Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-326
98 CCCXXVI. ORSÁGOS ÜLÉS. (November 27. 1868.) viselőházban is kiosztatott volna. Kérdezősködtem utána, s tudakoltam, hol lehetne kapni: látom ugyan, hogy a hírlapok abból részleteket közölnek, de honnét kapják, nem tudom. Azt hiszem, a képviselőnek, kinek kötelessége a kormányt mind bel-, mind külpolitikájára nézve ellenőrizni, a képviselőnek elsőnek kellene lenni, ki azt megkapja. Már alig van egynéhány nap az országgyűlésből, s ha azon okmányokat nem bírjuk, meglehet, hogy oly kérdésekre nézve kérnénk a kormánytól fölvilágosítást, melyekre nézve e felvilágositás az emiitett okmányokban már ben foglaltatik. Sajnálom, hogy a miniszterek egyike sincs jelen; de azt hiszem, meg fogják tudni, s kívánom, hogy a minisztérium felszóllittatnék, hogy a képviselő uraknak ezen piros könyvet minél elébb, és pedig még oly időben adassa át, hogy még elegendő idő legyen azt tanulmányozni s annak nyomán, ha szükségesnek mutatkoznék, kellő világositás tekintetében kérdéseket intézni a kormányhoz. Somsisich Pál : Csí.k annyit legyen szabad a képviselő úr felvilágositására megjegyeznem, hogy a delegatió minden irományai, ugy mint eddig is történt, a naplóval együtt ki fognak nyomatni, s valamint ez irományok a múlt delegatió alkalmává], midőn az munkáját befejezte, a képviselő urak közt kiosztattak, ugy jelenleg is ugyan ezen eljárás fog követtetni; de természetesen addig, mig azok tárgyalás alatt vannak, a kiosztás nem történhetik meg. Simonyi Ernő: Csak arról kérnék felvilágosítást, lesz-e ennek azon praktikus megoldása, hogy az országgyűlés szétoszlása előtt ideje korán kapjuk majd kézhez? Somssicll Pál: Nem ide való, * közös ügyekhez tartozik. (He'ijeslés.) Luzsénszky Pál b : A piros könyv befejezett munka ; teháí nem látom át, mért nem lehetne mindjárt szétosztani. Várady Gábor: T. ház! Mármaros megye több községe, u. ni. Huszt, Beregszász, Dolha, Zánya,Bronyka, Lipcse, Kesely-Mező, Kis-Nyitra, Uj-Bárd, Róka-Mező , Kereezke, A 7 ucskó-Mező, Ökörmező, Ripinye, Majdánka, Toronya, Priszlop, Sófalva, Sándoríálva, esedeznek a t. ház előtt, hogy a debreczen-szatmár-szigeti vasútvonalnak, Mármaros megyében vezetett része Tekeházáról kezdve, nem ugy mint megállapitva volt, a Tisza bal, hanem jobb partján épittessék. Esedezem a t. ház előtt, méltóztassék ezen kérelmet ugy, mint eddig gyakorlatban volt, a vasúti bizottsághoz áttenni. Elnök: A vasúti bizottsághoz fog áttétetni. Következik a nemzetiségi törvényjavaslat tárgyalása, Mihályi Péter: Nem kívánom hosszú időre igénybe venni a t. háznak ugy is e tárgy körüli négy napi tanácskozás által már kimerült figyelmét, csak röviden körvonalozni akarom azon álláspontot,melyetén a tanácskozás alattlevő nemzetiségi kérdés tárgyában elfoglalok. Miután az épen napirenden van, nem tartva semmi gyanusitástól, hazafiúi nyíltsággal és őszinteséggel elmondom azon nézeteket, melyeket ez iránt táplálok. Azt hiszem, a nemzetiségi érzület létezését kétségbe vonni nem lehet. Felem'itette azt már az 1861-ki országgyűlés első felirata ezen szavak által: „Tudjuk mi azt, hogy a mind inkább fejlődő nemzetiségi érzület figyelmet érdemel;'' ugyan ezen eszmét elismerte az 1866-ki országgyűlés 2-dik felirata, mely azt igéri,hogy hazánk minden nemzetiségű és vallású polgárainak igazságos, méltán} r os és megnyugtató kielégítése által az országot erőssé tenni kívánja. Ez azon alap, melyet a törvényhozásnak, ezen kérdéssel szemben, elfoglalnia kell; ennélfogva | szerény nézetem szerint nem helyes kiindulási [ pontot tűztek magok elé azon t. képviselőtársaim, ; a kik e napokban tett felszólamlásaikban a nemi zetiségi érzület létezését és annak jogosultságát 5 vonták kétségbe. Én azt hiszem, ezen hazánk 1 jövőjére nézve oly nagy fontosságú kérdés feletti tanácskozásainkban a lehető higgadtsággal kell eljárnunk, s minden gyanusitástól óvakodva, tartózkodnunk kell oly állítólagos törekvések Memlité! sével előállani, melyek minden igaz hazafi keb\ lében ismeretlenek. Nekem erős meggyőződésem, hogy a nemze] tiségi érzület egyik természetes kifolyása azon - államszervezetnek, melyet alkotmányunk az 1848diki törvények folytán nyert. Mert mellőzve egyéb körülményeket, mig az előtt a rendi alkotmány mellett a politikai jogok gj-akoi'latára jogosult egyének között a magyar és nem magyar ajkúak számaránya az elsőkre nézve kedvezőbb volt, az 1848ban a politikai és polgári jegegyenlőség elvére állapított alkotmányos szabadság folytán a honpolgároknak százezrei részesitettvén az alkotmányos jogok élvezetében, e/.en körülmény szükségkép előidézte a nemzetiségi és n} T elvi igények felmerülését, melyeket figyelmen kivül hagyni, nézetem szerint, annyit tenne, mint a haza nem-magyar nemzetiségű lakosait az őket törvény szerint megillető alkotmányos jogok gyakorlatára képtelenekké tenni. És igy a nemzetiségi igények kielégítése egyéb nem lehet, mint gyakorlati alkalmazása azon jogegyenlőség elvének, mely az 1848diki törvények által életbe léptetett. így értelmezve a nemzetiségi érdekeket, azok létezését és jogosultságát tagadni nem lehet, és azok igazságos kielégítésében oly kevéssé lehet | a haza jövőjére háruló veszélyt látni, valamint a
