Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-308

CCCVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 9. 1868.) 251 volna képzelhető. Ebből következik az is , hogy ha abban veszély van, hogy a miniszterek német íbrditásban a birodalmi czimet használják, épen oly veszély van abban Magyarország függetlensége, önállása- és jogaira nézve, mint abban, hogy azon testületet, mely ezen országgyűlésnek a Lajtán tnl megfelel, birodalmi tanácsnak hívják: (ügy van ! jobb fílöl) mert hisz akkor ama testület irá­nyában, az indítványozó úr okoskodás szerint, csakis birodalmi minisztérium volna képzelhető, mi a „Reichsminiszter" kitételt német fordításban teljesen igazolná. Én ennélfogva azt bátorkodom indítványozni, méltóztassanak indítványukat még azzal megtoldani, hogy a birodalmi tanácsot se lehessen ezentúl „reichsrath^nak, birodalmi tanács­nak nevezni. (Tetszés jobbról.) Ha azonban ezt most nem méltóztatnának szükségesnek találni, akkor mind a két aggodal­mat egyszerre nyugtathatják meg a t. képviselő urak az által, hogy a mint azért, mert hogy a mi országgyűlésünknek megfelelő országgyűlést biro­dalmi tanácsnak hívják, senki se hiszi egész Európában, hogy itt az egész birodalom van kép­viselve, hanem mindenki fogja tudni ezentúl is, hogy a paritás alapján egyenjogú rész itt vau képviselve: ugy abból, hogy a közös minisz­terek német nyelven a birodalmi czimet használ­ják, sem fogja senki sem következtetni azt, hogy Ausztria egységes állam, hanem tisztában marad magával mindenki az iránt, hogy az ő felsége koronája alatt egyesült birodalmat két, jogilag ön­álló államterület képezi. (Helyeslés jobb felöl) Azt mondja t. barátom Tisza Kálmán , hogy aközös minisztérium befelé—és szerinte épen abban van a sérelem —a közös czimet kaszálja, de kifelé használja a birodalmi miniszteri czimet; ezt pedig azért teszi, hogy Magyarozsrág (mállását ez által megtámadja és Európa előtt árnyékba helyezze. Ugyan, kérem, íöl van-e jogosítva a t. képviselő úr föltenni a közös minisztériumról azt, hogy ily végtelenül ügyetlen tudna lenni ? (Derültség jobb jelöl) Nem kell-e feltennünk a közös minisztérium­ról . hogy ha ily ezélt akart volna elérni, nem tette volna azon nyilatkozatot a delegatio keb­lében , hogy Magyarország jogát egyátalában ez által kérdésbe vonni nem akarja, hogy ez eset­ben nem mondhatta volna ki azt, hogy a „Reichs­ministerium" czimet csak a közös minisztérium czimmelsynonymnak, vagyis annak fordításául te­kinti? Én azt gondolom ,hogy ezt a t. indítványozó urnák is fel kell tennie, mert nem képzelhető, hogy a közös minisztérium azon czim értékét, melyet oly veszedelmes irányban akar használni, előbb egy ünnepélyes nyilatkozattal ennyire le­szállította volna. Ebből nézetem szerint világosan az követke­zik , hogy ezen aggodalom épen oly alaptalan, mint a másik. {Elénk helyeslés jobb felöl.) Továbbá mondottta t, képviselő úr, hogy a külföldi szerződésekben „reichskanzler í; czim használtatik az aláírásokban. Megvallom, megle­het, hogy a czim diplomatiai nótákban használta­tik , ámbár ezt sem gondolom; de hogy szerződé­sekben használtassák . erről tudomásom nincs , és ezt nem hihetem, mert szerződések alatt csak ö felsé­gének meghatalmazottjai szoktak megnevezve lenni, de se egyik, se másik miniszter. (Helyes­lés jobbról.) A „noiákban" meglehet, hogy igy van. Átmegyek tehát azon kérdésre , mely a „Reichskanzler" czimet illeti. En nem lehetek azon nézetben, hogy ezen czimben az országra valami sérelem rejlenek. Ez oly czim, melyet ő felsége épen ugy adományoz­hat, mint a berezegi, grófi vagy bárói czimet, és annak fenál'ó törvényeink szerint sem itt, sem tul oly hatásköre egyátalában nem lehet, mely akár az egyik, akár a másik rész jogát a legke­vésbbé is csorbíthatná, (Helyeslés jobb f< löl.) Ezeket előre bocsátván, most átmegyek az indítványnak azon részére, mely egyenesen reám vonatkozik. Nehogy arról vádoltassam, mintha talán a szavakat elferdíteném vagy megmásítanám, bá­tor leszek az illető mondatot fölolvasni. (Olvassa): „Késtünk ez iránt inditványt tenni, mert a mi­niszterelnök urnák több hóval ezelőtt egy nyi­latkozata folytán reményiettük, hogy a czimzés és elnevezési kérdések, s azok kapcsában ezen kérdés is, meg fognak hazánk állami létének és önállóságának megfeleló'leg oldatni. „Miután ezen reményünk mind e mai napig nem teljesült, indítványozzuk" stb. Azinditvány ezen|része,t. ház,három állítást fog­lal magában: először közösséget állit fel a nemzet­közi szerződések czimkérdése és azon czimek kérdése között, melyeket a közös miniszterek használnak; másodszor azt állítja, mintha én a kormány nevében Ígéretet tettem volna, hogy a nemzetközi szerződések kapcsában a közös minisz­terek által használt czimek is ujaiban tárgyalás alá fognak vétetni; a harmadik állítás végre, mely az inditványban foglaltatik, az, hogy a kormány által a czimek kérdésének megoldására nyújtott remény mai napig sem teljesült, vagy is magya­rán mondva , hogy a kormány tett ígéreteit nem teljesítette. Nem fogják tőlem a képviselő urak rósz né­ven venni, ha kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mindhárom állítás teljesen alaptalan. A mi a két czimkérdés közösségét illeti: a nemzetközi szerződések szövegében használandó 32*

Next

/
Oldalképek
Tartalom