Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-313

CCCXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 14. 1868.) 309 összeg sem vétetett föl, s hogy átalában ezen kárpótlási ügy egészen figyelmen kivül hagyatott. Tisztelt ház! Szerény nézetem szerint itt nem segélynyújtásról, hanem jogos igénykövetelések érvényesítéséről levén szó, ennek továbbra halasztását nem találom indokoltnak. A sz. kir. városok évek óta szorgalmazzák ezen rajok nézve életkérdést képező kártalanítási ügyök eldöntését, melyért már a tisztelt képviselőházhoz is bizalomteljesen fordultak. Maga a pénzügyi bizottság is, f. é. augusztus hó 8-án tett jelentésében, a sz. kir. városok ezen igényeit, ha nem is törvényben gyökerezőknek, de még is méltányosaknak ismerte el; habár én részemről ugyanazokat nem csak méltányosaknak, hanem teljességgel jogosaknak is találom, szemügyre véve az 1848. év előtti jogviszonyokat, valamint a múlt absolut rendszer előidézte azon viszásságokat is, melyeknek folytán a sz. kir. városok jelenlegi nyomasztó állapotukba jutottak. T. ház! A sz. kir. városok polgársága, bizván a tisztelt képviselőház elismert igazságszeretetében, nyugodtan várja a törvényhozótestületnek ezen a múltra nézve támasztott igényköveteléseik iránt is hozandó határozatát. De miért is legyenek a városok mostoha gyermekei a hazának ? Vagy igazságos-e az, hogy akkor, midőn a közjogi tekintetben hason állású megyei autonóm hatóságok összes költségei 1861. évtől kezdve szakadatlanul az állami közpénztárból fedeztettek; a sz. kir. városoknak a múlt években sajátjokból viselt nem összes, hanem csupán törvénykezési költségeik kárpótlása megtagadtassák ? Az előadottak alapján alázatos véleményem oda irányul, hogy a sz. kir. városok részéről a múltra nézve támasztott ebbeli igények jogosultságának elvben elismerése mellett, a minisztérium oda volna utasítandó, hogy a kért megtérítés mikénti eszközölhetése iránt tüzetes javaslatot készitsen és azt a ház elé terjeszsze ; addig is pedig, minthogy a sz. kir. városoknak megtérítendő mintegy 3.500,000 forintnyi összeg ugy sem lesz egyszerre, egy évi államköltségvetés terhére róható föl : annak részben érvényesithetése czéljából már most, 1869. évre, legalább is 260,000 frt vétessék föl, mely költségösszeg azon évben a sz. kir. városok közt a múltra nézve kimutatott költségeik arányához képest részletfizetéskép lenne kiosztandó. Ezen indítványomat, mint a Deák Ferencz igen t. képviselő ur által tett indítvány toldalékát, kérem a minisztériumhoz s illetőleg a pénzügyi bizottsághoz a nevezett képviselő úr által kijelölt irányban leendő további elbánás végett áttétetni. Jendrassik Miksa : Én semmi hazafiságra hivatkozni nem fogok, mert a hazafiság minden honpolgárnak kötelessége; de követelem a logikai következetességet, követelem, hogy egyenlő mértékben osztassék az igazság egynek ugy, mint másnak. (Helyeslés.) A városok törvénykezési költségeinek a belügyminisztérium budgetébe való felvétele nem keletkezett a kormány akaratából, hanem keletkezett, mint a ház tudja, a városoknak a ház elé terjesztett kérelme folytán. Kérelmezték pedig azt nem csak a szabad királyi városok, hanem mezővárosok, sőt még oly városok is. melyek kiváltságaiknál és a törvénynél fogva kötelesek igazságot szolgáltatni. Visszamenve magára azon dologra, hogy mi jogczimen követeltetik és mi jogczimen adatik meg: e czimet képezi egyrészt a városoknak azon elébbi jog-a, hogy különféle törvénykezési pénzbevételeik voltak; másrészt hogy az igazságszolgáitatás terhe jelenleg is, még pedig elesvén a nemesi osztály fori privilégiuma, a városok vállait nyomja. Ezen városok sorába tartozik a szepesi XVI. város is, melyek ugy, I mint asz. kir. városok, bizonyos dijakat slaudemiuí mokat szedtek, mik az 1850-ben beállott osztrák rendszer következtében a városoktól elvétetvén, egyenesen államjövedelmekké tétettek. Legyen tehát az szab. királyi város vagy nem szabad kir.város, mihelyt azon jognak élvezetében volt, hogy azokat a jövedelmeket maga részére szedhette, azonos jognál fogva követelheti, hogy tör\ vénykezési költségei neki megtéríttessenek, ha kötelességének eleget tesz. Deák Ferencz javaslata ! folytán elfogadta a ház, hogy oly nem szab. kir. i városok is. melvektől a felebbvitel nem történik valamely megye vagy kerület törvényszékéhez, hanem egyenesen a kir. táblához, a megtérítést külön nyerjék el. A szepesi XVI. város tudvalevőleg még- e nyár folytán a képviselőházhoz e tárgyban folyamodással járult; e folyamodvány a pénzügyi bizottsághoz lett utasítva, és mindez ideig elintézve nincs. Ismételte e kérést Igló város is, mert a mindekkoráig tüzetesen e házban nem tárgyalt jelentése a pénzügyi bizottságnak, azon városoktól elvonandónak véleményezte a költségmegtérítést, melyektől a felebbvitel nem történik közvetlenül a kir. táblához. Ugy látszik, a pénzügyi bizottság abból a szempontból indult ki nézetében, hogy a városok szabadságában áll a törvénykezésiköltségek terhétől az által menekülhetni, hogy a bíráskodásról lemondhatnak. Megengedem, hogy teheti ezt némely mezőváros, de nem teheti azt a szepesi XVI. város, mert ezek ugy privilégiumaik, mint az 1861. évi törvénykezési szabályok szerint első birósági törvényszéket tartani, személyes s dologi igazságot szolgáltatni kötelesek; tehát e teherről le sem mondhatnak- Ki is venné azt át? A megye nem, mert a szepesi váró-