Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-313
312 CCCXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 14. 1868.) Mihályi Péter jegyző : Ragadozó állatok elejtéseért 4,000 frt. Zsedényi Ede előadó (olvassa a 8. rovatot.) Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző : Életmentési dijak 2,500 frt. Zsedényi Ede előadó (olvassa a 9. rovatot.) Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Mihályi Péter jegyző: A nemzeti színházra 54,000 frt. Zsedényi Ede előadó (olvassa a 10, rovatot.) DimitrieviCS MilOS: T. ház! A nemzeti szinház segélyezéséi-e 54,000 frt van előirányozva. Nem szólalok fel a végett, hogy ennek ellene mondjak, sőt ellenkezőleg kész vagyok élő szóval is kijelenteni, hogy ezen pontot elfogadom; hanem felszólalok a végett, hogy a t. háznak emlékezetébe hozzam, miszerint a szerb nemzeti szinház igazgatósága folyamodványt nyújtott beat. képviselőházhoz . melyben segélyezésért folyamodott. A mint látom, ezen folyamodvány a költségvetésben nem vétetett figvelembe; de miután, t. ház, ez intézetnek íeladata és hivatása a szerb nyelvet és ez által a nemzetet is művelni, és miután a t. képviselőház a vallási és közoktatási minisztérium költségvetésében a nyolczadik lapon az egyházakra 290,000 frtot és a 26-dik lapon különféle nemzeti intézetek segélyezésére és tudományos czélok előmozditására 63,000 frtot, és e szerint összesen 353,000 frtot, szavazott meg a nélkül, hogy ezen összegből saját egyházam és saját nemzetem tudományos intézetei csak egy fillért is kaptak volna: azt hiszem, méltányos és igazságos volna ha a t. ház a szerb nemzeti színháznak a kért segélyt megszavazná: mert hogy ha a t. ház ezen segélyezést megszavazná, csak is a feliratok szellemének felelne meg, miután is az 1861-diki H-dik feliratban ez áll: „Mi a különböző nemzetiségek érdekeire vonatkozó törvények alkotásában is az igazság és testvériség elveit követendjük." Itt volna tehát az alkalom, hogy a t. ház a felirataiban adott szót tettel beváltsa az által, hogy a szerb nemzeti szinház segélyezésére kért 5000 frtot megszavazza. (Helyeslés.) Vagyok bátor indítványomat Írásban is beadni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Dimitrievics Milos indítványát): „A 10-dik rovat után jöjjön a következő tétel: „A szerb nemzeti szinház segélyzésére 5000 frt áilapittatik meg." Wenckheim Béla b. belügyér: Nem a pesti nemzeti szinház segélyezése van itten kitéve, hanem az ének s zenészeti szaknak előmozdítása. A pesti nemzeti szinház biztosítva van azon összeg s azon tőkék által, melyek szabad ajánlás utjain gyűltek össze, s melynek kamataiból a magyar dráma támogattatik. A zenének s éneknek nemzetisége nincs, s épen azt akartuk kikerülni, nehogy a kassai, a debreczeni, a pozsonyi s még nem tudom miféle szinházak is követeljenek. En részemről ezen inditványt nem fogadhatom el. NicoliCS Sándor: A belügy miniszteriura budgetjében, hol a magyar nemzeti színházról van szó, egy jentékeny összeg nem csak az ének- és zenészeire van szánva, hanem egyúttal a nyugdíjintézetre is. Azt gondolom tehát, hogy a segély nemcsak az énekesekre szól, hanem átalában minden színészre. A nyelv, irodalom, művészet fejlesztésére, segélyezésére azon egy alternatíva áll, hogy vagy egy intézetet sem kell segélyezni, vagy aránylag minden intézetet: mert ha egy intézet segélyezésére az ország pénztára járul, mely pénztárba az adózók — nemzetiségi különbség nélkül — oda viszik filléreiket: azt gondolom, méltányos, hogy más intézetek is segélyeztessenek. Egész készséggel megszavazom azon összeget, a mely a magyar nemzeti szinházra felvétetett"; kérem a t. képviselőházat, szavazza meg az 5 ezer frtot is az újvidéki szerb szinház számára. Maholnap egy törvényjavaslat kerül a t. képviselőház elé, melynek czime : S A nemzetiségek egyenjogúságáról:" itt az alkalom tényleg és gyakorlatilag bebizonyítani a nemzetiségek egyenjogúságát. ífyáry Pál: T. ház ! Én ezt igen fontos kérdésnek tekintem, nem terjedelménél fogva, a menynyiben csak 5000 frt kívántatik, hanem természeténél fogva. Ha azon szenvedélyesség, mely most a nemzetiségek némely szóvivői által tanusittatik, egyszer le fog csillapulni, meg vagyok győződve, a nemzetiségi kérdés legnagyobb részben ugy fog tekintetni Magyarországon, mint culturkérdés. Magyarországot mindenki józanul mindig ugy fogja tekinteni, hogy Magyarország egységes állam, a melynek lakosai nem mind egy nyelvet beszélnek. Ha egyik vagy másik ezen nemzetiségek közül a benne rejlő életrevalóságnál fogva a durvaság, hátramaradás bilincseiből, assotiatio utján, s talán maga a nemzet által is segittetve, előbb emancipálta magát, ebből nem az következik, hogy az jogosan követelje magának az előnyt, hanem az következik, hogy ha elérte a szabadságot, hogy ha az egész államnak érdekében intézkedhetik, segitseelő azokat is, a kik elmaradtak. Ila igy tekintem a dolgot, Magyarországon van két nemzetiség, a mely művelődési intézetekkel bir, részint maga erejéből, részint az állam által segittetve. E két nemzetiség Magyarországban a magyar és német: a magyar és németnek van már ily művelődési intézete, a többieknek nincs. DímitrieviCS MilOS : De kérem, van ! Nyáry Pál: A többieknek nincs ; legalább nincs kellő terjedelemben. Dimitrievics MilOS : Az már más.
