Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-308
CCCVIH. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 9. 1868.) 249 használatában a „birodalom" szót a „monarchia" szóval, mely a létező tényállásnak megfelel, egy értelműnek veszi; kijelentette továbbá, hogy azok által Magyarország alkotmánya önállásával meg nem egyeztethető elnevezés használatát czélba nem vette, sőt visszautasította azon feltevést, mintha a kérdéses czimek által a törvényben körvonalozott közös ügyeken tul terjedő hatáskört igényelt volna, és egyébiránt a magyar dtlegatióhoz intézett előterjesztésében mindig a közös minisztérium nevezetét használta: a ház abban, hogy a közös miniszterek ő felsége többi országainak delegatiója előtt birodalmi minisztereknek nevezték magokat, nem lát Magyarország alkotmány osönállásátfenyegető veszélyt, s nem talál elegendő okot arra, hogy a delegatiót működésének folytatásától eltiltsa s ez által törvény szabta kötelességének teljesitésében gátolja. „Alkotmányunk alaptörvényei, az 1848-dik évi IV-ik s az 1867-ik évi X-ik tör vény czikkek azt rendelik, hogy minden országgyűlésen megállapittassék a jövő évi költségvetés. A delegatiók végleges megállapodása nélkül a költségvetést sem lehet megállapítani. „A képviselők mandátuma néhány hét múlva lejár; ha tehát a delegatiót működésétől eltiltjuk, történjék bár ezen eltiltás csak ideiglenesen, lelhetlenné teszsztik a költségvetésnek még ezen országgyűlésen leendő megállapítását, magunk szegjük meg az említett törvények rendeletét,s alkotmányunk lényegét nagyobb veszélynek teszszük ki, mint a mit abból következtetnek, hogy a közös miniszterek őfelsége többi országainak delegatiója magokat birodalmi minisztereknek nevezték, kivált miután , mint föntebb említtetett, az első delegatio alkalmával e részben olyan megnyugtató magyarázatot s nyilatkozatot adtak. „Azon czimekre nézve, melyekkel o felsége, mint az uralkodása alatt álló összes országok s tartományok fejedelme, a jelen alkotmányos és dualista helyzetnek megfelelőleg , ezentúl élni fog, és azon diplomatiai elnevezésre nézve, mely o felsége országai s tartományai összegének egyetemes kifejezésére használandó , törvényeink határozott szabályokat még eddig nem foglalnak magokban. „Reményli, sőt elvárja a ház , hegy a minisztérium e részden rövid időn olyan megoldást eszközöl, mely az ország alkotmányos önállásának megfelel; addig azonban, mig ez megtörténnék, és most már előre, a delegatiónak működését e tárgyhoz kötni, s még e kétkedés által is kitenni az országgyűlést azon veszélynek , hogy a költségvetést jövő évre meg nem állapithatja : sem czélszerünek, sem igazolhatónak nem tartja a ház. KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 8- x„Ugyanazért a f. é. november 6-án több képviselő által e tárgyban beadott indítványt a ház el nem fogadván, a napirendre tér át." Tisza Kálmán: Előttem szólott igen t. képviselő tir azon kezdte beszédét, és indokolásában több ízben visszatért arra, hogy nem lehet oly határozatot hozni, a minőt mi indítványozunk , mert ha ezt tennők , meggátolnék az ország gyűlését abban, hogy az 1848-ik évi IV-ik és 1867-iki X. törvényezikk szerint az évi költségvetést megszavazhassa. Én, t. képviselőház, megvallom, ezen egész okoskodásban egy, az eddigi alkotmányos gyakorlattal nem nálunk, de az egész világon ellenkező politikai elvnek alapját, látom, [Helyeslés bal felöl) mert ez azt teszi, hogy a költségvetésmegszavazási jog és kötelezettség nem arra való . mire a történetben még mindig volt, hogy a nemzetek azon joggal egyéb jogaikat megvédjék, hanem arra való, hogy őket oda szorítsa. hogy jogaikat ne követeljék. (Jobb felöl zaj, bal felöl élénk helyeslés.) Azt mondotta a mélyen tisztelt képviselő úr, hogy ö nem látja, mért kelljen e dologért ily törik-szakad utat választani. Megvallom ismét, hogy nagyon szomorúnak találom, hogy már a magyar országgyűlésen Magyarország törvényei végrehajtása mellett felszólalni sem szabad a nélkül, hogy törjék és szakadjon. (A jobb oldclon zaj, bal felöl élénk helyeslés.) Igen t. képviselő úr, az 1867-ik XII-ik törvényezikk 27-.k szakaszát fölolvasván, fölolvasta azokat is, a mik ott mondatnak; felolvasta a többek közt azt is, hogy azon minisztérium közös lesz, mert ugy neveztetik ottan; fölolvasta azt is , hogy felelős lesz : és íme azonkívül, hogy ezen közösügyi minisztérium czimmel él ugyanazon minisztérium befelé Magyarország felé, de nem él vele sem Bécsben, sem Európában a külföldi képviseletben : tehát mutatja magát befelé az ország felé mint olyan, melynek létele megegyez a törvénynyel; de mutatja magát a világ előtt mint olyan, mely ellenkezik a törvénynyel. Még e mellett a felelősség tekintetében is, azt merem állítani, hogy valójában Magyarországnak csakis a delegat : o által gyakorolható ezen joga is az életben semmivé van téve. Az imént, midőn egy t. képviselőtársam ezen ügyet szóba hozta, méltóztattak rajta csodálkozni; de kérdem, azon magyar delegatio hogyan fogja felelősségre vonhatni azon reichsrath képviselőjét ? Ezt képtelenségnek tartom, és ebben is azon törvény megsértését látom. (Helyeslés a bal oldalon.) Azt méltóztatott a t. kepvitelő úr mondani, hogy a birodalom szó benne van törvényeinkben. Hivatkozott erre nézve az 1848-iki törvényre, hivatkozott az 1867-iki törvényre. Az 1848-iki 32
