Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-291
CCXCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Szejitember 30. 1868.) 63 osztályozás történt. Ez véleményem szerint teljesei: megfelel az igazságnak, méltányosságnak : mert nem lehet érdekében a háznak, hogy a szorgalmat sújtsa, sőt földhöz verje, a restséget, hanyagságot pedig, mely nem is volt jogos, jutalmazza. Megmondom, miért nem volt helyes : mert a hegyi articulusohban, melyeket régi időben a helytartó tanács kibocsál ott, időközben a megyék magok javítottak és az idő viszony ok és az idő szelleme által követett módosításokat behozták ; minálunk is megtörtént, mindenütt ott van, de még a telepítési szerződésekben is, hogy azon hanyag birtokos szőlőjét, ki két évig nem ad dézsmát, a szőlőtulajdonos, elmozdításával, szorgalmasnak adja ki. Igaz, hogy 1848 óta, mióta az ország minden lakosa azon reményben volt, hogy ezen viszony mielőbb meg fog szüntettetni , senki sem háborgatta vagy nagyon ritkán ily hanyagokat, mert múlékonynak hitték a bajt és orvoslást a törvénytől vártak. Ez volt oka, a miért sok roszul mivelt szőlő tulajdonosa nem kény szeritette a birtokosokat, hogy részint a szerződésben, részint magában a hegyi articulusban kifejezett eszmék, hogy a szőlő csak szőlővel plántáltassák és minél jobban miveltessék, figyelemre méltattassanak, mert azt hitték, hogy a baj megváltás által orvosolva lesz. Én tehát ezen tekintetekből kérem, méltóztassék ezen pótszakaszt figyelemre méltatni és elfogadni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a Kacskovics lgnácz indítványozta pótszakaszt.) Horváth Lajos előadó: A fölolvasott módositvány lényege abban áll, hogy az évi tartozás és annak alapján a váltsága összeg ne egyénenkint, hanem promontoriumonkint az illető vidék szőlőbirtokosaira nézve átlagosan állapíttassák meg. En jelenleg nem kivánok ahhoz szólani, igazságos volna-e ezen eljárás vagy nem ? csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ez indítvány fölött ne itt a harmadik szakasznál, hanem a 21-ik szakasznál, hol arról van szó, hogy a választott bíróság miként állapítsa meg a váltsági összegeket, méltóztassanak határozni: mert a 2. és 3-dik szakaszban csak két fő elvről van szó, t. i. arrél, miként számittassék ki az évi tartozás összege ? és annak hányszoros öszszege képezze a váltság összegét? (Helyeslés?) Elnök: Ennélfogva Kacskovics úr módositványa a 21. szakasznál fog tárgyaltatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 4. és 5-dik szakasít, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 6-dikat.) Vukovics Sebő : Ezen szakaRzt szokatlannak és a törvényhozó test méltóságával meg nem egyeztethetőnek tekintem. Mert íme az előbbi szakaszokban országos hitelű papírpénzt alapit a törvényhozás, és itt már a 6. szakaszban felteszi annak lehetőségét, hogy azon papir jegyek már discountba fognak nem sokára esni. Hogy ez tartalmaztatik a szakaszban, az nem szenved kétséget. De ha magával a törvényhozás tekintélyével nem egyez meg, hogy ily rögtön tétessék föl hitelvesztése az fíjonan kibocsátott törvényes papir pénznek, ebből azokra nézve, kik a pénzbeli váltságot megkapják, kétségen kivül világos országos kár következik be : mert oly papirt kapnak, melyről már kezdetben nem lehetnek biztosak, hogy megtartja név szerinti értékét. Én azt hiszem, e szakasznak azon aggodalom volt oka, hogy talán találkozhatnának az ily dézsmavesztő birtokosok között, kik, ha a papírok név szerinti értékökről kisebbre esnének le, vonakodnának elfogadni illető részletüket ezen jelzálogos váltsági kötvényekből. De azt hiszem, t. ház, hogy ez aggodalom felette fölösleges : mert ha nem szenved kétséget, hogy a dézsma meg van szüntetve, a dézsmát többé senki sem követelheti, annál kevésbbé szedheti be ; hogy pedig találkozzék olyan, ki egyrészt elveszité a dézsmát, másrészt azt sem fogadja el, a mit helyette adnak neki, az véleményem szerint valóságos fonák felfogás volna. Én tehát azt hiszem, ha más oka nincs e szakasznak, az valóban az előadott oknál fogva kimaradhatna. Horváth LajOS előadó : A törvénynek ezen rendelete helyesen áll igy, a mint van : mert az állam azon kötelezvényeket, melyeket ki fog állítani, valóságos név szerinti értékben fogja annak idejében beváltani. A mely váltságdijjogositott tehát nem akar rajtok túladni, meg fogja kapni a teljes értéket; ennél többet pedig nem követelhet. Vukovics Sebő: De nem a teljes értéket! Horváth Lajos előadó: A teljes értéket fogja a váltságjogositott megkapni az államtól a 22 év alatt sorshúzás utján; addig pedig szelvényekben a váltságtőke 5 százalékát, vagyis az évi tartozásnak megfelelő hasznát húzza; s ennél többet nem kívánhat; az évi haszonnál többet húzni korábban sem volt jogosítva. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 7-dik szakaszt.) Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter : Irályi hibára vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni, a mennyiben e szó „pedig" valószínűleg leirási hiba folytán többször előfordul. Kérném következőleg javítani ki: „a váltságkötelezettek váltságtartozásuk után évenkint kamat fejében 5%-ot, tőketörlesztési járadék fejében 2V 2 °| 0-ot, végre kezelési költségek fejében l / i %-ot fognak az ország pénztárába, és pedig félévi előleges részletekben befizetni." stb. (Helyeslés.)
