Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-326
I CCCXXVI. ORSZÁGOS Ül koi\zak szelleme. Ma már nem lehet tagadni, hogy léteznek államok és kormányok, melyek a nép nemzetiségének eltörlésére működnek. íme ott van épen az önök által annyiszor felidézett Oroszország. A múlt korban, ha amalgamizálások történtek, természet szerint történtek, t. i. amalgamizálta az erö'sebb nép a gyengébbet; de mesterséges nemzetlenitésekró'l nem volt szó a múlt korban; holott most ez épen a politikai mesterség. Én ezzel nem azt akarom mondani, hogy tán a magyar törvényhozás vagy magyar kormány is eze i mesterséget akarná íízni, hanem azért hozom ezt föl, hogy értse meg a t. ház, hogy bizony lehet helye a gyanúnak; hogy pedig a gyanú ártalmas, azt nem kell mondanom. Azt mondják, hogy nem lehet nemzetiségi administrationalis kerületeket vagy megyéket, általában nem lehet a nemzeti jogosultságot oly mértékben elismerni smegengedni, a mely mértékben követeli azt a kisebbség javaslata: mert ha az megengedtetnék, ma-holnap, kedvező alkalommal, meglehet, hogy egészen elválnának a nem magyar nemzetitek e hazától. Ugyan kérem, érv ez ? Hiszen, ha tartani kell és lehet ily veszélytől a kielégített nemzetiségek részéről, hát mit várjunk azután a ki nem elégített, az elégületlen nemzetiségektől? Én azt gondolom, ha valakinek oka van ilyesmitől tartani, épen ezen okból ki kellene elégíteni a hazai nemzetiségeket, megadván nekik mind azt, a mit fenállásukra, mivelődésökre nyel vök biztosítására követelnek. Végre szabad legyen a tesztelt cultusmioiszter úr némely szavaira észrevételemet megtennem. Azt mondotta eultusminiszter úr, hogy „nincs hatalom, mely arra birná, hogy a szabadságnak, a szabad versenynek teréről ismét a kiváltságok sánczai közé vonuljon/' T. ház! gratulálnék hazánknak és a hazai kormánynak, ha csakugyan lejárt volna a kiváltságok korszaka. De a központi bizottságnak munkálata épen az ellenkezőről tesz bizonyságot, arról t, i., hogy midőn állítólag a nemzeti egyenjogúságról akar intézkedni, a magyar nemzetiség és nyelv mindenhatóságáról alkot törvényjavaslatot, mely törvényjavaslat, akár mint fognák tagadni, ha törvénynyé válik, a legvalóságosabb kizárólagos kiváltság. Mind ezen elsó'sorolt okok- és tekintetekből, t. ház, én a központi bizottság munkálatát, s minthogy igen t, Deák Ferencz képviselő iir javaslata ugy elvekre, mint nemkülönben a részletes intézkedések lényegére nézve, majd teljesen ugyanazonos , ezt sem tudnám semmiképen a részletes tárgyalás alapul elfogadni; ellenben a kisebbségi törvényjavaslat elvei — s egyelőre csakis az elvekről van szó — elvei tehát olyanok, melyek az igazságnak, méltányosságnak s czélszerüségnek minden ÉS. (November 27. 1868.) 1.19 tekintetben megfelelnek: ugyanazért ezt s csak is ezt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom s elfogadhatom. Elnök: Mielőtt a tárgyalás tovább folytattatnék, megengedi nekem a t. ház, hogy a tegnap megállapított napirend folytán egy kérést intézzek a t. házhoz. A tegnapi napirendre volt kitűzve a horvát-szlavón országos képviselők közül a naplóbirálók közé való megválasztása iránt a szavazati czéduláknak beadása. Ha netán, a szabályokhoz ragaszkodva, a szavazási czédulákat be akarná adni még ma, akkor kötelességem volna a t. házat most arra felkérni. De miután, azt hiszem, hogy a t. ház indokoltnak látja részemről is azon kifejezett óhajtást, hogy időnyerés tekintetéből nagyon czélszerü volna, ha a t. ház eltérőleg a ház szabályoktól közfelkiáltás utján választaná meg a t. képviselőket; és miután horvát testvéreink magok közt az illető képviselőkre nézve már megegyeztek, idő közben a ház elnökénél azokat bejelentették: azt hiszem, ha megengedi a t. ház, a naplóbirálók közé megválasztandó horvát testvéreinket a ház elé terjesztendem. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Én a ház szabályaitól soha semmiféle körülmények közt eltérni nem akarnék. Kívánom, hogy e tekintetben is a házszabályok megtartassanak. Ivánka Iliire: A szőnyegen forgó tárgyra még 40 egy néhány van felírva; ebből látszik, ha a tanácskozás így folytattatik. mint most, más kérdések elintézésére nem lesz idő. Ezért bátor v.-igyok indítványozni, tartsunk üléseket délutánig, és akkor a délutáni ülésbe behozhatjuk a szavazati jegyeket. Elnök : T. ház! Bocsánatot kérek, de ily tárgyalási modorral, azt hiszem, nem fogjuk elérni azon czéit. hogy minél rövidebb idő alatt minél többet végezzünk: mert ha délu'án ismét ülést akarunk tartani, igen sok tárgy az osztályokban s központi bizottságnál meg fog akadni. Méltóztassék a t. ház határozni. En kötelességemnél fogva saját véleményemet előadtam. Egyébiránt, miután oda fejlődött a dolog, hogy az én véleményem, illetőleg a t. ház elé terjesztett javaslatom az által, hogy egy képviselő ellene felszólalt, némileg discretionális ügygyé vált, a mennyiben talán horvát képviselőtársaink e tekintetben magokra nézve nehézséget láthatnának : azt hiszem, legczélszerübban vágjuk ketté a kérdést az által, hogy a választást azonnal elrendeljük. Tisza Kálmán: T. ház! (Nagy zaj. Szavazzunk! Elnök csenget.) Azt vagyok bátor megjegyezni, hogy helyeslem ugyan a házszabályok megtartását, de abból nem következik, hogy most már a szavazatok beadásához kezdjünk, mert még egy álló óráig folyhat a tanácskozás, ha meg