Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-308

250 CCLXXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Kovember 9. 18G8.) törvényben birodalmi kapcsolat van; tehát hitem és meggyőződésem szerint tisztán meg van mondva , hogy itt nem értethetik egy birodalom, mert ha egy birodalom van, aközt kapcsolatot nem tudok képzelni. (Helyeslés a bal oldalon.) Az 1867-ki törvény, igaz, említi több helyen a birodalmat, és akkor sem szerettem , hogy ily módon említtetik , mert már akkor is féltem, hogy ismét consequentiák fognak belőle húzatni; de midőn emlit birodalmat, mégis azon kormánynak, melyet felállít, nem a „birodalmi," hanem a „közös" czimet adja: nem hiszem tehát, hogy ez indoka volna annak, hogy ezen közös miniszter birodalminak neveztethessék ; sőt inkább , midőn mindamellett. hogy birodalmat emlit, óvatosan kikerülte, hogy a kormánynak a birodalmi czimet adja, azt hiszem , épen a mellett bizonyit az is, hogy a birodalmi czimmel azoknak élni nem lehet. {Helyeslés a bal oldalon.) De az igen t. képviselő úr maga volt szíves az első delegatio üléséből a közös miniszter nyilatkozatát felolvasni. Azon közös miniszter maga is elismeri, hogy törvény szerint neki azon czimmel kell élnie, mert azt mondotta, hogy a magyar delegatióval szemben a törvényben megállapított közös miniszter czimmel éh Tehát elismerte, hogy a törvényben azon czim foglaltatik. {Helyeslés a bal oldalon.) Ugy láttam, hogy a t. miniszterelnök úr kétségbe méltóztatott vonni, midőn azt mondottam, hogy a külföld irányában is a közös minisztérium nem „közös" , hanem „birodalmi" minisztérium czimmel él. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Nem él vele! Tisza Kálmán : Bátor vagyok erre megjegyezni , hogy már a múlt delegatio alkalmával előttünk feküdtek okmányok, melyekben mindenütt azon czim használtatott, mely ellen tiltakozunk , és láttam az ujabb időben is kereskedelmi szerződéseket és más ily okmányokat; de más aláirást mint „Reichskanzler" sehol sem láttam. {Ellenmondás a jobb oldalon.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Szerződések alatt nem! Tisza Kálmán: A mi azt illeti, hogy be kellett volna várni, vagy be kell várni, mig a minisztérium a czimek kérdését megoldja: bátor vagyok megjegyezni, hogy elvrokonaim és én, kiknél ily indítványnak a közelebbi delegatio összejövetele előtt megtétele több mint 8 hó óta elhatározva volt, vártunk eleget, vártunk több hónapon át azon, a ház óhajtása folytán tett Ígéret beváltására, minket tehát e részben azon vád, hogy ne lettünk volna készek várakozni, nem illethet. Ma várnunk többé nem lehet, mert az idő rövid , meg kellett tehát az indítványt tennünk. Különben az igen t. előttem szóló képviselő úr, midőn indokolja a napirendet — kivéve az adómegszavazási jogból folyt indokait, a melyekre nézve röviden elmondottam nézetemet, s a melyekre nézve csak azt ismételhetem, hogy ha valóban nem létezik semmi rósz szándék kapcsolatban azon elnevezéseknél', hogy azon kérdés akadályul ne szolgáljon az adó megszavazásánál, csakis épen az illetőktől függ, ha pedig van szándék rósz következtetést hozni ki, akkor a veszély oly nagy, hogy ezt minden áron meg kell előzni — ezen indokokon kivül az igen t. képviselő úr az én igen t. barátom Grhyczy Kálmánnak a delegatióban használt szavait alkalmazta, azokat jóknak, helyeseknek találta. Én egy különbséget látok a dologban, és ezen különbség szerintem fekszik abban , hogy az egyik az indokot a delegatióban, a másik az országgyűlésben használja. Én részemről csak akkor fogadhatnám el, hogy ily közjogi kérdésekben ugyanazon indok elég megnyugtatni az ország-gyűlésben , a mely elég volt megnyugtatnia delegatióban, ha meg kellene győződnünk arról , hogy azon további indok, melyet t. Ghyczy barátom ott használt, itt az országgyűlésen is indok, s itt is kell tekinteni az országgyűlés korlátolt jogkörére. Ezt én hinni nem akarom, s pártolom az indítványt. {Hosszas éljenzés a bal oldalon.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Azok után, t. ház! a miket igen t. barátom Deák Ferencz a szőnyegen forgó kérdés érdemére nézve előadott, én részemről feleslegesnek tartanám a kérdés érdemébe magam részéről is ujolag belebocsátkozni, s nem óhajtottam a ház figyelmét azzal fárasztani; csak egyetlen egy pontra vagyok kénytelen felszólalni, azon pontra t. i., a mely egyenesen reám , s illetőleg a kormányra vonatkozik. Mielőtt azonban ezt, lehetőleg legrövidebben , tenném, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy néhány itten mondottakra válaszolhassak. {Halljuk !) Komárom városának igen t. képviselője azt mondotta: „hogy a birodalmi minisztérium irányában" — s ezt mint fő érvet használta —• „csak birodalmi képviselet állhat." Én azt gondolom, ha ezen állítás ily értelemben áll, áll az fordítva is, s igy egy birodalmi képviselet vagy testület irányában csak birodalmi minisztérium volna képzelhető; már pedig, ha ezt igy elfogadjuk, akkor maga a tisztelt képviselő állítása a birodalmi miniszter kifejezést legitimálja: mert tudjuk , hogy ezen országgyűlésnek megfelelő másik országgyűlést birodalmi tanácsnak hívják, és igy azzal szemben csakis egy birodalmi minisztérium