Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-327
148 CCCXX VII. OESZÁGOSÜLÉS. (November 28. 1868.) viseltetönk. Análfogva, midőn e felhívást részemről el nem fogadom, egyúttal magam és elvtársaim nevében kijelentem, hogy azon ijesztésektől sem rettegünk, melyeket Tisza képviselő úr ellenünk felhozott, miszerint t. i. az esetben, ha e kérdés meg nem oldatnék, talán majd az annyira gyűlölt előbbeni nyelv-törvények lógnának alkalmaztatni. Zmeskál Mór: Köteleségem késztet, t. ház, fölszólalni, de eleve is kijelentem mikép nem fogom azon képviselő urak példáját követni, kik két óráig tartó olvasott beszédeikkel delectálták a t. házat, s pedig felfogásom vagy legalább sejtelmem szerint azért, mert akadályoztatni akarták, hogy ezen tárgyban törvény alkottassék, mitől pedig óvjon meg a magyarok Istene! T. ház! Hivatva érzem magamat felszólalni, midőn oly tárgyról van szó, mely azon kerületet, melyet én képviselek, közelről érdekli. Azon kerület, melyet én képviselek, tiszta tót ajkú, de biztossá teszem a t. házat, hogy az alkotmányi szeretetben vetélkedik bár mely más magyar ajkú megyével. (Elénk éljenzés.) A mit állítok, a mit mondok, az nem puszta szó, igaz tények azok, melyeket Árva megye mindig és minden viszonyok közt állandóan tanúsított. Biztosítom a t. házat, hogy Árva megye józan népe távol van azon bűnös gondolattól, hogy valaha egy oly törvény alkottassék, mely által Magyarország épsége, Magyarország integritása veszélyeztetnék. (Elénk helyeslés.) De, t. ház! Vannak minden nemzetiségnek bizonyos veleszületett igényei, melyeket a mint ignorálni nem szabad, ugy másrészt azokat kielégíteni szükséges, mert valamint igaz az, hogy valamint a magyar, ugy a tót, szerb, román egyformán áll a mindenható Isten legmagasabb színe előtt: ugy igaz az és igaznak kell lenni annak, hogy valamint a magyar, ugy a tót, szerb, román egyformán álljanak a törvény előtt és hogy egyformán részesüljenek az alkotmányos élet élvezetében. És valóban, t. ház, csak akkor, ha ez ki fog mondatni, csak akkor lehet biztosan várni, hogy azon súrlódások, melyek léteztek, végüket fogják nyerni és hogy az annyira kívánatos testvéri egyetértés helyre fog állitatni En, tehát t. ház ezen szempontból kiindulván, de épen ezen szempontból indulván ki a központi bizottság javaslata is, ezt mint olyat, mely, nézetem szerint, leginkább lesz képes a különböző nemzetiségek igényeit kielégíteni, átülánosságban örömmel és nyugodt Jszivvel pártolom s azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom; egyes pontjaira nézve pedig észrevételeimet fentartom. (Éljenzés.) Manill Atirél: Megvallom, ha nem tartanám szükségesnek e főlontosságu tárgy körüli nézetem előadását, most a discussio 5-ik napján, midőn látom, hogy a t. ház türelme egészen kiapadt : nem venném igénybe a t. ház becses figyelmét ; de miután evvel tartozom önmagamnak, engedje meg a t. ház, hogy e körüli nézeteimet röviden előadhassam, és azokat ép oly röviden indokolhassam. A többségi javaslat, nézetem szerint, a mostani nemzetiségi igényeknek meg nem felel, és azért azt részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. A többségi törvényjavaslat nem tartalmazza azon elvet, melyet már az országgyűlés több ízben felirataiban és határozataiban, ugy szinte az általa kiküldött nemzetiségi bizottságok munkálataikban elismertek és elfogadtak. Ha tekintjük, uraim, országunk nyelvbeli törvényeit, ugy akadunk oly törvényekre is, melyek szerint az ország integritása azzal is sértve találtatott, hogy ha valaki a közgyűlésekben máskép mint msgj-ar nyelven szól. Kell tehát, hogy ezen kérdésnél bizonyos elv vezéreljen ; .ezen elv pedig megmáskhatlan és félre nem magyarázíatható legyen. Én a nemzetiségi kérdés megoldása által Magyarország erősbödését és az alkotmányos szabadság tökélyesbülését óhajtom, E tekintetben tehát szükséges figyelnem, hogy a megoldás által az ország területi épsége és politikai egysége csorbát ne szenvedjen, sőt hogy ez által erősbüljön és szilárduljon. Mit érthetünk területi integritás alatt, szükségtelen mondanom, maga e szó megmondja; a politikai egységgel azonban nem állunk ugy. Én ez alatt nem érthetek egyebet mint állami, törvényhozási és kormányzati egj-séget, annak erősödését vagy gyengeségét a nyelvek használatától én feltételezni nem tudom. A kormányzat lehető könynyebbitéso igényli, hogy a törvényhozás, a központi kormányzat terén, és akkor midőn az állam mint ilyen lép fel, egy nyelv,"az ország relatív többségéé, vagyis a magyar nyelv használtassák, Tudom én, hogy e kérdés megfejtése uj és nehéz, mert hazánk sajátságos viszonyai teszik azzá; de ha elvet, mely megmásithatlan, elfogadunk: akkor a nemzetiségi kérdés megoldása igen könnyű, mert arra nem kell egyéb, mint az állam mint az állam nyelvét azon mértékre szorítani, mely okvetlen szükséges, hogy az állam létezzék. De, hogy azt létezése igénylené, miszerint a municipiumok határán belül is csak egy nyelv alkalmaztassák, azt én helyesnek nem tartom, Bizonyos elvből kell tehát kiindulni és ezen elv nem lehet egyéb, mint a nemzeti jogegyenlőség elve. Elnök (leszáll s helyét Gajzdgó Salamon foglalja el.) Manin Aurél: Mondtam már, hogy csak