Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-301

ÖCCL ORSZÁGOS ÜLÉ átalában nem azon indítványt váríuk, melyet ő tett, [Helyeslés) hanem vártam részemről azt, hogy két egyforma ítélet ellen egyátalában ne lehessen felebbezni. [Helyeslés.) Én részemről, t. ház, ezen nézetet pártoltam a jogügyi bizottságban. A bizottság elvben ellene van a birtokon kivüli felebbezésnek,mert jogi képtelenségnek tartja, hogy a fél kielégítést eszközöljön magának, mielőtt pe­rét jogérvényesen megnyerte. Már pedig nem te­kintethetik nyertesnek, míg perét a harmad bíróság revideálhatja s a két alsóbirósági ítéletet megvál­tozhatna. Ezen felül pótolhatlan károkat is okozhat a birtokon kívüli appelláta: különösen az ingóknál: ha például egy drága gyűjtemény árvereztetett el, a marasztalt fél a reexecutio által bejött pénzhez jut, nem pedig nagy értékű tulajdonához. A bizottság tehát a birtokon kivüli appellátát elvetette; azt, hogy két egyenlő ítélet felebbezhe­tö ne legyen, kimondani idő előttinek tartotta azon okból, mert alsó bíróságaink átalában még most nem teljesen megbízhatók; s így megengedte a bir­tokon belüli appellátát föltétlenül. Nem kívánom a szót szaporítani, s részemről elfogadom azt a nézetet, a melyet Vadnay képvi­selőtársam mondott: hogy vagy azt mondjuk ki, hogy két egyenlő ítélettől nincs appelláta; vagy ha ezt nem mondjuk, akko:- a jogügyi bizottság véleményét pártolom. {Helyeslés. Szavazzunk!) Elnök: A d) pont alatt foglalt bizottsági ja­vaslatot elfogadja-e a t. ház vagy nem ? ez a kér­dés. A d) pontot jegyző úr még egyszer fel fogja olvasni. Bujanovies Sándor jegyző {olvassa a d) pontot.) Elnök: Azon képviselő urak, a kik a d) pon­tot, ugy a mint szerkesztve van, elfogadják, méltóz­tassanak felkelni. (Megtörténik.) Most méltóztassa­nak felkelni azok, a kik a d) pontot el nem fogad­ják. (Megtörténik.j A többség a d) pontot nem fo­gadja el. Következnek tehát a módosítások, melye­ket is jegyző úr fel fog olvasni. Bujanovies Sándor jegyző {olvassa Szabó Miklós indítványát. Felkiáltások: Vadnay indítványát kérjük f) Elnök: Bocsánatot kérek, először Szabó Mik­lós képviselő úr indítványára kell szavazni; ha ezt nem fogadja el a t. ház, akkor Vadnay képviselő úr befogja írásban adni indítványát. Bujanovies Sándor jegyző.- Vadnay La­jos képviselő úr a következő indítványt adta be. {Olvassa): „Indítványozom, hogy a két egyenlő ítélettől további felebbezésnek helye ne lehessen." Ghyczy Kálmán: Én azt gondolom, t. ház, a beadott indítványok felett kell szavazni. Szabó Miklós képviselő úr adta be először indítványát, . (Október 21. 1868.) 199 tehát az ő indítványa felett kell először szavazni. {Helyeslés.) Egyébiránt, ha oly indítvány hozatnék föl, a mely eddig a tárgyalás tárgyát nem képezte, arra nézve külön tárgyalás szükséges, és csak az­után lehet arra szavazni. Itt két indítvány van előt­tünk : Szabó Miklós képviselő uré az egyik, és azon esetre, ha ez el nem fogadtatnék, következik Hedry Ernő képviselő úr indítványa. Ezekre sza­vazzunk most, és ha ezek egyike sem fogadtatnék el, akkor kerülhet elő uj indítvány, melyre nézve magamnak is fentartom a hozzászólási jogot, miu­tán most szavazásról levén szó, uj indítványokhoz szólani nem lehet. {Helyeslés.) Elnök : Miután Szabó Miklós úr indítványa már felolvastatott . . . (Felkiáltások: Halljuk még egyszer.') Bujanovics Sándor jegyző {olvassa.) Elnök: A kik a felolvasott módositványt el­fogadják , méltóztassanak feláílani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja: ennélfogva két szakasz ezen indítvány értelmében fog átalakíttatni. Horváth LajOS előadó: Tisztelt ház! Mi­után Szabó Miklós képviselő úr indítványát elfo­gadni méltóztattak, kérem a tisztelt házat, méltóz­tassék a munkálatot visszautasítani a központi bizottsághoz, hogy a végrehajtásról szóló fejezet megfelelő szakaszait e szerint módosítsa. {Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva visszautasittatik a mun­kálat a közpoüti bizottsághoz átalakítás végett. Még két indítvány adatott be írásban, me­lyek nem egyes pontokra vonatkoznak, hanem átalános elveket foglalnak magokban. Bujanovies Sándor jegyző (olvassa Luk­sich Bódog indítványát): „A jelen törvénykezési rendtartásnak bármely fejezetében foglalt szaka­szok, valamint a felhatalmazás következtében az igazságügyminiszter által alkotandó szabályok, amennyiben az anyagi jog köréhez taztozó intézke­déseket tartalmaznának , visszaható erővel nem bírhatnak, és e?ak is az eddigi anyagi jogszabá­lyokkal összehanezó értelemben alkalmazandók." Luksich Bódog: Tisztelt ház ! Az általam benyújtott indítvány oly átalános szabályt tartal­maz, a melvet ezen műnél nélkülözni nem lehet, és a mely a jelen törvénykezési szabályzat rende­leteiből önként foly. En ezen átalános irányelv elfogadását annál inkább ajánlhatom, minthogy a törvénykezési szabályzatot oly műnek sze­retném tekinteni, mely mintegy egész és teljes mű legyen mind az eljáró bíróság, mind a perleke­dő felek kezében és a köztük netán keletkező té­ves felfogások eloszlatására kellő szolgálatot nyújt­son. Minthogy a törvénykezés terén, akár az alaki törvénykezési szabályzat, akár az anyagi codexben ily átalános elv nem nélkülözhető, reménylem, hogy a t. ház az átalános indítványozott elvet el­-%

Next

/
Oldalképek
Tartalom