Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-327
CCCXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS 1868. november 28-dikán Szentiványi Károly, utóbb Gajzágó Salamon elnöklete alatt. Tárgyai: Kérvény bemutatása. A tegnapi szavazás eredménye kihirdettetik. A nemzetiségi törvényjavaslat átalános tárgyalása tovább foly s bevégződik. Név szerinti szavazás. A kormány részéről jelen vannak: Horvát Boldizsár; később Andrásy Gyula gr., Eötvös József 6., Festetics György gr., Gorove István, Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 9 l U órakor. Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Csengery Imre jegyző úr fogja vezetni ; a szólani kívánók neveit a tegnapi ülésben működött jegyző urak jegyzik. A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Csengery Imre jegyző (olvassa a november 27-én tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Trencsén vármegye közönsége a szepességi 16 város törvénykezési költségeinek országos alapból megtérittetését pártolólag kéri. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Csengery Imre jegyző: A naplóbiráló bizottságban hiányzó két tag megválasztatására eszközölt szavazás alkalmával összesen 184 szavazat adatott be, ebből üres volt négy, Fodróczy Sándor nyert 179, Anker Hugó 178-at. Elnök: A nemzetiségi kérdés tárgyában a tanácskozás folytattatik. Papp Zsigmond: T. ház! Habár meg vannak számlálva az országgyűlés napjai, és minden perez, minden óra drága: mindazonáltal nem tartom elveszettnek azon időt,a mely e nagyfontosságú kérdés eldöntésére fordittatik: nem tartom elveszettnek azért, mert az én tiszta meggyőződésem szerint ezen ügynek sikeres megoldásától függ a haza boldogsága, nagysága és emelkedése ; nem tartom elveszettnek azért sem, mert tisztázni kell a fogalmakat, azon fogalmakat, melyek nagyobbrészt össze vannak zavarva. E fogalomzavar különösen abban öszpontosul, hogy mit értenek némelyek politikai nemzet nevezete alatt ? Megkisérlem, t. ház, röviden megmagyarázni, és pedig visszatérőleg az 1848 előtti időkre, hogy visszajöhessek a mai korszakra, mely úgyszólván a demokratia kora. 1848 előtt politikai nemzet nem volt a magyal", nem volt a román, nem volt a szerb, hanem a politikai nemzetet képezte a nemesi osztály. Mert csak az a politikai nemzet, mely hivatva van azon jogokat gyakorolni, melyek a politikával össze vannak kötve, t. i. a törvényhozási és önkormányzati jogokat. Ezen időszakban tehát csak a nemesek lévén a politikai jogok élvezetében , azok képezték a politikai nemzetet. így volt, kérem, t. ház, a nemesek közt magyar, szláv és román ajkú is; sőt voltak megyék, a hul a nemesek többségét románok képezték, ilyen volt a többek között Arad megye és Kővár vidéke. Nem mondatott soha, hogy csak a magyar kivételesen politikai nemzet, hanem a politikai nemzet voltak az úgynevezett tekintetes karok és rendek. Ezt igazolja a Corpus Juris, mert sehol sem találunk más kifejezést, mint: ,,inclyti status et ordines regni Hungáriáé, nem pedig inclyti status et ordines nationis hungarae. Igen, uraim, de megváltoztak az idők, mert az 1848. események uj korszakot képeztek. Es miután a nemesi osztály megszűnt kivételes részese lenni a politikai jogok élvezeteinek, és miután a politikai jogok átruháztattak Magyarország öszszes lakóira vallás és nemzetiség nélkül ; minthogy az 1848-diki események demokratikus iránya lerombolta az elavult privilégiumokat, az em-
