Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-313

308 CCCXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 14. 1868.) keltett az, mint villanyozta fel mindig a kedélye­ket és napokig tartó, lelkesültséggel fogadott és folytonos feszült figyelemmel kisért vitákra szol­gáltatott alkalmat. Én, mint a városi, szorosabban vett polgári elem választottja és képviselője, felette örvendenék, ha a városok ügye is ily meleg rész­vétre és rokonszenvre tarthatna itt mindig számot, és nagy megelégedésemre szolgál, hogy Pest vá­rosa nagyérdemű képviselőjének indítványa fo­gadtatásából itélve, csakugyan tarthat is erre szá­mot. Ez természetes is, hiszen a városok minden­ütt a világon a civilisatió gyupontjai, és én kedves hazámra nézve is azt hiszem, hogy a megyéké a múlt, a városoké a jövő. Innen következik, hogy az, ki a civilisatiónak barátja — és ki merne kétel­kedni, hogy e tisztelt ház minden tagja az — kell hogy a városok érdekeit melegen felkarolja és mindent meggátoljon, mi azoknak megrontására szolgálhat. A városok, t. ház, az utolsó évtizedben meglettek rontva; meglettek rontva az által, hogy mig a megyék törvénykezésének, közigazgatásá­nak minden költségei az állam pénztárából fedez­tettek, a mihez tehát a városok is nagy részben járultak, addig a városok magok voltak kényte­lenek ezen költségeket fedezni.Igy történt, hogy Po­zsony városának •— ezt hozom föl, mint a melynek viszonyait legjobban ismerem, és a melynek érde­kei mellett fölszólalni, a mennyiben azok a köz­haza érdekeivel nem ellenkeznek, köteles vagyok — terhei e czimen két év alatt 233,000 írtra sza­porodtak, ugy, hogy ha ez pár évig így tart, ezen nem régen vagyonos és active álló város banque­routot lett volna kénytelen csinálni. A múlt és a folyó évre engedélyeztetett a minisztérium részé­ről ezen városnak némi subventió; de az sem tör­vénykezési költségei fedezésére nem volt elégsé­ges, sem az ezzel szorosan összefüggő törvénykezési rendőrség és rabtartás költségei benne nem voltak számba véve. Remonstrált ez ellen a város, és is­mételve és újra remonstrált. Mind hasztalan ! In­nen oly 'ingerültség, oly elkeseredettség fejlett, t. ház, hogy én szeretném, ha csak egyszer lehetné­nek ezen képviselőháznak tagjai tanúi azon kifa­kadásoknak, melyek ott mindannyiszor kitörnek, valahányszor e tárgy szóba jön. Kérdem, méltó-e egy pár ezer forintért oly hazafias érzelmű polgár­ságot, mint a pozsonyi, az uj aera iránt, melyet örömtapsokkal fogadott, ily hangulatba ejteni ? Vannak bajok, t. ház, melyeken csak ugy lehet segíteni, ha egészen segit az ember rajtok. Nem nagy jótétemény történik azon meztelen emberrel, kinek két rőf posztóra van szüksége kabátjára, ha csak egy rőf posztót adunk neki. A jelen, vagyis inkább a jövő évre Pozsony részéről 26,800 frt szükséglet lett felmutatva, és a minisztérium illető osztályában az megint 24,000 frtra reducálva, holott Kecskemétnek 36,000 forintot praelimi­náltak. Nem tudom okát, miért történt ezen reduc­tió. Ha talán azért, mert azt gondolta az illető osztály, hogy ott tulcsigázások történtek, akkor biztosithatom, hogy egy fillérrel sem kéretett több, mint a mennyi mulhatlanul szükséges, elannyira, hogy ha ezen összeg meg nem adatik Pozsony városának, diurnistáinak egy részét deczember vé­gével kénytelen lesz elbocsátani, és igy az ítéletek meghozatnak ugyan, de nemievén, a ki lemásolja, a felek nem fogják megkaphatni. Alázatos kérésem tehát: méltóztassanak Po­zsony városa részére a jövő évre az általa utolsó fillérig szükségelt 26,800 foriutot megszavazni, egyúttal a minisztériumot oda utasítani, hogy a törvénykezési, rendőrségi és rabtartási költségek fe­jében Pozsonynak méltányos kárpótlást adjon. SztOjacSkOViC8 Sándor: Tisztelt képviselő­ház ! Miután a nagy-kikindai kerületi törvényszék költségeinek az államkincstárból megtérítésére vo­natkozó indítvány ómra nézve az mondatott, hogy ugyan az csak akkor fog tárgyalás alá vétetni, midőn a sz. kir. városok törvénykezési költségei­nek kárpótlásáról lesz szó : bátor vagyok ezen indítványomat most itt megújítani, mely is oda irányul, hogy az emiitett kerületi törvényszéknek évi 30,000 írtban megállapítandó költségei az állami közpénztárból fedeztessenek s e végből a szőnyegen levő kiadási rovat alatt előirányzott javadalmazás is megfelelőleg emeltessék. Áttérve az ezen III. czim alatt a sz. kir. vá­rosok törvénykezési költségeinek az államkincs­tárból fedezését tárgyazó bizottsági jelentésre, ki kell nyilatkoztatnom, hogy én részemről az állandó pénzügyi bizottságnak azon javaslatát, miszerint a sz. kir. városoknak 1869. évre 690,000 írttal elő­irányzott törvénykezési költségei 20 százalék le­vonása nélkül fedeztessenek az államkincstárból : igen szívesen pártolnám, ha a pénzügyi bizottság, ezen, saját javaslatával ellentétben, nyomban azon megjegyzést nem tette volna, hogy a megszava­zandó ezen összegből, melyben csakis a sz. kir. városok által 1869. évre kimutatott törvénykezési költségeik találják fedezetöket, a független tör­vényszékkel ellátott városok, illetőleg mezőváro­sok ebbeli költségei is a lehetőségig pótoltassanak; mi a sz. kir. városok jelentékeny megrövidítése nélkül nem eszközölhető. Én tehát részemről az előttem szóló Deák Ferencz igen tisztelt képviselő urnák e tekintetben tett indítványához csatlakozom; e mellett azonban nem mellőzhetem azon észrevételt, hogy a tárgya­lás alatt levő költségvetésben a sz. kir. városok által 1861—1866. évig sajátjukból viselt törvény­kezési költségek utólagos megtérítése fejében mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom