Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-320

374 CCCXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 21. 1868.) nojlovicsEmü módositványát:) „A 123. szakasz második bekezdése helyébe tétessék : „Mindazon sz. kir. városok, melyek népiskoláikat államsegély nélkül, tartják fen, külön tankerületet képeznek," ManOJlOViCS Emil; T. ház! Ezen módosításomat azért adtam be, mivel a törvényjavaslat 123. szakaszát a szabad királyi városokra, vagy legalább azoknak nagy többségére nézve igen sérelmesnek találom. A sz. kir. városok ugyanis ezeló'tt, mint jelenleg is iskoláik ügyeiben teljesen függetlenül járhatnak el; különösen pedig a tanítókat tulajdon pénztáraikból fizetvén, azokat épen ugy választhatják és választják, mint bármely más tisztviselőiket. Ezen választásokra semmi kül befolyásnak vagy beavatkozásnak nem volt helye. A hivatkozott 123-dik szakasz és későbbi 130. és 136-dik szakaszokban mindezen autonóm jogok eltörlése terveztetik, jelesen pedig elvonatik a városi képviselő testület alul a tanitóválasztás kizárólagosjoga, ugyanaz egy bizottságra átruháztatván, mely egy vidéki hivatalnok elnöklete és vezetése alatt áll; valamint hogy maga a megtörtént választás is a megyei, illetőleg tankerületi, mindenesetre azonban egy vidéki hatóságnak jóváhagyásától van feltételezve. Szintigy lehetetlenné tétetik a sz. kir. városoknak még tulajdon iskolai számadásaik felülvizsgálatának gyakorlata is, miután ezen felülvizsgálat is hasonlóképen a megyei tanácsokra átruháztatik. Végre sz. kir. városok, melyek 30,000 leieknél kisebb számú lakosságot számlálnak, tanügyi kérdésekben egyenesen a megyei hatóságnak bíráskodása alá vannak helyezve. Én egyenesen kijelentem, hogy az egész megyei tanács, vagy hatóság, mint most nevezni tetszik, nem egyéb egy megyei institutiónál; mert a megyei bizottság a maga kebeléből az iskolai tanács tagjainak legnagyobb számát nevezvén ki, ezen iskolai tanács ugyanazon jelleget viseli magán, mint a megyei képviselő testület maga. Ezt én, t. ház, igazságosnak nem találom; de épen oly kevéssé fogom fel azt, hogy mi különbség van jogi szempontból a kisebb és nagyobb lakosságú városok közt. A szab. kir. városokra nézve a jogok minden megszorítás nélkül teljesen ugyanazonosok a lakosság számára tekintet nélkül. Ha tehát a 30,000 lakót számitó városoknnk jogok v;n az illető tantanácsot felállitani, akkor azt hiszem, hogy kisebb lakosságú városok számára is hasonlókép igénybe vehetem e jogot. Ez okoknál fogva ajánlom módositványom elfogadását. Eötvös József b. közoktatási miniszter: Kétségen kívül, a bizottságnak sem volt szándéka a városok autonómiáját megszorítani. Fő feladatnak tekintette mindenesetre azt, hogy a népoktatási ügy czélszerüleg rendeztessék el. 31 ennyire nem állanak a t. képviselő urnák aggodalmai arra nézve, hogy a kisebb kir. városok autonóm jogai a tanitó-választásra nézve meg lesznek szoritva, arra nézve én bátor vagyok őt a a 125-dik szakaszra figyelmeztetni, a hol a tanítóválasztásnak joga nemcsak a kir. városoknak, hanem utoljára minden községnek lehető legnagyobb szabadságában áll. Hiszen én meg vagyok győződve, hogy királyi városaink, mint mindegyikünk ragaszkodik jogaihoz; de jogai megszorításának kétségkívül azt nem fogja tekinteni, hogy oly megyékben, melyekben például 4, 5 kisebb királyi város van, nem akarunk 5, 6 tankerületet felállítani, minek absolute semmi practicus haszna nem lenne, (Helyeslés) mert a törvény ugy van szerkesztve, hogy minden főbb kérdésnél mindenütt autonóm testületek rendelkeznek, de mindenütt két fokban. Elől van a községnek iskolai széke, felette van a tankerület iskolai bizottsága ; nagyobb kir. városban, mint már pl. a fővárosok, ezen fokozatot eszközölni lehet az által, hogy azon városokban, hol több, pl. egyházkerületek, parochiák, vagy több iskolai kerületek vannak, ily várost több ily kerületre lehet osztani; minden egyes kerületben fel lehet állítani egy iskola széket. Ez iskola szék felett fel lehet állítani a népiskolai bizottságot, mely mint fórum apellatorium minden ügyben, mint második bíróság fog ítélni. De az oly kir. városokban, melyek lakossága 1500, vagy 2000 főből áll, hogy lehet felállitani iskolai széket és iskolai tanácsot — hisz ugyanazon személyek lesznek az iskolai székben, kik a kerületi tanácsot képezik. Én részemről a törvényjavaslatnak ezen szakaszában egyátalában a kir. városoknak jogait megszorítva nem látom, s azt tartom, hogy ha kimondanók, hogy minden egyes királyi város egy külön tankerületet képezzen, akkor mindezekben a tankerületekben a két fokozat, melyet én nagyon szükségesnek tartok, azaz: az iskolai szék és az iskolai tanács közti fokozás practice kivihetetlen volna. Azonkivül a törvény gondoskodott arról, hogy a mennyiben egyes megyei tankerületekben királyi városok léteznek, azok függetlenül ezen megyei tankerületektől, annyi képviselőt válaszszanak, a mennyi a királyi várost a nép száma szerint megilleti. Én tehát ebben nem csak ignorálását nem látom a kir. városok jogainak, hanem látom a kir. városok jogainak teljes elismerését. Ghyczy Kálmán: T. ház! Mindenek előtt azokra, miket igen tisztelt cultusminiszter úr előadott, vagyon néhány megjegyzésem. O Manojlovics barátom indítványa ellen a 125-dik szakaszra hivatkozott, melyben csakugyan ki van mondva az, hogy a helybeli iskola-szék választja a tanitót. De bátor vagyok őt figyelmeztetni a 130. szakaszra, melyben a tanító, s az iskola-szék közt fenfor-