk fekvő törvényjavaslatok közöl, a mennyiben azok Erdélyre is kiterjeszíeínének, a részletes tárgyalás alapjául egyiket sem fogadhatom el. SipOS FerenCZ: T. ház! (Zaj. Szavazzunk!) A vita alatt levő tárgy annyira ki van merítve, hogy ahhoz ismételve hozzászólani nem lehet. En ennélfogva, a ház türelmével visszaélni nem akar-