Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-285

14 CCLXXXV. OBSZÁGOS ÜLÉS. (Szeptember 2l! 1868.) hát nem kettő, hanem három a tárgy. [Zaj a jobb oldalon.) Tizenkilencz hónapja annak, hogy az alkotmányos és felelős minisztérium megalakult. Megadatott a t. minisztériumnak az indenmity a költségek iránt.Alkotmányos országban, alkotmány mellett, indemnitásnak értelme nincs más, mint hogy utólagos számadás lesz. Az utólagos számadás 1867-re nézve minddedig szükségeltetik. Én azt hiszem, utólagos számadás nélkül a múltra nézve, a jövó're költségvetés, helyes költségvetés nem irányoztathatik. Megadatott a t. minisztériumnak az indenmity előbb 1867 végéig, azután 1868 april végéig, ismét június végéig, ismét szeptember vé­géig. A t. minisztérium jó korán elénk terjesztette az 1868-iki költségvetést. Volt időnk, volt alkal­munk ezen költségvetést tanulmányozni. Tanul­mányoztuk is, sőt a t. háznak pénzügyi bizott­sága azt tárgyalás alá is vette. Ezen költségvetés­ben benne van a közösügyi költség jelen évre a delegatiók által meghatározva. Most tehát, miután mindez előttünk fekszik, és pedig teljes részletes­ségben, és általunk tanulmányozva, sőt a pénzügyi bizottság által is tárgyalva: én, t. ház, nem látok semmi akadályt, minél fogva azon költségvetés a folyó 1868-ik évre teljes részletességgel ne tár­gy altathassák. Ez magának a t. minisztériumnak is érdekében van. Erdekében, mert ettől függ a t. minisztériumnak hitele az ország előtt. És mi , kik az ország által küldve vagyunk arra, hogy mi az ország jövedelmeiről, az ország költségei­ről számadást vegyünk , mi ezt semmi esetre már magának a törvénynek értelmében is a jövő évre nem halaszthatjuk. A mi pedig illeti azon átalános számadást, átalános költségvetést, ez any­nyit tesz , hogy adjon a minisztérium átalános számadást csak ugy nagyjában. Kérdem én, va­jon meg volna-e elégedve a t. minisztérium, ha akármely tisztjétől, gazdatisztjétől kellene száma­dást vennie, azzal, hogy az csak átalánosságban. azaz más szavakkal mondva, csakúgy nagyjában tegyen költségvetést , csakúgy nagyjában adjon számadást? Az 1868-iki költségvetésnek tehát tel­jes részletességben kell tárgyalva lenni, és hogy tárgyaltathassék teljes részletességében, vele ösz­szeköttetésben kell lenni a múlt 1867-iki számve­tésnek ; s az összeköttetésben van a jövővel, a 1869-ikivel is. Hogy tudjuk mi, a nélkül, hogy ez előttünk feküdjék, azt, mije van az országnak ? nem történt-e nagyobb költekezés , mint a mit megbír az ország ereje ? mit csupán csak rendes számadás mutathat ki , és rendes költségvetés 1868-ra nézve, mi a számadásba tartozik. E nél­kül, kérdem , mikép lehessen nekünk az 1869-ik költségvetésre nézve intézkedni rendesen ? Az 1868-dihi költségvetés összeköttetésben van az 1867-vel. és ismét az 1869-ikivel is. Nem mondom, hogy külön kell tárgyalni az 1868- s 1869-diki költségvetést, hogy mindkettőt teljes részleteség­ben ; de teljes részletességben az 1868-dikit. Ha azt teszszük, akkor könnyebb lesz átalánosságban és részletesen megállapítanunk, hogy mennyiben kell eltérni az 1869-dikinek az 1868-dikitól. Ennélfogva kérem Deák Ferencz indítványát elvettetni, és kívánom a tisztelt minisztériumot a ház által oda köteleztetni , hogy számvetését az 1867-dik évre terjeszsze a ház elé, hogy lássa a ház, micsoda arányban vannak a jövedelmek a ki­adásokkal, shogy lássa a ház jövőre, mennyire ter­jeszkedhetik ki az ország költségeiben. Ezen kívánságomat, ha a tisztelt ház akarja, írásban is leteszem. (Nem kell /} Halász Boldizsár: Tisztelt ház! Mind a két indítvány a minisztériumot kívánja utasítani. Deák Ferencz képviselő úr indítványa arra, hogy az 1868-ki budgetet átalános nagyobb összegben mu­tassa elő. Azzal indokoltatik ez inditváay, mert arra idő nincs, hogy részletes tárgyalásba bocsát­kozzunk. S ez igaz. Az idővel nem parancsolhatunk. A másik indítvány ismét utasítani akarja a minisz­tériumot, hanem csak arra, ,hogy az eddigi indem­nity alapján intézze az államkiadásokat ennek az évnek végéig, azonban az 1869-ki budgetet egész terjedelmében mutassa a ház elé, hogy pontonkint tárgyaltathassék. Én, tisztelt képviselőház, nem he­lyeslem azon nézetet, a melyet itten Németh Károly képviselő úr az indenmity alapján hozott fel: mert ha van indenmity, Deák Ferencz indítványa a leg­nagyobb indemnity, mivel utasítja a minisztériumot, hogy mielőtt számot adna, mutasson fel, még pedig átalános összegben, csakúgy per paus, egy budge­tet, s mi azt fogadjuk el, mert természetesen nem bo­csátkozhatunk a részletekbe, vagy ha bebocsátko­zunk, nem végezhetjük el. Indemnityt ad mindkét javaslat; de melyik veszedelmesebb ?En azt hiszem, az első indítványban foglalt igenis az. Ez fölmenti a minisztériumot a számadás terhétől, és belebocsát­kozik egy uj költségvetésbe a nélkül, hogy tudná, miként gazdálkodott az állam vagyonával, s a nélkül, hogy tudná, szükségesek voltak-e azon tételek, vagy kell-e helyettök más. Én tehát, miután arról vagyok meggyőződve s azt hiszem, Deák Ferencz képviselő urnák sin­csen egyéb czélja, mint hogy az alkotmányt meg­őrizze, s a minisztériumnak ne kösse meg a kezét, s hogy a minisztérium a kiadásokat megtehesse még ez év végéig ; de midőn ezt elérhetjük gr. Ráday indítványával is, a nélkül, hogy a minisz­tériumnak ily nagy indemnytit adjunk: én azt hi­szem, hogy miután a gróf Ráday indítványa inkább csak módositvány, nem szükséges halogatni a tár­gyalást, hanem méltóztassanak a felett határozni, melyik indítvány szerint utasíttassák a miniszte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom