Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-312

CCGXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 13. 1888) 291 Tanárky Gedeon államtitkár: T. képvi­selőház ! Én a torna-egylet segélyezését elvben egy­átalában nem ellenzem, s azt hiszem, hogy nem lesz ellene a miniszter úr sem ; hanem mégis na­gyon kérném a t. képviselőházat, hogy minden oly indítványt, a mely uj tételt foglal magában, méltóztassék a bizottsághoz utasítani, hogy az mégis tájékozhassa magát az összegre nézve. Elnök: Hogy a tisztelt ház szabályszerüleg intézkedhessek, szükséges az indítványt Írásban beadni. (Nem szükséges!) Horváth Károly: Azt látom, t. ház, hogy némelyek sokalják az általam indítványozott 5000 frtot; hogy tehát könnyebben keresztül essünk rajta, 4000 frtot hozok indítványba. (Nem so­kaljuk!) BÓniS Sámuel: Én azt tartom, tiszt, ház, ha tanácskozás közben valaki hasonnemü indít­ványt tesz, azt írásban mindig benyújtani nem szükséges. De talán először meg kellene a. háznak határozni, elfogadja-e azt, hogy a torna-egyletet segítse az ország ? és ha elfogadta, akkor lehetne az összeghez hozzászólani. (Helyeslés.) Elnök: Kívánja a tiszt, ház a tornaegyletet segíteni ? (Kívánjuk !) Ennélfogva elvileg a segé­lyezés ki van mondva. Most méltóztassanak az összegre nézve megállapodni. Deák FerentCZ: Az inditvány indokolását ugy értettem és azon szempontból is pártoltam, hogy az a tornaegylet egyszersmind s főképen torna-egyleti tanítókat képezzen. Ezt min' köteles­séget hozzá kívánom tétetni, mert igy van legin­kább indokolva, hogy az állam költségén segélyez­tetik. Mái* most ezt a kötelezettséget hozzákötni és 2 — 3000 frtot adni: ezt nevetség nélkül nem te­hetjük. (Helyeslés.) Elnök: Az 5000 frtba beleegyezik a t. ház? {Beleegyezünk!) Ennélfogva az 5000 frt elfogadta­tik ugy, hogy az a képezde fölsegélésére fog for­díttatni azon emiitett föltétellel. Tanárky Gedeon államtitkár: Miután a közoktatási minisztérium költségvetésének tételei, egyet kivéve, t. i. a pesti egyetem segélyezését, a t. ház által már megszavaztattak , a most is távol levő cultusminiszter úr nevében a tegnapi inter­pellátióra az 8 megbízásából bátor vagyok jelen­teni, hogy az egyetemnek összes vagyona jövedel­mei és kiadásairól szóló pontos kimutatást mielőbb a ház elé fogja terjeszteni. Miután igy az inter­pellátióban tett kívánatnak a cultusminiszter úr egész készséggel megfelelni kivan, bátor vagyok kérni a t. házat, hogy a kért 50,000 frtot ez évre a pesti egyetemnek megszavazni méltóztassék. Simonyi Lajos b.: Én azt hiszem, Tisza Kálmán képviselő úr felszólalása nem egyedül ar­ra vonatkozik, hogy az egyetem költségvetése terjesztessék a ház elé, hanem fő czélja felszólalá­sának az volt, hogy a ház nyilvánítsa ki, hogy az egyetem, miot intézet, olyan, mely egyik felekezeté sem. Azon esetre, ha olyan intézet, mely egyik felekezeté sem, akkor kész megajánlani az 50 ezer frtot, különben nem. {Atalános helyeslés.) Gál JánOS: T. képviselőház ! Méltóztassék ' nekem megbocsátani, ha t. Nyáry Pál képviselő urnák tegnap a költségvetés feletti tárgyalásun­kat megelőző nyilatkozatára bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni. A t. képviselő úr jelen tanácskozásainkat a költségvetés felett az idő elkésése miatt nem ta­lálta olyanoknak, hogy az oly alaposan vitattas­sék meg, mely szerint a jövőre nézve abból valami consequentia vonassék. Ugyanazért indítványt tett arra, hogy a képviselőház már most mondja ki azt, hogy t. i. most valamely dolog alaposan alig vitattathatván meg és határoztathatván el ezen rövid idő alatt, mostani végzéseink a jövőre nézve alapul ne szolgáljanak. A t. képviselő urnag ezen indítványa nagyon alapos volt; hogy pedik határozatba nem ment, a pénzügyminiszter urnák azon nyilatkozata szolgált indokul, ho,-y a költ­ségvetésben minden csak egy évre szavaztathatik meg. És most, t. ház, Tisza Kálmán képviselő úr inditványa mit lárgyaz? Hogy oldassák meg ezen igen bonyolult kérdés, hogy t. i. az egyetem fe­lekezeti-e ? vagy országos, és semminemű felekezeti szinezettel épen nem bir? Engedje meg a t. ház, hogy igen röviden figyelmeztessem ezen egyetemnek keletkezésére. (Nem, ide való! Zaj.) Nagyon röviden teszem azt. 1635-ben Magyarország akkori prímása Páz­mán Péter a bölcsészet és theologiai facultást ala­pitotta, később Lózsy és Lippay érsekek a jogi facul­tást. Miután az orvosi facultásnak ily dotatiója nem volt, és az 1548-ki-XII. törvényczik azt rendelte, hogy a pusztán maradt, az elpusztított kolostorok és apátságoknak birtokai tanintézetek felállítására és az ifjúság tartására és nevelésére fordíttassanak : épen az 1548. évi XII. törvényczikk alapján adott M. Terézia az universitásnak alapitványuí némely kolostorokat és apátsági jószágokat, az orvosi fa­cultás alapitása végett. Csalhatatlan, hogy ezen universitás alapja felekezeti alapból tétetett le. Az 1848-iki XIX. törvényczikkben látom ugyan, hogy ezen universitás magyar egyetemnek neveztetik, és a vallási és közoktatási miniszter hatósága alá adatik ; de azért e kérdés még telje­sen és alaposan eldöntve nincsen, mert a 3-ik sza­kaszban tisztán kifejezi azt, hogy a cultusminisz­ter az universitás körül teendőkre nézve az ország­gyűlésnek kimerítő tudósítást tegyen. (Kozbeszó­37*

Next

/
Oldalképek
Tartalom