Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-301

200 CCCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21. 1868.) fogadván, ezt mint külön szakaszt a törvénykezés: szabályzat végére fogja igtatni. Horváth Lajos előadó: Azt hiszem, t. képviselőház, hogy a mit Luksich Bódog képviselő úr kivan, az magából a dolog természetből foly: t. i. hogy a törvény visszaható erővel nem birhat. Én erre nézve külön intézkedést annál kevésbbé kívánok, mert a polgári perrendtartás alig foglal magában egypármulhatlan szükséges intézkedést, mely az anyagi jogra vonatkozik. Simay Gergely: Bátor vagyok az előadott indítványra nézetemet röviden kifejteni. Azon indítványt minden esetre igen hetyesnek tartom már csak azért, nehogy későbben a bíróságok előtt kételyek maradjanak fen arra nézve, vannak-e a fenforgó törvényjavaslatnak oly részei, melyek magokban anyagi jogot is tartalmaznak ? Ilyen az örökösödésre vonatkozó része, mely be van hozva, de nem épen a fenálló törvények szövegezése szerint, mi csak téveszmékre adhatna alkalmat. Ajánlom az indítvány elfogadását. (Felkiáltások: Nem szükséges! Marjától értetik!) Elnök: Elfogadja-e a t. ház az indítványt? (Felkiáltások; Nem Jogadjuk el!) Gajzágó Salamon: Legjobb lenne ezt határozaíilag a j'egyzőkönyvben kimondani. Elnök: Ha a t. ház beleegyezik, nem magában a törvényjavaslatban, hanem határozatilag a jegyzőkönyvben fog kimondatni. JuSth József: T. ház! Nézetem szerint nem lesz elég téve az indítványozó szándékának, ha mi csak jegyzőkönyvben mondjuk ezt ki. Az eljáró biró a kéjjviselőház határozata szerint nem itél; hanem azt egyenesen a törvényben kell kimondani, hogy ezen szabványoknak visszaható erejök nincs. (Helyeslés.) Halász Boldizsár: T. ház ! Van a jogtudománynak egy örökké fenállott elve; az, hogy a törvénynek visszaható ereje nincs. Ha magasabb állami szempontok kivánják, hogy eltérés történjék ezen elvtől, akkor azt a törvényben nyilvánosan ki szokták fejezni. Mondok példát: 1848-ban törvény hozatott, hogy azon vegyes házasságok, melyek az 1791. XXVI. törvényczikk ellenére nem kath. pap előtt köttettek, visszahatólag 1839től fogva, utólagosan érvényesíttetnek. Ezt a törvény Kifejezte. De átalánosságban azt mondani, hogy eme vagy ama törvénynek visszaható ereje nincs, nem szükséges, mert az magában értetik. Ennélfogva én, miután ezen záradéknak bevezetése a fent érintett elvet tenné kétessé, tehát ártana inkább, mint használna, nem tartom tanácsosnak, hogy ez a törvénybe bele tétessék. (Helyeslés.) Elnök: Nem marad egyéb hátra, mint a kérdést szavazás által eldönteni. (Halljuk az indítványt!) BujanoviCS Sándor jegyző (olvassa Luksich Bódog indítványát.) BÓniS Sámuel: Az indítványt érdemére nézve nem pártolnom nem lehet; hanem kérdem, kell-e minden egyes kérdésnél ily jogi alapelvet, mint a minő például az, hogy a törvénynek visszaható ereje nincs, beletenni a törvénybe ? Ha beleteszszük, az által csak gyengitjük a dolgot. Luksich Bódog: Én ezen törvénykezési szabályzatot nem egyes kérdésnek tekintem, hanem tekintem oly szabályzatnak, mely az egész perrendtartást rendezni fogja, és e szerint én ezen elvet oly műben, minő ezen szabályzat, helyén látom, és azt annál kevésbbé tartom nélkülözhetőnek, miután az anyagi jogra vonatkozó kérdések foglaltatnak benne. Elnök: Méltóztassanak fölkelni azok, a kik Luksich Bódog képviselő úr indítványát elfogadják. (Megtörténik.) Nem fogadtatott eb Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Csiky Sándor intiitcányátj: „A 21-dik bekezdés után mondassák ki határozottan, hogy az országbírói értekezlet által megalapított ideiglenes szabályok, a mennyiben alaki vagyis eljárási intézkedéseket tartalmaznak, egész terjedelmökben hatályon kívül tétetvén, eltöröltetnek, a mennyiben azonban azok anyagi tárgyakat érdekelnének, illető birói itélő székek, az ezen alapon az 1861-ki országgyűlés feloszlatása óta illetők által eddig- folyamatba vett peres ügyekben ezek rendeleteit, a birtokviszonyokban felmerülhető zavarok kikerülése végett, ítéleteik alapjául venni köteleztetnek. Mondassák ki továbbá átalános szabályul, hogy az előforduló perköltségeket.mindenuemü peres ügyekben a vesztő felek, akár felperesek, akár alperesek legyenek, kivétel nélkül viselni tartoznak, és igy ezek megtérítésében bíróilag elmarasztalandók is legyenek. Mondassák ki végre, hogy valamenynyi alsó és felső bíróságok tagjai, az esküdt-székeket kivéve, mind polgári, mind büntető ügyekben kimondott ítéleteik ért felelősek lesznek azon esetben, ha ebbeli Ítéleteiket avagy végzéseiket,az ország világos törvényei ellenére, akár hitelesen igazolható megvesztegetés, akár kedvezés avagy gyűlöletből hozzák. Ezenfelelősségnek mi módon leendő életbe léptetése és igy azon bíróságoknak, melyek az e czélból indítható keresetben ítéletet mondani feljogosittatnak, meghatározása, valamint a vétkeseknek találaadók ellen kimondandó büntetések mértéke és minősége iránt az igazságügyi ország lár még ezen törvényhozási időszak alatt külön törvényjavaslatnak a képviselőház elébeni terjesztésére köteleztetik." Csiky Sándor: Én a központi bizottság jelentésében a polgári házasságok kötéséről egy szó említést se látok téve, és tegnap mégis ez érdem-