Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-326

I CCCXXVI. ORSZÁGOS Ül koi\zak szelleme. Ma már nem lehet tagadni, hogy léteznek államok és kormányok, melyek a nép nemzetiségének eltörlésére működnek. íme ott van épen az önök által annyiszor felidézett Oroszország. A múlt korban, ha amalgamizálások történtek, természet szerint történtek, t. i. amalga­mizálta az erö'sebb nép a gyengébbet; de mester­séges nemzetlenitésekró'l nem volt szó a múlt kor­ban; holott most ez épen a politikai mesterség. Én ezzel nem azt akarom mondani, hogy tán a ma­gyar törvényhozás vagy magyar kormány is eze i mesterséget akarná íízni, hanem azért hozom ezt föl, hogy értse meg a t. ház, hogy bizony lehet helye a gyanúnak; hogy pedig a gyanú ártalmas, azt nem kell mondanom. Azt mondják, hogy nem lehet nemzetiségi administrationalis kerületeket vagy megyéket, általában nem lehet a nemzeti jogosultságot oly mértékben elismerni smegengedni, a mely mérték­ben követeli azt a kisebbség javaslata: mert ha az megengedtetnék, ma-holnap, kedvező alkalom­mal, meglehet, hogy egészen elválnának a nem magyar nemzetitek e hazától. Ugyan kérem, érv ez ? Hiszen, ha tartani kell és lehet ily veszélytől a ki­elégített nemzetiségek részéről, hát mit várjunk azután a ki nem elégített, az elégületlen nemzeti­ségektől? Én azt gondolom, ha valakinek oka van ilyesmitől tartani, épen ezen okból ki kellene elégí­teni a hazai nemzetiségeket, megadván nekik mind azt, a mit fenállásukra, mivelődésökre nyel vök bizto­sítására követelnek. Végre szabad legyen a tesztelt cultusmioisz­ter úr némely szavaira észrevételemet megtennem. Azt mondotta eultusminiszter úr, hogy „nincs ha­talom, mely arra birná, hogy a szabadságnak, a szabad versenynek teréről ismét a kiváltságok sán­czai közé vonuljon/' T. ház! gratulálnék ha­zánknak és a hazai kormánynak, ha csakugyan lejárt volna a kiváltságok korszaka. De a köz­ponti bizottságnak munkálata épen az ellenkező­ről tesz bizonyságot, arról t, i., hogy midőn állítólag a nemzeti egyenjogúságról akar intéz­kedni, a magyar nemzetiség és nyelv mindenha­tóságáról alkot törvényjavaslatot, mely törvény­javaslat, akár mint fognák tagadni, ha törvénynyé válik, a legvalóságosabb kizárólagos kiváltság. Mind ezen elsó'sorolt okok- és tekintetekből, t. ház, én a központi bizottság munkálatát, s mint­hogy igen t, Deák Ferencz képviselő iir javaslata ugy elvekre, mint nemkülönben a részletes intéz­kedések lényegére nézve, majd teljesen ugyanazo­nos , ezt sem tudnám semmiképen a részletes tár­gyalás alapul elfogadni; ellenben a kisebbségi tör­vényjavaslat elvei — s egyelőre csakis az elvekről van szó — elvei tehát olyanok, melyek az igaz­ságnak, méltányosságnak s czélszerüségnek minden ÉS. (November 27. 1868.) 1.19 tekintetben megfelelnek: ugyanazért ezt s csak is ezt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom s elfo­gadhatom. Elnök: Mielőtt a tárgyalás tovább folytat­tatnék, megengedi nekem a t. ház, hogy a tegnap megállapított napirend folytán egy kérést intéz­zek a t. házhoz. A tegnapi napirendre volt kitűzve a horvát-szlavón országos képviselők közül a napló­birálók közé való megválasztása iránt a szavazati czéduláknak beadása. Ha netán, a szabályokhoz ragaszkodva, a szavazási czédulákat be akarná adni még ma, akkor kötelességem volna a t. házat most arra felkérni. De miután, azt hiszem, hogy a t. ház indokoltnak látja részemről is azon kifeje­zett óhajtást, hogy időnyerés tekintetéből nagyon czélszerü volna, ha a t. ház eltérőleg a ház szabá­lyoktól közfelkiáltás utján választaná meg a t. képviselőket; és miután horvát testvéreink ma­gok közt az illető képviselőkre nézve már megegyez­tek, idő közben a ház elnökénél azokat bejelentet­ték: azt hiszem, ha megengedi a t. ház, a napló­birálók közé megválasztandó horvát testvéreinket a ház elé terjesztendem. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Én a ház szabályaitól soha semmiféle körülmények közt eltérni nem akarnék. Kívánom, hogy e tekintetben is a ház­szabályok megtartassanak. Ivánka Iliire: A szőnyegen forgó tárgyra még 40 egy néhány van felírva; ebből látszik, ha a tanácskozás így folytattatik. mint most, más kérdések elintézésére nem lesz idő. Ezért bátor v.-igyok indítványozni, tartsunk üléseket délutánig, és akkor a délutáni ülésbe behozhatjuk a szava­zati jegyeket. Elnök : T. ház! Bocsánatot kérek, de ily tárgyalási modorral, azt hiszem, nem fogjuk elérni azon czéit. hogy minél rövidebb idő alatt minél többet végezzünk: mert ha délu'án ismét ülést aka­runk tartani, igen sok tárgy az osztályokban s központi bizottságnál meg fog akadni. Méltóztas­sék a t. ház határozni. En kötelességemnél fogva saját véleményemet előadtam. Egyébiránt, miután oda fejlődött a dolog, hogy az én véleményem, illetőleg a t. ház elé terjesztett javaslatom az által, hogy egy képviselő ellene felszólalt, némileg dis­cretionális ügygyé vált, a mennyiben talán horvát képviselőtársaink e tekintetben magokra nézve nehézséget láthatnának : azt hiszem, legczélszerüb­ban vágjuk ketté a kérdést az által, hogy a válasz­tást azonnal elrendeljük. Tisza Kálmán: T. ház! (Nagy zaj. Sza­vazzunk! Elnök csenget.) Azt vagyok bátor meg­jegyezni, hogy helyeslem ugyan a házszabályok megtartását, de abból nem következik, hogy most már a szavazatok beadásához kezdjünk, mert még egy álló óráig folyhat a tanácskozás, ha meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom