Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-301
CCCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21.1868.) 189 pittassék meg, s az ebbeli intézkedések czélszerüleg sa viszonyoknak megfelelőleg tétessenek meg. Miután a képviselőház a néptanitás ügyében már egy bizottságot kiküldött, oda bátorkodom intézni kérésemet, szíveskedjék e kérvényt vagy a kérvényi bizottságot utasítani, hogy e kérvényt előzetesen tárgyalva, azt azon bizottsághoz tegye át, vagy pedig, hogy az közvetlen a 25-ös bizottsághoz tétessék. Elnök: Ha at. ház beleegyezik, mindkét kérvén}'' egyenesen a 25-ös bizottsághoz fog áttétetni. (Helyes!) KiSS Miklós: T. ház! A t. közlekedési miniszter urnák hozzá korábban intézett, a vasúti forgalom akadályozására vonatkozó kérdésemre a tegnapelőtti napon adott válaszából, a melyért mindenekelőtt mind szabatossága, mind kimeritősége tekintetéből köszönetemet kell kifejeznem, meggyőződtem arról, hogy mind arra nézve, hogy a jelzett bajon a jelen perczben a lehetőleg segitve legyen, mind arra nézve, hogy a jövőben ilyenek elő ne forduljanak, igen sok történt. Így például örömmel veszem tudomásul azt, hogy a második sinutnak Czeglédtől egészen Váczig leendő lerakása már a jövő évben, annak tovább folytatása pedig azontulra biztosi va van ; továbbá, hogy több külföldi társulattal kötött egyezmény következtében egy több mint 3,000 darabból álló koesipark forgalomba hozása e hónap elejétől immár biztosítva és mozgalomba van téve. De kénytelen vagyok észrevételt tenni a szállítandó gabona befogadására szükséges raktárak mennyiségére nézve: mert noha az igen t. miniszter úr előadása szerint az államvaspálya-társaság 15 napi vitelképességnck megfelelő raktárak birtokában van, mégis azon körülállás, hogy a legtöbb pályaudvaron még most is nagy mennyiségű gabona van felhalmozva, arra látszik mutatni, hogy még az mind nem kielégítő. Miután az igen t. miniszter úr méltóztatott kinyilatkoztatni azt, hogy elhatározott szándéka minden rendelkezési eszközökkel oda hatni, hogy ezen bajok elkárittassanak: én az igen t. miniszter úr válaszában megnyugszom. Megnyugszom pedig főleg azért; mert igen t. miniszter úr maga is kijelenteni méltóztatott azt, hogy saját szavaival éljek, távol van attól, hogy ő is abban, mi ezen ügyben ez ideig történt, teljesen megnyugodnék. (Helyeslés.) Elnök: I A polgári perrendtartás főbb elvei fölött megkezdett tanácskozások fognak folytatta tni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a jogügyi bizottság jelentésének o.) pontját): „Helyesli-e a képviselőház a nyilvánosság behozatalát?" (Elfogadjuk !) Elnök : Elfogadja a t. ház az a) pontot ? (Elfogadjuk!) Az a) pont el van fogadva. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a b) pontot) : „Helyesli-e a képviselőház a tiszta alakiság és közvetlenség elvére fektetett semmiségi eljárást ? a Elnök: Elfogadja a t. ház a b) pontot ? (Elfogadjuk !) A b) pont el van fogadva. Bnjanovics Sándor jegyzö (oloassa a c) pontot): „Helyesli-e a decretalis kezelés helyett javaslatba hozott pertári kezelést?" Elnök: Elfogadja-e a t. ház a c) pontot ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a d) pántot): „Helyesli-e azon szabályt, hogy minden ítélet, kivétel nélkül és birtokon belül, a legfelső fórumig felebbezhető legyen ?" Szabó Miklós : T. ház ! Méltóztatott a t. ház a tegnapelőtti ülésben elhatározni, hogy minden peres ügynek kivétel nélkül három fóruma legyen. A kérdés most más stádiumban kerül a t. ház elé, mert a jogügyi bizottság most már nem csak azt hozza javaslatba, hogy minden peres ügy három bírósághoz mehessen, hanem egyszersmind azt is javasolja, hogy egybehangzó két első bírósági ítélet ellen a harmad bírósághoz is az ügyek birtokon belül fölebb vitethessenek. Az okok, melyek a jogügyi bizottság által a végett felhozatnak, hogy a harmad bíróságokhoz is a felebbvitel birtokon belül engedtessék meg, engem ezen intézkedésnek sem szükségességéről, ! de még czélszerüségéről sem győznek meg. Elismerem, hogy jogrendszerünk s bírósági szervezetünk jelenleg még fejletlen állapotban van, hanem azt kérdem, hogy 1836-ban fejlettebb állapotban volt-e, vagy csak volt-e olyan fejlett állapotban is, mint a minőben van ma? s mégis az 1836-iki törvényhozás, midőn a XX-ik törvényczikket alkotta, a pereknek igen tetemes számát, t. i. a szóbeli pereket teljes megnyugvással tette le az első bíróságok kezeibe, s egyszersmind ítéleteikre a végrehajtást azonnal elrendelte. A tapasztalás bizonyította, hogy ezen intézkedésnek az igazságszolgáltatásra nézve nem csak semmi káros hatása nem volt, sőt épen ellenkezőleg, a tapasztalás épen azt bizonyította, hogy a magyar törvénykezés iránt már-már kialvó bizalom épen a pereknek gyorsítása által uj lendületet nyert. Átalában, hogy ha a magyar igazságszolgáltatásnak számtalan bajait tekintjük, bizonyosan legkisebb baj az volt, hogy a pereknek bizonyos nemei birtokon kívül vitethettek csak fel, s hogy ha előnye volt a magyar igazságszolgáltatásnak, egyik előnye az volt, hogy birtokon kívül engedte meg a felebbvitelt, s ez által nem adott
